A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"...nem létezik ideális körmozgás se, ideális ellipszispálya se, ideálisan egyenletes gyorsulású mozgás se, stb., stb. sőt semmiféle ideális matematikai függvény szerinti mozgás se.
Minden reális fizikai méréstől, elmélettől és számolástól csak valamilyen meghatározott pontosságú eredményt várhatunk."
Ezzel áltatod magad, hogy megmentsd az nemlétező inerciarendszert.
Felesleges erőlködés.
"... nem tudsz az olyan galaxisok, galaxishalmazok, meg ennél is nagyobb struktúrák létezéséről, amelyek között már csak elhanyagolhatóan kicsi a gravitációs kölcsönhatás."
Butaságot beszélsz. Ahogy nő a távolság, nő az objektumok tömege is, így a gravitáció sehol sem hanyagolható el.
Te ott tartassz,ahol én jó pár évvel ezelött, hogy nincs egyenes vonalú mozgás. Én ezen elég sokat gondolkodtam, és le is irtam. A helyzet az, hogy egyenes mégis van, A gömb forgása adja meg hozzá a feszültséget. Egyik oldalon az egyik irányba fordúl a másik oldalon a másik irányba. Kifesziti a vonalat. Az egyenes vonal pontok halmaza.
Csak ürügy ez az egész bugyuta érvelésed, hisz az ideálisan inerciális mozgáson kívül nem létezik ideális körmozgás se, ideális ellipszispálya se, ideálisan egyenletes gyorsulású mozgás se, stb., stb. sőt semmiféle ideális matematikai függvény szerinti mozgás se.
Minden reális fizikai méréstől, elmélettől és számolástól csak valamilyen meghatározott pontosságú eredményt várhatunk.
De ha te csak valami végtelen pontosságúan egyenes és állandó sebességű mozgást vagy hajlandó inerciarendszerként elfogadni, akkor még az Euklideszi geometriát is kiátkozhatnád, hisz annak egyik nélkülözhetetlen alapeleme az ideális egyenes.
Egyébként meg nagyon el vagy maradva még a klasszikus megfigyelő csillagászat terén is, ha nem tudsz az olyan galaxisok, galaxishalmazok, meg ennél is nagyobb struktúrák létezéséről, amelyek között már csak elhanyagolhatóan kicsi a gravitációs kölcsönhatás.
A többitől nagyon távoli magányos galaxisok vagy galaxis halmazok, amelyekre ezért már csak elhanyagolhatóan kicsi gravitációs erő hat, jó közelítéssel egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek.
Nincsenek magányos galaxisok, a gravitáció sehol sem elhanyagolható, és a jó közelítés is csak közelítés.
Ezzel tulajdonképpen elismered, hogy egyenesvonalú egyenletes mozgás nem létezik a természetben.
Egyébként ez jellemző a relativitáselméletre. Egy ki közelítés, egy ki elhanyagolás és máris kihozható a kívánt eredmény.
Ez is egyik oka annak, hogy ki kell dobni a relativitáselméletet.
A többitől nagyon távoli magányos galaxisok vagy galaxis halmazok, amelyekre ezért már csak elhanyagolhatóan kicsi gravitációs erő hat, jó közelítéssel egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek. Ezeket nevezték a korábbi évszázadokban állócsillagok rendszerének. (Mert akkor még azt hitték, hogy ezek a fénypontok magányos csillagok.) Newton elméletében valamint a csillagászati mérésekben és számolásban ezek ugyanolyan jól definiálnak egy inerciarendszert, mint egy két dimenzós földi mechanikai demonstrációban a vízszintes légpárnás asztalokon vákuumban mozgó szánok.
Aki ezt tagadja, az ugyanolyan ostobaságot művel, mint aki tagadja az egyenes vonalak vagy a háromszögek absztrakciójának hasznosságát.
A természetben nem létezik egyenesvonalú egyenletes mozgás.
A holdak, a bolygók, a csillagok, mind-mind görbe vonalú pályán keringenek. A feldobott kő is parabola pályán esik vissza a földre. Stb, stb.
Nincs a természetben egyenesvonalú egyenletes mozgás.
Csak a speciális relativitáselméletbe álmodta bele Einstein, mert elfeledkezett a gravitációról. Persze később ő maga is rájött, hogy nem létezik inerciarendszer.
A jövő fizikájában már nem kap szerepet a képzeletbeli inerciarendszer, viszont főszerepet kap a gravitációs mező, ami a relativitáselméletbők kimaradt.
A Newton törvények inerciarendszerben érvényesek. Mondjátok ti.
Ezt senki nem mondja, te szerencsétlen.
Newton I. törvénye a tehetetlenségről szól, a fizikai tapasztalat alapján kimondva. És azt a rendszert, amelyikben ez a törvény érvényes, ezért hívják tehetetlenségi-, azaz idegen szóval inerciarendszernek.
Általános iskolai fizika.
De neked ez teljesen mindegy, mert autisztikus, improduktív, diszfunkcionális a logikád.
Nekem az inerciarendszerek fogalma nem probléma, mert - veled ellentétben - és pontosan értem, hogy mi a szerepük a fizikában.
Te viszont nyilvánvalóan nem értesz semmit a fizika alapjaiból sem, ezért értetlenül tátod a szádat ilyenkor.
Lassan el fogsz jutni odáig, hogy a természetben derékszögű háromszögek sem léteznek, tehát te majd megalkotod a szupergeometriát és végképp leszámolsz a Pitagorasz-tétellel meg a többi euklideszi értelmetlenséggel.
A relativitáselmélet kimondja, hogy az inerciarendszerek egyenértékűek.
Inerciarendszer az, amelyik egyenesvonalú egyenletes mozgást végez.
De a relativitáselmélet szerint nincs abszolút mozgás, minden mozgás viszonylagos (relatív).
A relativitáselmélet csak egy másik testhez viszonyítva tudja értelmezni a test mozgását, és bármelyik testet választhatjuk viszonyító testnek. Így azonban az egyenesvonalú mozgás elveszti az értelmét. A vonatból kiejtett kő példáján láthattuk, hogy a kő a vonathoz képest egyenes vonalon mozog, de a földhöz képest már parabola pályán.
Melyik a valódi pálya?
Erre a relativitáselmélet azt mondja, hogy mindegyik pálya egyenértékű, nincs olyan, hogy valóságos (abszolút) pálya. Így aztán nem is dönthető el, hogy egy test mikor mozog egyenesvonalú pályán.
Ezért írta idősebb korában Einstein (miután megvilágosodott), hogy: "Nem ismerünk olyan eljárást, amellyel inerciarendszert találhatnánk."
Rájött, hogy a valóságban nincsenek inerciarendszerek, és az egyenesvonalú mozgásnak nincs értelme a relativitáselméletben.
A relativitáselméletben ez nem dönthető el, mert viszonyítás kérdése.
Kizárólag hülyeségeket vagy képes beszélni. A legalapvetőbb dolgokból nem értesz semmit, és ez láthatóan frusztrációt okoz neked. Ezért köpködsz és mocskolsz mindenkit, akinek szemmel láhatóan könnyű az, amit te képtelen vagy ésszel felérni. Sajnos senki sincs, aki elismerné, hogy valami világnagyesze zseni lennél, aki tíz éve folyamatosan nemsokára virítja a nagy elméletet.
