Nezd, ha epitesi telket vettel, de elotte nem tajekozodtal megfeleloen a beepithetosegi adatokrol, arrol sajnos rajtad kivul senki sem tehet... az elado vajon miert adta el? Masreszt egyaltalan nem biztos, hogy oda pont ugy kell epitened, csak azert irtam le, hogy nalunk mi volt, hogy lasd, van peldaul lehetoseg kervenyezni (elvileg az onkori is engedhetett volna az 5-bol, foleg hogy csak gyalogjarda), meg a masik iranyban is. Raadasul azt meg nem is mondtad, hogy a szomszedod hova van epitve, ha o is a masik telekhatarra kell epitsen meg te is (oldalhataros), akkor csak a masik oldalon kell elhagyni (de a ket haz kozti 6m az tuzoltok miatt annyi, tehat ha neki is 12m-es a telke, akkor arra o is max. 6m-t epithet elvileg, minusz kervenyezes). Menj be az onkorira, es nezd meg (lehet, hogy ki van fuggesztve) a telked besorolasat, majd a besorolashoz tartozo mereteket. Nalunk spec. utobbi a varos honlapjarol is letoltheto.
Hát az én lakásom épületét meg most akarják védelem alá vonni. (Pécs) A szemétség a dologban, hogy másfél éve az önkormányzattól vettem (árverésen) a lakást, akkor rákérdeztem, mondták, hogy nincs semmilyen műemléki védelem alatt. Ez hihető is volt, mert mind a négy lakásnak eltérő az ablaktípusa, (kapcsolt gerébtokos, egyesített szárnyú, pallótokos, műanyag) de még a mérete is erősen eltér... Ja meg két szomszéd hozzá is épített az udvar felé - valószínűleg engedéllyel, mert a földhivatali térképen is szerepel. Ráadásul zsákutcában van, tehát ezt a pompás városképet csak annak a pár háznak a lakói látják, akik ott laknak.
Valószínűleg elő van írva a bürokratáknak egy éves kvóta, hogy annyit kell védetté nyilvánítani évente, hogy lássák hogy dolgoznak... Más magyarázatot nem látok rá, hogy pont ezt a jellegtelen házat akarják védeni...
A helyi építési hatóságon tudnak tájékoztatni arról, hogy arra a területre érvényes rendezési terv szabadonálló, vagy oldalhatáros beépítést ír elő. Amennyiben az utóbbi, úgy lehet a telekhatárra is építeni. Egyébként pedig minimum 3 m, vagy az övezetre előírt megengedett építménymagasság felének megfelelő távolságot kell elhagyni. Mivel úgyis meg kell bízni egy építészt a tervezéssel, ezért ő részletesen tud tájékoztatni majd téged a lehetőségekről.
1. az utca nalunk spec. meg rosszabb, nekunk gyalogut mellett 5 metert kellett elhagyni... es ezt csokkenteni se engedtek, a szomszed fele - ahol mar volt haz - engedelyezte a tuzoltosag a 6m helyett 5m tuztavolsagot (azaz keritestol 2 m-re epitest). Aliltolag ezt meg konnyen megadjak, a 4 metert viszont mar nehezen, nem is probalkoztunk vele (pedig sokat szamitott volna). 2. szocpolt beadni barmikor lehet a jogeros ep.eng. es a haszn.veteli kozott, DE amikor kimennek ellenorizni, akkor meg hianyozzon minimum szocpolnyi (de ha lehet, nem is tobb), mert egyreszt be kell bizonyosodjon, hogy szocpol nelkul nem tudod megepiteni (ezert ne legyen teljesen kesz), masreszt annak is teljesulnie kell, hogy a szocpollal viszont lakas legyen belole (tobb se lehet vissza, mert arra mar - bevallasod szerint - nincs penzed). Szamolj 2 honap ugyintezessel az atutalasig (kb. 1 ho mire kijonnek, szerintem, mondjuk ha keves a keszultseg az a kisebb baj, akkor megmondjak, mi kellene ahhoz, hogy kiutalhato legyen, igaz az meg eyg kiszallasba fog kerulni...)
Egy hete vásároltam egy telket (belterület, beépítetlen terület 550 négyzetméteres). A kérdésem a következő lenne. Igaz-e az hogy a telekhatártól 3 méterre lehet-e csak építkezni? És ez akkor is igy van ha egyik oldalt nincs szomszédom hanem utca van? Az a bajom hogy a telek elég keskeny csak 12 m. Viszont hosszú. A másik kérdésem pedig az lenne hogy a szocpolt építkezés elején vagy végén kapom meg (vagyis mikor igényelhetem, úgyanis nem hitelből szeretnék építkezni).
OK, akkro mondjuk ugy hogy tudjuk meg, mit lehetne engedelyezni, de ilyen 5xtarsashaz darab szomszed esetben kb. nulla eselye van annak, hgoy zaros hataridon belul osszejojjon... egy hulye ablakcsereert (amivel mondjuk sporol az allamnak gaz/tavfutes tamogatast). OK, ertem, ne lehessen barmit, de miert kell egy ablakcseret is teljes ep.engedelyeztetesen keresztulvinni? Miert nem eleg arra a hivatal pecsetje? Akkor en se lennek ennyire destruktiv...
Hát ez az amit mérlegelni kell, mert mondjuk 1,50/1,50-es ablakonként 22 500 Ft-ot rá lehet számolni a költségekre, ha az ember bevállalja a rizikót, hogy engedély nélkül csinálja a cserét és ha esetleg a helyi védelem nem is engedi a műanyag ablakot és mondjuk műanyagot tetetsz be, akkor azt bizony el kell bontani, nem fognak rá fennmaradásit adni. Mindez csak akkor igaz, ha valaki felnyom és tényleg tiltja a műanyag ablakot a helyi védelem.
De ha felnyomnak, akkor a 10 000 Ft/m2 birság mellet még a fennmaradási engedélyt is be kell adnod, tehát ugyan úgy végig kell járnod az egészet, csak a birság fog többletköltségként jelentkezni.
Hat, valljuk be, jelen esetben a 10e/nm birsag hatarozottan olcsobb, mint tervezot fizetni, meg a sok haznyi szomszed utan jarkalni, es akkor meg nem beszeltunk arrol hogy mi van a varhato 5-10 hagyateki targyalas veget kivarni (ugy, hogy ne legyen kozben uj indulo...). Ebben az esetben oszinten, ha nem a torveny betujet hanem a szellemet nezzuk, van szerinted ertelme?
Ja és ha engedély nélkül csinálod, de valaki felnyom, vagy rájön az önkormányzat, akkor köteleznek fennmaradási engedély beadására és ha megadják a fennmaradásit, akkor 10000 Ft/m2 birságot kell fizetned az érintett ablakfelület után...
I. A következő építési tevékenységek - a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével - építési engedély alapján végezhetőek:
12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény
a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés),
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül,
13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése,
Tehát ha jogkövető akarsz lenni, az épitési engedély beadását jelenti, aminek az átfutása:
kb 1-3 hét a terv összerakása,
utána 45-60 nap a beadott engedély kérelem elbirálása,
utána minimum 20 nap (maximum akár 2-3 hónap, ha valaki nem veszi át a kiértesitést) a jogerőre emelkedés, ha nem szerzed be a szomszédok és tulajdonostársak lemondónyilatkozatát.
Ezek után bejelented a kivitelezés megkezdését és ha jól emlékszem vagy 5, vagy 8 nap múlva kezdheted a kivitelezést.
Mindez persze bizonyos fokig gyorsitható, csak ahhoz szebpénzt kell adni, vagy kapcsolatot kell keresni az önkormányzat megfelelő személyéhez.
Szia. Önkormányzatnál a területi illetékes előadót kell megkérdezni az építési osztályon. Szerintem ha a forma stimmel (mint ahogy írod) és a szín is, akkor nem köthetnek bele.
Előre is elnézést, de nem olvastam végig az eddigi rengeteg hozzászólást, de meg fogom tenni, mert gondolom volt már ilyen probléma.
A XI. kerületben a Budafoki úton (védett épület...) szeretném a homlokzati ablakaimat kicseréltetni. Régi gerébtokosak, a nagy hangszigetelés elérése miatt speciális Kömmerling müanyagot tennék a helyére - azonos formában, osztókkal stb. Ami nem világos, hogy honnan, és milyen engedélyeket kell beszereznem? Ma 9 telefon után sem lett az, csak irányitottak ide-oda, és hogy mit hova kéne benyujtanom, az se lett világos, és hogy kinek!...bejelentési kötelezettség, vagy épitési engedély? Ami továbbá furcsa, hogy a homlokzatunkat megnézve, nos, a felújitás elég ötletszerű volt az embereknél, mind formában, mind színben. Nagyon szeretnék jogkövető lenni, ezért kérek tanácsokat, hogyan tovább, habár úgy látom, hogy ez a nehezebb út, és sokan nem választották. Tanácsok? Egyáltalán: foglalkozik valaki egyáltalán ezzel a cserével?
Mosjuk én még olyan telekkel nem találkoztam aminek a 3% -a beépíthető és nincs korlátozva max 45 négyzetméterre.Jo néhány ilyen házat épitettem már és mindenkinek ez volt a baj de 90% -uk nem folalkozott az engedéllyel mert lehetetlen megoldani ha a telek nem elég nagy.Igy mindenki vagy hozzáépített csak ugy,ilyenkor azt szoktam ajánlani hogy a szomszédokkal irattason alá egy olyan papírt hogy beleegyeznek a ház építésébe vagy hozzáépítésébe ez a papír semmire nem jo de megvéd a szomszéd feljelentésétől mert ők ugy fogják tudni hogy van rola engedély és ha valaha egy ilyen ház engedély nélküli építése kibukik az csak a szomszéd feljelentéséből adódik.
Én nem foglalkoznák az engedéllyel csak ha épitesz hozzá akkor ugy tedd meg hogy az utcafrontrol minnél kevesebb legyen látható.
10 év utánn meg kérhetsz rá fennmaradási engedélyt!
Köszi, így már tiszta. A baj az, hogy nekünk csak 1800 nm-ünk van, és itt nincs is ilyen korlátozás, hogy csak 45 nm. 3%. Ha lenne 3000 nm-ünk, akkor építhetnénk 90 nm-t. De sajnos nincs, és sajnos venni sem tudunk többet, mert nem tudunk a szomszéddal megegyezni. Adná ő, de az egészet (ami 3000 nm, annyi meg mi a fenének) ráadásul horror áron.
A beépíthetőségi tájékoztatást nagyon köszönöm, most már világos, hogy mi számít beépítésnek. Tehát a tető megoldás sem jó.
Fogalmam sincs mit csináljunk, úgy tűnik elmarad az építkezés. A szörnyű az, hogy ha nem járom végig a hivatalokat, és nem hívom rá fel a figyelmet, simán megépíthettem volna engedély nélkül is akár, senkinek nem tűnt volna fel. Arra mifelénk a madár sem jár (na jó a madarak igen, mert erdő szélén van, de talán bennük bízhatunk). A szomszédunk sem járt még soha a telkén, azt sem tudja hogy néz ki. De ugye mi hivatalosak akartunk lenni....
Igazad van hogy 3000 négyzetméter 3%-a 90 négyzetméter bocsi a 100 miatt biztos tegnap este fáradt voltam de ez lényegtelen.
Ha van 3000 négyzetmétered akkor 3%-a beépithető DE itt jön a de max 45 négyzetmétert építhetsz rá akár mekkora is a telked te max 45 öt építhetsz.Erre irtam tegnap az a kis kaput ha nagy a telked kb 3000 négyzetméter csak akkor tudod kihozni a 90 négyzetméter belőle ha elfelezteted papíron mert igy 2x45 négyzetmétert huzhatsz rá.Azt emlitetted hogy csinálsz egy tetőt mondjuk fa oszlopokon és utánna majd falazol ez sajna nem jo mert ha mondjuk van a ház mellet egy teraszod mondjuk15 négyzetméter az még nem gond de ha tető alá rakod ahhoz már kell engedély és akkor ugrik a négyzetmétered mert a tető vetülete adja meg hogy hány négyzetmétert is építettél hozzá.
A jelenlegi törvények szerint nem lehet és ez nem a segítőkészségen múlik...
Ahoz ,hogy kint a külterületen építhessél ahoz belterületbe kell vonni a telket ami meg az önkörmányzatnak nem érdeke mivel onnét neki kéne gondoskodni a közművekről. Ergó ha te bemennél és átválalnád a közművesítést és kifizeted a belterületbe vonás költségeit akkor esetleg sor kerülhetne a beépítésre de ezek a költségek több millió forintodba is kerülhetnének...ha hajlandóak lennének rá...nem kötelezhetőek...
A másik lehetőség megveszed a környék több gyümölcsösét és 4-5 hektárnyi földterületet szerzel...igy már lehetőséged van gazdasági épület építésére ami véletlenül lakóház része is lesz és egyébb részei nem lesznek...nagyon sokan pest megyében ezt csinálják...ilyenkor nem kell belterületbe vonni és az engedélyeztetés is egyszerübb...azonban a közművek odavitele elég drága pl 200-400 m elektromos födkábel fektetve akár az 1MFt -s elérheti...ilyen épületekben a fütést fával vagy hőszivattyúval érdemes megépíteni....
Beszéltem az építési előadóval, de ő is csak a 3%-ot hajtogatja.... Sajnos. Mindenki csak azt mondogatja, hogy nem lehet, meg ezt így nem, úgy nem, de segíteni senki nem tud/akar/passz. Ez van. Ezért gondoltam, hátha van valakinek valami ötlete, hogy hogyan lehetne ezt megoldani. Valami különleges méltányossági kérelem, nem tudom.
Igazság szerint az sem derült ki még számomra pontosan, hogy mi számít beépítésnek. Nekünk az is megfelelne, ha egyenlőre legalább a tetőt megépíthetnénk (úgy értem kihozhatnánk) arra a +20 nm-re, néhány oszlop ilyesmi (mint egy terasz) és aztán ha a végére érnek a belterületté nyilvánításnak, akkor beépítenénk alatta.... De állítólag a tető nagysága határozza meg a beépítés mértékét.
Ráadásul mi úgy gondoltuk, hogy ha már legalább megvan a jóváhagyott rendezési terv (talán ez még idén meglesz), az alapján kiadható az építési engedély úgy mint belterületre, de az építési előadó szerint csak akkor lehet figyelembe venni a rendezési terv szerinti belterületet, ha az már a tulajdoni lapon is szerepel. Ezt nem nagyon értem. Ha van egy rendezési terv, amit elfogadtak, és aminek a végrehajtása folyamatban van, miért nem lehet figyelembe venni?
Royal!
Ezt a telek megosztásos dolgot nem egészen értem.... A 3000 nm 3%-a 90 nm. Ha kettéosztom a telket, ez is feleződik, 1500 nm 3%-a 45 nm, és ezt megszorzom 2-vel (mivel két telek) ugyanúgy a 90 nm-hez jutok vissza.... Szóval a telek megosztásával nem növelem a területet...
A mi telkünk 1800 nm-es, erre szeretnénk mi 80 nm-t építeni. Vagyis meghaladnánk a 3%-ot kemény 1,4 %-kal. Vagyis ez dühít a legjobban. Hogy nem egy 300 nm-es palotát akarunk építeni, hanem egy 80 nm-es kis házat.
Én annyit tudok mondani hogy volt egy barátom aki ugyan ebben a cipőben járt és hiába volt 3000 négyzetméternyi telke csak 3%-a beépithető max 45négyzetméter tehát hiában a 3000 négyzetméter 3%-a 100 négyzetméter nem engedték csak max 45 négyzetmétert de ő szeretett volna egy 80 négyzetméterest és ki találta hogy a telket elfelezteti és a másik felét eladja a feleségének igy lett 2db telek papiron és erre már lehet felépíteni 2 x 45 négyzetmétert az nem volt kikötés hogy egymás mellé nem lehet.
Végigolvasgattam a topicot, találtam is válaszokat, de nem nyugszom....
Van egy külterületi gyümölcsösünk, amin már van egy ház, a telek egykor így lett megvéve. Erre a házra most fennmaradási engedélyt kérünk, merthogy egyenlőre hivatalosan nem létezik. A telek beépíthetősége 3%. A már meglévő épület valamivel meghaladja ezt (összvissz 3nm-rel), de a tervezőnk szerint ez nem gond, miután már így lett megvásárolva.
A problémánk az, hogy mi ezt a házat szeretnénk átépíteni, de a jó elrendezés miatt szükségünk lenne még 20nm-re, ráadásul a mostani alapterület jó kihasználása érdekében nagyon sokat kellene bontani illetve átépíteni, ezért egyszerűbb is lenne a hozzáépítés. Viszont a 3% miatt ezt nem tehetjük meg.
Végigjártam már az önkormányzatokat (kis falu, az építésügyi előadó a megyeszékhelyen van), tervezőket, hetek óta jogszabályokat bújok, és nem hiszem el, hogy nincs megoldás. Semmiképpen sem szeretnénk engedély nélkül építkezni, és úgy tűnik ez a gond, mert jelenleg ott tartunk, hogy ebben az országban annak áll a zászló, aki elfeledkezik arról, hogy léteznek szabályok is.
A falu jelenleg tárgyalásokat folytat, szeretné belterületté nyilvánítani a területet, ami nekünk csúcs lenne, de sajnos van néhány ember, aki ugyan életében nem járt a szántóján, de most hirtelen félteni kezdte.... Szóval ez nem fog simán menni, akár évekbe is telhet.
Tényleg nincs megoldás? Művelési ág megváltoztatása, vagy valami olyan építési-tervezési megoldás, ami nem számítana bele a beépítési %-ba?
Ha van valakinek valami jó ötlete, vagy tudja a megoldást kérem segítsen!
Tudom, esetleg furi, hogy ennyire ragaszkodunk ehhez a telekhez, de egy erdő szélén fekszik, gyönyörű helyen, és hiába keresgéltünk más telket, vagy házat, ilyen fekvésűt egyszerűen nem találunk, szeretjük ezt a helyet.....
Egyetlen kérdést fűznék hozzá: ki fogja ezt végrehajtani? Mert az építésfelügyeletenkénti 2 embernek erre nem nagyon lesz ideje, az biztos.
Érdemi változások nem történnek ebben az országban, az a nagy baj. Hoznak egy jogszabályt és azt gondolják, hogy jobb lesz... Nem lesz jobb, mert nem ettől lesznek betartva az építésügyi szabályok.
Differenciált építésfelügyeleti bírságokat állapít meg az előírásokat megsértő építési szereplők számára az a kormányrendelet, amely korábbi jogszabályokat módosít - a Magyar Közlönyben megjelent új szabályokat február 2-től kell alkalmazni.
Az építési bírságok számítási alapja továbbra is az adott épület értéke, amelyet rendszerint egy szorzással lehet meghatározni. Például családi vagy ikerház esetén az alapterületet 140 ezer forinttal, míg többlakásos lakóépületnél 160 ezer forinttal kell megszorozni. Az így kiszámított épületértékhez aránylanak a különféle bírságok.
Az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendelet új mellékletet kapott, amelyben az ilyen bírság összege mellett az is szerepel, hogy kinek kell azt megfizetnie. Például az az építtető, aki nem alkalmaz építési műszaki ellenőrt, az épület értékének 5 ezrelékét, de legfeljebb 1 millió forint bírságot köteles fizetni. Aki viszont - építtetőként - nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőt bíz meg, szintén 5 ezrelék, de csak maximum 500 ezer forint bírságot tartozik fizetni. Ebben az esetben viszont a hatóság bírságolni fogja a tervezőt is, akinél az épület értékének 1 százaléka, de legfeljebb 1 millió forint a bírság összege.
Legszélesebb körben bírságot akkor szabhat ki a hatóság, ha kiviteli terv nélkül készül az épület. Ekkor 5 ezreléket, de legfeljebb 1 millió forintot kell fizetnie az építtetőnek és a kivitelezőnek is külön-külön, 5 ezreléket, de maximum 500 ezer forintot a felelős műszaki vezetőnek, továbbá 3 ezreléket, de legfeljebb 500 ezer forintot a műszaki ellenőrnek. A legmagasabb bírság viszont akkor jár, ha az építés során - az abban résztvevők - az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapotot idéznek elő. Ekkor a kivitelező az épület értékének 1 százalékát (maximum 10 millió forintot), míg a felelős műszaki vezető 2 százalékot (de maximum 2 millió forintot), a műszaki ellenőr pedig 5 ezreléket (legfeljebb 1 millió forintot) tartozik fizetni.
Az így megállapított bírság másfélszeresét kell fizetnie annak, akit 3 éven belül legalább két alkalommal építésfelügyeleti bírsággal sújtotta a hatóság.
Egy másik táblázat két (30 millió forint alatti, illetve feletti) kategóriára bontja - a bírság szempontjából - az épületeket, az itt nevesített jogsértésekért pedig fix összeget kell fizetni. Például az az építtető, aki nem köt - írásban - építési szerződést, a 30 millió alatti épületeknél 100 ezer, míg afelett 150 ezer forint bírságra számíthat. Az a kivitelező pedig, aki megsérti az építési naplóra vonatkozó előírásokat, a kisebb épületeknél 50 ezer, a nagyobbaknál 100 ezer forint bírsággal sújtható.
Az új kormányrendelet módosítja az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási rendeletet is. Így a szakmájukat 3 évig nem gyakorolhatják azok a műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők, akiket több bírsággal is sújtott a hatóság. Például törölni kell a kamarai névjegyzékből azt, akit - az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt - 3 éven belül kétszer bírságolt a hatóság. Más miatt kiszabott bírság esetében elnézőbb a jogszabály: az ilyenekből 3 éven belül öt bírságot kell "kiérdemelni" a névjegyzékből való törlésért.
A módosult, illetve új szabályok február 2-án lépnek hatályba.
