Ez úgy történt, hogy Einstein kijelentette, hogy az anyagmentes térben (vákuumban) minden hatás fénysebességgel terjed. Ugyan semmiféle bizonyítéka nincs, de ezért szajkózzák folyamatosan azt, hogy a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed.
De mérést nem végzett senki, vagyis ez csak egy gyenge feltevés. Semmi más.
Lorentz már Einstein előtt megvisgálta a Maxwell-egyenleteket, és a specrel képletét nem véletlenül nevezték el róla.
Tehát a képlet az elektrodinamikából jött ki eredetileg.
Ez még nem jelenti azt, hogy ténylegesen ez az oka.
Pusztán a zember adott sorrendben ismerte meg a viágot.
Viszont a specrel hívők fordítva ülnek már a lóra,
és azt mondják, hogy a gravitáció terjedési sebessége az igazi invariáns.
Ezt én nem tudhatom.
Kérdés, hogy az elektrodinamikából következik a gravitáció terjedési sebessége, vagy fordítva.
Esetleg egyik sem. Mert vagy mindkettőnek közös oka van. Oksági villa.
Vagy pedig semmi közük egymáshoz, és véletlenül hajszál pontosan azonos a két terjedési sebesség.
Utóbbinak a kredenciája nagyon-nagyon kicsi.
(Valószínűségről akkor beszélhetnénk, ha igazolni tudnánk a ultiverzumok létezését és mindegyikben megvizsgálhatnánk a két terjedési sebesség kapcsolatát.)
"Közvetlenül kísérleteket végezni csak földközelben tudunk.
Nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy térben és időben mindenkor és mindenhol ugyanennyi a fény sebessége."
Azt már maga Einstein is töredelmesen bevallotta, hogy az univerzum más részein a fénysebesség nem ugyanennyi, mert a gravitáció változása miatt az is változik.
Azt is tudjuk már, hogy az sem igaz, hogy a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi lenne.
Vagyis a fénysebesség nem hogy nem természeti állandó, hanem még csak nem is állandó.
A természeti állandókról sorba kiderül, hogy egyik sem állandó.
Közvetlenül kísérleteket végezni csak földközelben tudunk.
Nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy térben és időben mindenkor és mindenhol ugyanennyi a fény sebessége.
Azt sem tudjuk, hogy melyek a természeti állandók. Planck feltevése is csak feltevés.
Ha spontán módon a Higgs-mező másképp sértődött volna meg szimmetriailag, esetleg az általunk természeti állandóknak tartott mennyiségeknek más lenne az értékük. Nem biztos, hogy minden ilyen lehetséges világ lakható. Tündér Teve a tű hegyén táncol. Ha csak egy kicsit több vagy kevesebb lenne az elektromos mező csatolási állandója, nem működhetne a fúzió a csillagokban. Szerencsénk volt, hogy valaki pont jól állította be a paramétereket?
Vagy inkább: minden megtörténik, ami megtörténhet.
Lehet(ett) sok ősrobbanás is, azonban a legtöbb olyan világot hoz(hat) létre, amelyben atomok nem is létezhetnek.
Agyalhatunk azon, hogy mi lenne, ha a fénysebesség nem pont ennyi lenne. De sajnos az alapvető összefüggéseket nem ismerjük, és (egyelőre) nem ismerhetjük meg kísérletileg sem. Nincs módunkban a természeti állandók(nak vélt fizikai mennyiségek) egyikét vagy másikát ténylegesen megváltoztatni. (Az csak játék, hogy a húrelmélet megenged ilyesmit.)
Az új fizika támogatói természetesen nem a megrögzött relativisták közül fognak kikerülni, hanem a fiatalok közül.
De ehhez meg kell ismertetni velük egy olyan új elméleti rendszert, amely jobb, mint a relativizmus. Ahogyan majd felnőnek, már nem csak a relativizmus téves eszméjét szívják magukba, hanem az igazsággal is megismerkednek.
Egyre többen lesznek közöttük az olyan gondolkodók, akik már nem a relativitáselmélet össze-vissza kuszált gondolatkísérletein, nem is az értelmetlen paradoxonokon fognak rágódni, hanem maguk mögött hagyva a ralativitást, új utakra lépnek.
Életre kel az antirelativizmus, ami persze magában csak tagadása a relativizmusnak, de majd az antirelativizmus jegyében kibontakoznak azok az új elméletek, amelyek ismét fejlődési pályára állítják a halódó tudományt.
