Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2023.09.10 0 0 912


Hogy is van akkor a mágnes vagy tekercs körül a vákuumban a B rotációja?

 

Ha a mágnes állandó és mozdulatlan, akkor 0. Tekercs körül, ha az áram állandó és a tekercs mozdulatlan, akkor 0.

Előzmény: szabiku_ (897)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 911

"Amúgy most éppen kifejezetten arról ment a vita, hogy nem pont a korong határáan, hanem akárhol a semmi közepén lehet-e forrás."

 

Ezt én még nem tudom, hogy mi a megoldás.

Churchill pedig nem készített róla statisztikát, hogy bemondásra elhoggyem. :o)

 

"Ez is OK, akkor precízebben beszélhetünk D-ről, nem igazán változik semmi."

 

Egyelőre ezt sem tudom.

 

Holnap kikeresem a megfelelő vektoriális kifejtési tételt...

Schlaf schön alle!

Előzmény: mmormota (909)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 910

Inkább számoljuk ki az egymenetes tekercs áramsűrűségének rotációját.

 

Azt hiszem, ezt elrontottam.

Az áramsűrűség rotációja nem érdekes.

rot B = j

 

Viszont gyurmázhatjuk tovább az egyenleteket,

 

rot E = rot (v×B)

Ha ebbe sikerülne rot B-t becsempészni...

 

(ELTEszem magam holnapra.)

Előzmény: mmormota (905)
mmormota Creative Commons License 2023.09.09 -1 0 909

Ez is OK, akkor precízebben beszélhetünk D-ről, nem igazán változik semmi.

Amúgy most éppen kifejezetten arról ment a vita, hogy nem pont a korong határáan, hanem akárhol a semmi közepén lehet-e forrás. 

Előzmény: Törölt nick (908)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 908

HK forgó fém korongja nem vákuumból van gyúrva. :(

 

A mágneses mezőben mozgó vezeték is fémből van, és körülötte van a vákuum.

Előzmény: mmormota (905)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 907

Lásd: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165238948&t=9035811

 

Plagizálom önmagamat:

Az a probléma, hogy a tartomány határain kívül nem mondhatjuk, hogy v=0.

Azt is képzelhetjük, hogy ott a test folytatódik, csak az anyaga vákuum.

Szerintem matematikailag így korrektebb.

Viszont akkor még legalább egy paramétert fel kell venni.

Előzmény: mmormota (905)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 906

Hát ez a középiskolai szint.

Mert a közegek határát így nem tudod tisztességesen leírni.

 

Én is csak most tanulom.

Előzmény: mmormota (904)
mmormota Creative Commons License 2023.09.09 0 0 905

Amúgy vákuumban határfelület sincs, szóval a kérdés éle ugyanaz.

mmormota Creative Commons License 2023.09.09 0 1 904

Ok, D-t és E-t az egész vitában az egyszerűség kedvéért epszilon=1-gyel azonosnak tekintettük, ami persze epszilon konstansot is jelent.

Előzmény: Törölt nick (903)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 903

"Na most, E mezőnek csak töltés tud forrása lenni. (körbeveszel egy térrészt egy felülettel, ha erre integrálod E-t és az nem nulla, akkor abban a térrészben töltés van)"

 

Sajnos ez nem igaz. (Veszely Gyula mondta.)

 

D forrása a valódi töltés.

Határfelületeken E keletkezhet és megszűnhet.

(És ahogy az elektromos mezőbe helyezett fémgolyónál láttuk, a polarizáció csak skálázási probléma.)

Előzmény: mmormota (900)
mmormota Creative Commons License 2023.09.09 -1 0 902

Francot. Elmondtam az egyszerű, helyes megoldást.

Te meg változatos, egymásnak is ellentmondó marhaságokat írtál. Azt hittem, legalább azt felismered, hogy ha Maxwell modellben gondolkodsz, akkor jó amit én mondok, és ellentétes az, amit te. De nem, ez se sikerült.

Előzmény: szabiku_ (899)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 901

Talán ott kellene kezdeni, hogy a tekercsben mennyi az áram rotációja...

 

Hogyan kezdjünk hozzá?

Fel leher írni egy menetes végtelenített tekercsre valamilyen egyenletet...

Paraméteresen egyszerűbbnek tűnik így elsőre.

 

A tekercs egy pontja.

r(θ) = i r cos θ + j r sin θ

Az áram(sűrűség) merőleges erre.

Legegyszerűbb vektori szorzást végezni k-val.

(Első közelítésben a helyes iránnyal nem törődök. Legfeljebb majd fordítunk rajta.)

 

Továbbá legyen a kör sugara r=1 és az árasűrűség j=1.

Ezt felírjuk determinánsként.

 

   i         j     k

cos θ  sin θ  0

  0         0     1

 

Kifejteni az utolsó sor szerint könnyű.

j(r) = i sin θ - j cos θ

Most már vehetjük az (egységsugarú körben folyó egységnyi) áramsűrűség rotációját.

 

jx = sin θ

jy = -cos θ

jz = 0

 

Tudjuk, hogy a rotációnak csak k irányú komponense lesz. A többit nem túráztatjuk.

 

(rot j)z = ∂x jy - ∂y jx

Itt most egy kicsit elakadtam. :(

Alkalmazni kellene a lánc-szabályt? Kifordítva?

Előzmény: szabiku_ (897)
mmormota Creative Commons License 2023.09.09 -1 0 900

A példával azt próbáltam megmutatni, hogy a rotáció általában egy diffúz valami, nem valamiféle diszkrét  pontok.

 

Volt az az állításod, hogy mágneses mező valami módon forrásos E mezőt hoz létre. Na most, E mezőnek csak töltés tud forrása lenni. (körbeveszel egy térrészt egy felülettel, ha erre integrálod E-t és az nem nulla, akkor abban a térrészben töltés van) Na most, ilyet mágneses mező változása nem tud. Időnként kevrted, homályban hagytad, hogy azt ugyanabba a rendszerben hozza létre szerinted B változása, vagy B-t másik rendszerbe transzformálva jön létre. De egyik se megy. Vákuumban nem jelenik meg töltés se így, se úgy.

Na, erre próbáltalak rávezetni, nem sok sikerrel. Néha úgy tűnt, azt hiszed, a B rotáció az valami diszkrét pont, amiből mondjuk transzformációval töltés lesz, ezét próbáltam mutatni, hogy a rotáció nem ilyen.

Máskor keverted az az E mezőt, ami a B változásából jön, azzal az E mezővel, ami a töltések elmozdulása miatt jön létre. 

Aztán a korong kerületére meg nem határozott forrásból származó E pőlust képzeltél. ami valahogy nem töltésekből jön, hanem ki tudja miből.

Egy nagy zavar az egész.

Előzmény: szabiku_ (897)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 0 899

mmormota, könnyíts a lelkeden! Ismerd el a tévedésed! Hogy nem értetted a forgó HK mágnes megoldását. És köszönd meg nekem, hogy elmagyaráztam, felnyitottam a szemed, tanultál tölem. Tartozol nekem. 

Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 898

Folgefehler.

 

Németek így nevezték, amikor egy rejtett hiba valahol máshol bukkant elő látványosan.

De a hiba nem mindig ott van, ahol ordít. Lehet mélyebben.

Végig kell menni a láncon a gyökeréig.

 

Évekig az volt a feladatom, hogy mások hibáit kijavítsam. Fizettek érte. "Nem kicsit."

Előzmény: szabiku_ (892)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 0 897

Azért vicces, hogy te akarsz kioktatni...

 

Hogy is van akkor a mágnes vagy tekercs körül a vákuumban a B rotációja? Miért is van ott? Mennyi is az? Melyik Maxwell-egyenlet mondja meg? 

Előzmény: mmormota (887)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 1 896

És akkor  2x - 2y

Előzmény: szabiku_ (894)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 895

Unalmas lenne, ha tévedhetetlen lennék,

meg még mindentudó és mindenható is. :DDD

Előzmény: szabiku_ (894)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 1 894

Na, így már jó. 

Előzmény: Törölt nick (891)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 893

Kint hasonlóak, odabent különböznek.

Előzmény: szabiku_ (890)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 0 892

Rögtön láttam fejben. Nagyon egyszerű példa volt. De hol a hiba, azt mondd, ne túráztas feleslegesen! Mondd meg konkrétan, mi a hiba, és javítsd ki! Ja azt nem, csak terelve ködösítesz... Persze. Hülye is látja, zátonyra futottál. De már kezdesz így unalmas lenni. Hát konkrétan látni, hogy hamis vagy. 

Előzmény: mmormota (887)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 1 891

Úgy tűnik, felcseréltem a két komponenst a nagy sietségben.

 

v(x,y) = (y2,x2)

 

vx = y2

vy = x2

 

x vy = 2y

y vx = 2x

y vx = 2y

x vy = 2x

 

 

Előzmény: mmormota (888)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 0 890

Hát azt csak eléggé szép speciális esetben lehet.

 

Igen, az első duplaábrával éppen azt akartam megmutatni, hogy mennyire hasonlóak az objektumtól már kicsit odébb, és mivel az elektromos dipólusnak tuti nincs rotációs vektormezeje, akkor gyanús, hogy az áramhuroknak sem. 

Előzmény: Törölt nick (884)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 889

"Azt akartam, hogy valami képe alakuljon ki, mi a rotáció."

 

Pont ezt kérdezem. A képletet ismerem.

De ránézésre hogyan lehet megmondani egy erővonalképről a rotációját?

 

 

"Nem akartam becsapni."

 

Feynman ábrájának viszont sikerült.

Valószínűleg azt félreértettem.

Előzmény: mmormota (887)
mmormota Creative Commons License 2023.09.09 0 0 888

Előjel hibás. 

Előzmény: Törölt nick (885)
mmormota Creative Commons License 2023.09.09 0 0 887

Nem akartam becsapni. Azt akartam, hogy valami képe alakuljon ki, mi a rotáció. Attól félek, a feladattal se sikerült, mert szerintem megkereste a képleteket, és mechanikusan alkalmazta, megértés nélkül.

Te meg meg se próbáltad.

Előzmény: szabiku_ (878)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 0 886

Tessék, itt van:

 

KE:

"

Sztatikus esetet vizsgálunk.

Maxwell szerint

rot B = j

a tekercs esetében. "

 

Még ő is okosabb nálad. xd

Előzmény: mmormota (877)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 885

Hol rossz?

Előzmény: mmormota (882)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.09 0 0 884

Akkor hogy lehet ránézésre megmondani egy erővonalkép rotációját?

 

 

Van egy ötletem.

Az elektromos dipólus erővonalképe nagyon hasonlít egy rúdmágneséhez.

De a mágnes erővonalainak képletét nem ismerem.

Viszont az elektromos dipólus számolható, szuperpozícióval.

 

Annak megnézhetjük a rotációját képlet szerint...

Előzmény: szabiku_ (880)
szabiku_ Creative Commons License 2023.09.09 0 0 883

Kb. magadról írsz... 

 

Na mondd meg akkor, hol tévedtünk a rotációról, szerinted akkor mi az? A te fejedben hogy szerepel? 

Előzmény: mmormota (877)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!