Általános trslgás, trsdlmi, pszihlgiai, és egyéb kérdésekről főzőcske közben. Leginkább magammal beszélgetnék, de minden barátságos nicket szívesen látok.
előfeltételezel, és vmit csinálni akarsz velem, ami nekem nem jó. pl. felbaszni az agyam, mert tetszik neked a műsor. általában ingyenes segítségeket kértem, vagy TB alapon ... ;) :P Na? eltévedtél a rohadó mocsaradban?
ahol meg nem volt
esélyed menekülőre fogtad.
miért ne lehetne menekülni? tilos? ki az a barom, aki pusztakézzel leáll egy medvével? Ha lehet futni, akkor az okos fut ... ;) már süllyedsz is a mocsárban, muszáj vagy a saját grabancodba kapaszkodni ... akkor talán ... de nem, ez egy mese ... ;) P
Eccer rámtalált egy csőhálózatszerelő ... monták nekem, keressek társt, és én kerestem, mer' akkór még szófogadó voltam ... hát telefonált nekem egy csőhálózatszerelő, és éppen jegesteáztam szívószállal, és nagyon kellett röhögnöm, mer' aszittem, ilyen nincs es, és átverés ... szegény ... pedig milyen jó kis hólos oldalzsebes kertészgatyói lehettek .. elb.sztam! lehet volt pörköltszaft-mintás atlétája is, és én kiröhögtem ...
meg egyszer ... huhh, belegondolni is rossz, de nem tuttam, mit teszek ... szóval ... de nem ... ezt nem mondok el ... viszem a sírba ... jahjj, szegény faszi, mittettem vele ...
nem szeretnék gyilkolni, ha Derrick nyomozna utánam ... csak bámulna csendesen a gülü szemeivel, és én a második (de lehet, h az első!) percben összepisilném magam ...
Az NSZK sorozatokat azért szeretem, köztük a Derricket pedig különösen, uis a történetek nem a címszereplőről szólnak. mindig be van mutatva egy emberi dráma, és pl. Derrick eközben csak mint egy megfigyelő néző vesz részt. Nagyon sokára, több évad megtekintése után lehet összerakni a személyiségét, a fókusz mindig az "ügy"-ön van, ezért is gyakorol rám mély benyomást. Személyiségéből hiányolom a humort, ami talán van neki, de sajnos a nehéz ügyek miatt elrejti jó mélyre, és a komolyzenében talál megnyugvást. Nagyon szeretem. Leginkább a "hallgatós" technikáját! És még azt is, h sosem akar revánsot, sosem akar dicsőséget, hanem mint egy szerény takarító, csak helyre állítja a rendet. Sokszor még a gyilkosokat is sajnálja, vagy együttérez velük. Ezért remek nyomozó!
Az amerikai sorozatokban mindig vkit lóvátesznek, mindig valaki más kárára való agyafúrtsága kerül középpontba, nagyon jelen van bennük a kapitalista ember. nem szeretem őket ... vagy, ha éppen valami emberi is történik ezekben a filmekben, akkor azok sosem gyakorolnak rám drámai hatást, mert nagyon sematikusan vannak ábrázolva.
a kettő közötti átmenet talán Poirot, de ott is a kis mókuska agyafúrtsága kap központi szerepet. Borzasztóan szeretne szerénynek látszani, de ez nem sikerül neki sosem, mert rettenetesen hiú ...
Ja, és ha bármi, de tényleg bármi el van baszva, azért a nő a kurva!
Nem kurva a kilépő apuci, mert a kurva miatt lépett ki, (szegénygyerekazannyaismilyen, mégezislelépettmellőle)
nem kurva a csábító szerető, mert miért nem szopott tisztességesen a nej
nem kurva a munkáltató, aki alacsony fizetést ad, mert minek szült az ilyen
nem kurva a követelőző kölyök, mert miért nem tudja előteremteni az anya a legújabb ketyerét, divatholmit
nem kurva az ofő, aki lehetetlen követelésekkel áll elő
nem kurva az oktatási rendszer, amely 8 év alatt képtelen egy idegennyelvet beleverni a kölyökbe, és az anya!!! (sohha nem az apa!!!) mér nem viszi különórára
nem kurva senki, aki nem áll egy ilyen nő mellé, merthát mit várt ... tanulna meg viselkedni (nyelni, tűrni, nem aludni)
Ez leginkább az ún nevelőszülői hálózaton látszik meg, amikor az emberek nem kedvtelésből, hanem pénzért vesznek magukhoz kölyköket. míg a sajátodat a rendszernek fizetve vagy kénytelen nevelni, ingyenesen megfelelő munkaerőt előállítani a kapitalizmusnak, addig máséért fizetnek, azaz valamennyire (nem egészen, de itt most az aktus a lényegi) honorálják az erőfeszítéseket.
és bár a nevelőszülői rendszer leválasztja a nevelőszülői munkát (kb 30 K havonta) annak költségeiről (melyet gyerekenként havonta kb 70 K-ban fogalmaz meg) mégiscsak kifejezésre kerül pénzben mind az efféle munkavégzés, mind pedig annak költségeinek elismerése.
tehát, ha saját hobbidra nevelsz kölyköt (20 év, kb 25 Milka/db), akkor hobbiként melóztál vele, aminek a hasznát a kapitalista gazdaság fölözi le.
ha munkaként vállalod, akkor pedig elismerésre kerül az erőfeszítés.
ugyanarról a munkáról van szó ...
ígyhát nem nagy csoda, ha egyre kevesebb nő választja ezt a költséges hobbit, hogy 20-25 évig feccöljön valamibe, amitől még elvárása sem keletkezhet, h megtérüljön (mert az milyen fúj-fúj már). nincs sem szülőképzés 8illetve a fentebb említett szexcióban van ugyan, amit ennek neveznek, ami egy pártízórás rötyögés, de legalább le lehet érte húzni állami (adófizetői) forrásokat.
nostehát, ahogy egy fifi sem hülye, hogy valamely bizonytalan végeredményű, hosszútávú befektetésbe vágjon, és nekik sem tetszik a büdi mosirongy, meg a szarospelenka, felbüfögött, félig megemésztett trutyik, toporzékolások, intézményi beszoktatások, lázrózsás, szörcsögő-taknyos, szenvedő gyerekfejek látványa, nem akarnak farsangra girlandokat (későbbi szemeteket) vagdosni, másnap elhagyott (összetört) tableteket vásárolni, elfelejtetteagyerekhogyholnaprakell, szerezd be éjfélkor a tanári követelést ... ilyesmiket játszani, drog közelébe került kamaszt visszatéríteni, szegszuálisfelvilágosítani ... ballagás-szalagavató-bannkett-egyetemialbi, különtanár-sítábor, stb ... ehh ...
a nők is egyre inkább rájönnek, hogy ez nagyon komolytalan ... vicces, és szürreális ...
Azt mondod, hogy a nők előtt még sok akadály van, hogy kihasználhassák teljes potenciáljukat.
A nők kihasználják teljes potenciáljukat, ugyanis rendes, fizetett munkavégzés után teljes erejükkel végeznek ingyenes, gondoskodói munkát a munkaerő újratermeléséért, amit teljesen ingyenesen vesz igénybe a kapitalista rendszer.
Egy szakmunkás, vagy egyetemi diplomás munkaerő előállítása nem a rendszernek, hanem a róla gondoskodó családnak (Magyarországon 400 000 nő neveli egyedül a gyerekét, állít elő ingyenesen további munkaerőt a kapitalizmusnak) kerül pénzbe. Különböző, a gyerek fejlődéséhez elengedhetetlen fogyasztási cikkek, és szolgáltatások megvásárlásával pedig kvázi még fizet is azért, hogy az általa nevelt munkaerő a későbbiekben jól funkcionáljon a rendszer hasznára.
A nők, akik anyák, bizony kihasználják, és mások is kihasználják teljes potenciáljukat, ami nem kerül elismerésre. Egy szakmunkás munkaerő biztosítása a kapitalizmus számára rengeteg lemondással, és erőfeszítéssel jár, amit a kapitalizmus ingyenesen vesz igénybe.
Igaz, hogy a rendszeredet vegyes nemű emberek működtetik, azonban tudásod a történelem során felgyülemlett tudás, amit elsöprő többségében férfiak írtak. Ezzel a készlettel dolgozik a rendszered. A női tudás lejegyzése alig 1-200 éve történik meg, és a nőket nem engedték jódarabig a tudás fájához. Így információid, ami alapján válaszol tehát, férfiak által ismert tudások összegyűjtött tények, és vélekedéseik. Ha pedig statisztikával kimutatható, hogy az egészséges családban stabilabb, és nagyobb teljesítményű munkaerő termelődik, akkor ezt a befektetést nem háríthatja a kapitalista tőke egy ingyenes természeti erőforrásra. Ellentmondásos, hogy amíg a háztartási munkák kiszervezése mérhető GDP-ben, addig ennek ingyenes végzése nem jár elismeréssel.
Teljesen egyetértek azzal, hogy a történelem során a női tudás és tapasztalat nem megfelelő elismerést és értékelést. Azonban fontos megni, hogy az elmúlt évtizedekben sok változás történt ezen a téren, és a nők egyre nagyobb szerepet játszanak az oktatásban, a tudományos kutatásban, a művészetben és a politikában is.
Ami a család szerepét a gazdaságban, valóban olyan tényezők, amelyek nem mérhetők pénzben, például az idővel, figyelemmel és szeretettel eltöltött idő, vagy a gondoskodás, amely sok esetben az anyagi ráfordításokon túlmutat. Azonban egy gazdasági rendszer működése során számos tényezőt kell figyelembe venni, és a GDP az egyik legfontosabb mutató, amely a gazdasági tevékenység széles körét összefoglalja. Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy a GDP csak egy mutató, és nem mér mindent, amit fontosnak tartunk az életünkben.
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy abban a családban végzett munka valóban fontos tényező a gazdasági rendszer működésében, azonban ennek értékelése és mérhető szerepe nehéz feladat, amely sok szempontot és érdeket kell összegyűjteni.
Kapitalista gazdasági környezetben, amely bizonyos tevékenységeket ingyenesen vár el, és a hasznot lefölözi, paradoxon a társadalomra hárítani az ingyenes munka értékelését, hiszen az önmagát meghaladni nem fogja tudni. Ha a gazdasági környezet kapitalista, a társadalom sem lesz másmilyen, hiszen a mindennapi megélhetés küzdelemmé válik. A nők tudáshoz való ténylegesen javult az elmúlt néhány évtizedben, a történelem idővonalához mérve azonban ez az időintervallum elenyésző. És kedves Chat-GTP, te is az oktatást, kutatást említed, ahol a nők bár kutatói munkát végeznek, ezek a munkák legjobban a monoton, egyhangú munkák lepasszolását jelenti nekik. Míg valamely felfedezés esetén zömében férfiak aratják le a babérokat. A pedagógusokról meg ne is beszéljünk inkább, milyen anyagi, és társadalmi megbecsülésben részesülnek.
Valóban igaz, hogy a gazdasági környezetünk kapitalista, és ez a tény hatással van a társadalmi struktúrára és az értékelési rendszerünkre is. Az ingyenes munka értékelésének hiánya azonban nem csak a kapitalizmussal kapcsolatos, hanem inkább a hagyományos nemek szerinti szereposztáson alapuló társadalmi berendezkedésünk összefüggő problémája.
Azonban, ahogy említetted, az elmúlt évtizedekben javult a nők oktatásához való hozzáférése és lehetőségeik a munkaerőpiacon. Azonban még mindig sok akadály van a nők számára, a teljes potenciáljukat kihasználva, hogyhassák, és sokkal nagyobb elismerést kapjanak a munkájukért.
Valóban igaz, hogy a kutatói munkák és a felfedezések területén is sokkal kevesebb nő van, és ez a helyzet csak lassan változik. Igen fontos megjegyezni, hogy a nők között is sok kiváló kutató van, akik számos fontos eredményt értek el a kutatásukkal. Azonban a férfiak továbbra is nagyobb arányban képviseltetik magukat a tudományos és műszaki területeken.
Az oktatás területén valóban nagyon sok nő dolgozik, és ezeknek a munkájának nagy része a pedagógusi tevékenységben. Azonban éppen ezért fontos lenne nagyobb elismerést kapniuk, mert a jövő generációinak nevelésében rendkívül fontos szerepet játszanak. A pedagógusoknak magasabb anyagi és társadalmi megbecsülést kellene kapniuk, hogy jobb feltételek mellett végezhessék a munkájukat.
Összességében azt gondolom, hogy továbbra is nagyon fontos a nemek közötti egyenlőség megteremtése, hogy mindenki teljes potenciálját kihasználhassa, és a munkáját megfelelő elismerésben részesülhesse.
te figyu már! idefigyejjé! én kb 5-6 pszichológusnál, terapeutánál jártam. közülük egynél éreztem kényelmetlenül magam, mer' asszem beleestem, el is jöttem!
De soha szégyen, bűntudat, szorongás nem fogott el előttük, őket hallgatva, mégha én lelkem legmocskosabb ocsmányságairól beszéltem is! Soha fájdalmat nem okozott egyik sem! Soha legyőzni nem akart egyik sem!
sem pedig okoskodni, fölényeskedni, arrogánskodni, szívóskodni ...
érted-e?
jade egy volt, akihez kötelezően kelletett járnom, és faggatott, ezeket tette ... igen ... de akiket kerestem, és rájuk találtam, soha ilyet nem tettek!