Nem értem, hogy a középkori mérműves ablakokat miért nem lehet helyreállítani, a későbbi nagy ablak(ok) befalazásával. Biztos olyan műemlékvédelmi téma, amibe jobb, ha nem is keveredik bele a kívülálló.
...Kemencén a templomromot, valamint Szügyön a sírkápolnát. Ha jól tudom, ez utóbbiak nem tartoznak bele a topic témakörébe.
Ezt így látatlanban nehéz megállapítani; sajnos egyikről sem tudok semmit. Képek alapján nyilván lehetne okoskodni.
Szombaton tettem egy "öttalálatos" kirándulást, közben el is gondolkodtam, hogy milyen útvonalat lehet kitalálni, ahol kisebb távolságon belül legalább ennyi cél fedezhető fel.
Dörgicse - úgy gondolom - a fővárosa lehetne ennek a fórumnak.
Csak sikerült eljutnom a Hódmezővásárhely mellett található volt Csomorkány falujának templomromjához. A megközelítésre több alternatíva is kínálkozik, de mivel kocsival jártam nem messze a célponttól, én ezzel cserkésztem be a romot. Legalábbis elég jól megközelítettem.
Hódmezővásárhely és Kardoskút között húzódó másodrendű aszfaltúton Hódmezővásárhely felől közelítettem. A km táblák szerint a 18-19 (a km. számláló Kardoskút felé csökken) között van egy erős bal kanyar, pár mezőgazdasági épülettel és gépekkel. Ott nem balra a főúton haladva, hanem szinte egyenesen kell továbbmenni, tájékoztató tábla is jelzi a romot. Valamilyen busz is jár itt, a kereszteződés előtt 200m-rel van a megállója. Az elágazás Hódmezővásárhelytől kb 15 km-re van, kifelé haladva az úton a 4-5. megálló lehet, semmilyen feliratot nem láttam, mi a neve a megállónak. A többi megállónál sem volt tábla.
Itt egy kicsit még haladhatunk befelé az aszfaltúton, de az nemsokára egy erős jobbkanyarral megy tovább, ne menjünk el arra! Egyenesen egy induló földúton kell továbbmenni, bal oldalán egy kavicsos murvás sáv vezet egész a romig. Én itt a kocsit letettem, és elindultam gyalog, mert foltszerű dagonyás táj fogadott, nem akartam kockáztatni egy bennragadással.
Érdemes volt! A táj elképesztően gazdag vadakban, megszámlálhatatlan nyuszival, gém jellegű madarakkal, és távolról még rókával is találkoztam.Itt derült ki, hogy nincs a fényképezőmben memóriakártya - brrr.... Úgyhogy állatfotózás nuku, örülök, ha pár képre futja a romról.
Innen kb. 4-5 km nyílegyenes, kifejezetten kellemes szép séta vár ránk a romig. Az egyik szemem sírt a másik nevetett, amikor odaértem, ugyanis a következő táblával találkoztam:
Annak örülök, ha valaki ilyen pályázaton nyer, és megakadályozva az enyészetet, rendbe hozzák a környéket, de ugyanakkor az összeg láttán már kicsit lekonyultam. Ha ekkora összegből pusztán arra a pár betontömbre futotta, akkor ez is a szokásos történetnek néz ki. Az elvégzett munka pusztán töredéke annak, amit pályázati pénzt nyertek, a jelenleg látott beruházás nem áll arányban a megnyert összeggel. Remélem csak félbemaradt az egész, és még fogják folytatni. Tájékoztató tábla nem található semmi. És akkor pár kép a romról és környékéről.
Ezen kívül még sikerült felkeresnem az elmúlt héten Kemencén a templomromot, valamint Szügyön a sírkápolnát. Ha jól tudom, ez utóbbiak nem tartoznak bele a topic témakörébe.
Még február elején jártunk Ráckevén. Megnéztük a gótikus szerb ortodox templomot. Gyönyörű! Hétvége volt és délután 13 órakor nyitott ki. A belépő 1000 Ft.
Még január elején jártunk Csévharaszton, ahol kis sétával néztük meg a pótharaszti templomromot. A piros rom (L) jelzés biztos útmutató a falutól és vissza egyaránt.
„A ma látható maradvány a pótharaszti, XII-XV. századi templom romja. Az épület a török pusztítás áldozata lett a településsel együtt. Az egykori templomból ma már csak az épület nyugati fala áll. Építőanyaga homokkő. Van rajta egy körablak is, melynek káváit középkori téglákból rakták. Az előkerült cserepek szerint a templom hatszáz évesnél is több lehet.” (templomrom.hu)
Fegyverneken, az Újtelepi temetőben álló torony egy 1480 körül épült gótikus templom maradványa. Régészeti feltárása még nem volt (ezt a körülötte lévő temető nem is teszi lehetővé). A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből. A torony a templom nyugati homlokzata előtt állt.
A toronyhoz kapcsolódó egykori templom egyhajós, íves záródású volt. Hossza 24 méter, szélessége 12 méter. A torony aljában lévő előcsarnok faragott kőkapuzata jó állapotban maradt fenn. Nyugati homlokzatának sarkain átlós támpillérek, nyugati és keleti homlokzatán csúcsíves, kőkeretes kapunyílás, a torony emeleti szintjein gótikus ablakok láthatók. A téglaépület nyíláskeretei, a támpillérek homloksíkja, a sarkok, az osztópárkányok, valamint a lábazati fedőkövek faragott kőből készültek. Rézsút álló magas támpillérei közül a délnyugatit 1961-ben faragott kövekkel kiegészítették.
Elkezdem leróni az adósságaimat a fórum irányába (időben visszafelé haladva).
Vál, a középkori templomból megmaradt torony
A kutatások szerint a 15. században épült. (Érdekes módon az új templomot, mely a megye legnagyobbja, ettől kissé távolabb építették fel a 19. században.) Alaprajza négyzet alakú (6,9x6,9 m), falszövete kváderekkel kevert törtköves vegyes falazat. Vakolata viszonylag épen maradt, ahol hiányzik, ott megfigyelhető a hozzá kapcsolódó egykori templomhajó helye. Homlokzatain csúcsíves és ovális ablakok láthatók, felül a toronyóra (ill. a helye).
Szűkebb hazámról, Kecskemétről még nagy jóindulattal sem mondható el hogy bővelkedne turistautakban, az első, és egyben utolsó ilyen találmányunk a zöld sáv jelzéssel jelzett Kápolnák útja, amely hangzatos neve ellenére éppen kápolnából tartalmazza a legkevesebbet, szám szerint én egyről tudok. Van még két nagy templom az úton, és a Lajosmizsei Pusztatemplommal bezárólag két templomrom.
Jaj, majd elfelejtem... a második jelzett turistautunk a román kori Hetényi templomromig a zöld rom jelzés oly annyira új hogy az internetes térképek még nem is tudnak róla! (csak egy részéről)
A Kápolnál útja egyetlen kápolnája és egyben az útvonal kiindulópontja (végpontja) a kecskemét szélén található arborétumban található, a róla elnevezett, szigorúan védett Kápolna-rét melletti dombon. A zöld rom jelzés egyébként átszeli ezt az időszakosan, így éppen most is járhatatlan, olykor ingoványos területet, de kis ügyességgel és jókora kerülővel ez a pirinyó kellemetlenség orvosolható.
A Mária-kápolna XV. századi alapokon a XVIII: században újjáépített kis templom, fából készült kis huszártornya számomra Rakacaszendet idézi. A tőle légvonalban alig két km-re lévő XI.századi rom létéből kiindulva én itt is el tudok képzelni ezeréves múltú alapokat, csak lehet hogy kicsit kutatni kéne még ennek felfedezéséhez.
Az arborétum kezelőjének meglepően szerteágazó leírása a Mária-kápolnáról:
A kápolnák útjának második legérdekesebb (első nekem a mizsei pusztatemplom) emlékhelye számomra az Árpád-kori Hetény falucska egykori kis templomának romja, amelyet 1981-ben találtak meg és ásatásokat is végeztek itt akkor. Jelenleg ezt tartják Kecskemét környékének legrégebbi épített egyházi emlékének.
A Kápolnák útjáról egy letéréssel lehet megközelíteni, amely 1.6 km-es kitérőt jelent, egyébként éppen az M5-ös autópálya mellett van, mindössze 150 méterrel. A Kápolna-réttől nem túl régóta zöld rom jelzés is vezet hozzá.
a letérés, és utána negyedórás gyaloglás és már közeledik is a templom kis magaslata. Elődeink tudták hová kell építkezni, bár akkoriban ez a környék jórészt szikes-lápos vidék volt.
remélem olvashatóak a táblák, mind a fa, mind a kő-alapú tájékoztató
Számomra a leírások, és az egykori fotók alapján az derült ki hogy a megtalált alapokat az ásatások után visszatemették, és kövekkel jelölték a templom alapfalait, érzékeltetvén méreteit és a formáját.
