Valami 20-30km-en belüli, aki még hall elfogadhatóan. (ez ugye a horizontal vs. vertical-ból adódik, hogy nem dübörgök a többieknél, akik kördugárzót használnak)
Ezt feltétlenül közeli, közvetlen terjedéssel elért állomással kellene megcsinálni. A terjedés ne szóljon bele az összehasonlításba. Nem is fülre, hanem S értékre. Nem baj ha az RF-gain le van véve. Csak reprodukálható legyen minden feltétel. Azt sajnos nem várhatod, hogy egy kanadai vagy japán állomás egyformán jöjjön később is.
Mielőtt lecserélem, mindenképp kérek egy riportot valakitől, aki alig hall vele most és én is alig hallom.
Fél éve, lecseréltem a GPE27-emet, egy Sirio 2016-ra (te még emlékszel, hogy ez volt annak idején,. az antennák antennája, csak akkor PAN Super 8, 16, 24-nek hívták)
El sem akartam hinni, hogy ekkora külömbség van a két antenna között min adásban, mind pedig vételben. Ez nem azt jelenti, hogy "S" fokokkal nőttem, hanem hogy jobban kimegyek a zajból és jobban is kihallok a zajból vele. (használt antenna, egy "kimaxolt" Stalit adtam érte)
Elvileg nem lehetne rádiós hatása. Akkor miért terjedt el a legenda?
Érzésem szerint másutt van a kutya elásva. Ha elkezd oxidálódni, kialakulnak elég nagy felületű félvezető átmenetek, azaz diódák. Innentől kezdve ember meg nem mondja, hogy mi keveredik ki és hogyan. Ez az 50 megás és a körüli Moxon antennáknál jött elő, ha alumínium csőből és réz fittingekből rakták össze.
Viszont pár száz kHz fölött ez esetben megjelenik egy új effektus, a belső szálakról kiszorítódik a térerő és leromlik, sőt lehal a litze tekercs, gyakorlatilag "elmegy" a keresztmetszet.
Kiváncsi vagyok a cserére. Kellene valami beacon vagy fix adó a nem túl távolban referenciának. Mert ugye a terjedés nagyon rapszodikus. Pláne füllel, emlékezetből.
Elvileg már 2-3 MHz-en csak a drót legkülső felületén dzsal a petró. Rövidhullámú tekercseket is jó vastag drótból csinálnak. Bár elég lenne vékonyfalú cső is. URH-n meg egy felületi ezüst réteg. Egy hasonló átmérőjű drót elég hasonló külső felületű. A belseje már nem játszik.
Nem igazán hiszek abban, hogy a hajlékonyban az elemi szálak súrlódása vételi zajt csinálna, de van irodalma ennek is. Persze lehet, hogy annyi realitással, mint a HiFi 230 V-os hálózati kábelek "bejáratásának". Az is tény, hogy minden strapának kitett antenna sodratból, sodronyból készül.
Elvileg nem lehetne rádiós hatása. Akkor miért terjedt el a legenda? Az időjárás állóság más tészta, ha bemegy a víz és megfagy az elemi szálak között.
Sajnos több veterán öreg róka is vedőlt a trollnak...
Én úgy vagyok vele, hogy inkább 10-szer bedőlök a hibbantnak, mint egyszer elküldjek melegebb éghajlatra alaptalanul egy valódi érdeklődőt. Nekem ez nem okoz lelki gondot.
:D Alatta pedig sóval hintem be a földet, hogy közelebb álljon az ideálishoz, és ne kelljen kisollóval visszametszeni szálanként a felsarjadó füvet... ;)
Azt hiszem, ezt most nem igazán értem... A félhullámú dipólus geometriai középpontja kb. 1/4 hullámhossznál van, lévén a teljes hossza kb.1/2 lambda (1/2 lambda - a rövidülési tényező). Akkor ezt függőlegesen hogyan is tudnám 1/4 lambda magasságban elhelyezni a nélkül, hogy a vége ne érjen a földhöz? http://ha5cfj.hu/dm2abk/03.2.2.2.html
A teflon a lehető legjobb, még GHz-ekre is, csak relatív kicsi a dielektromos állandója. Pár MHz-re nagyon sok műanyag jó. amelyik nem, az melegedéssel úgyis jelzi ha ráküldesz 100 W-ot. Viszont átütési szilárdságban is nagy az igény pont ilyen antennánál. A polisztirol is nagyon jó minden szempontból, csak táblában nem árulnak a sarki szatócsboltban. Meg a csillám is jó rádiósan. Jól bírja a nagyfeszt, a GHz-eket is, csak kellő vastagságot nehéz összerakni.
A helyzet összetettebb. Egyes antennáknál, mint pl. a City-Star rendszerű félhullámúaknál a tartó szigetelő egy nagyimpedanciás feszültség maximum pontban van. Egy párhuzamos rezgőkör kapacitív tagjának része, dielektrikuma. Ezért kritikus ha megváltozik a kapacitása. A víz dielektromos állandója 70-es!
Ahol nem ilyen, csak mechanikus tartás a szerepe, ott semmi baj vele. Pl. egy tripleg talpában jól elvan.
Érdekes gondolat merült fel bennem... Korábban volt már szó a rossz minőségű műanyagokról (danamid, teramid, metamid), amik a hazai kisipar által készített Penetrátorok és "kocsmaantennák" rákfenéi, a teflon anyag hiányáról... Ránézésre ez a műanyag rögzítőkarima is ezen mumusok valamelyike lehet, itt nem okoz problémát? Nyilván antennahangoló csücsül ezen rádiókban, vagy a rádió és az antenna között, de a hatásfokot akkor itt is ronthatja esetlegesen a vízfelvétel, gondolom.
Ez a külső, konzolos antennatartóhoz való pálcakészlet. A gumihengeres, hagyományos, a jármű belsejébe vezeti be az antennajelet, felülről bajonettesen lehet belenyomni a pálcákat, Ez a fajta egy porcelánon és üvegszálas galléron vezeti át, van belőle dönthető verzió is. A legújabb(?) pedig gumitalpas, felül menetes végű, arra kell rátekerni a pálcát.
