" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Keresem azt a topicot, ahol az üvegházban, télikertben, lakásban termőre fogható növények hívei gyülekeznek. Itt (meg a Fagytűrő déligyümölcsökben gondolom, hogy kimondottan a szabadban termeszthető fajokról van szó. Van Üvegház építés csoport, ahol időnként szóba kerül, de az meg neve szerint építés. Nem találok kimondottan ilyen termesztőset. Van értelme nyitni esetleg egyet?
A fólia állandó, nem ez a fa az egyetlen lakó, szóval ez nem opció. Igazából annyira nem fontos ez a fa a számomra, szóval inkább ő megy, a fólia marad.
Én egy Hana Fuyu fajtával próbálkozom. Fűtetlen fóliasátorba került, mert nem igazán jó fagytűrő. De kiderült, hogy nem jó ez a megoldás. A fóliában nagyon korán megindul, aztán el is fagy. Fűteni kéne rá tavasszal, a fólia magában kevés. Eddig kb. 5x elfagyott, egyszer termett, tényleg nem csersavas, jóízű. Maga a fa amúgy a fagyás után újrahajt és nagyot nő, de már nem virágzik. Szerintem most a télen ki lesz vágva. Így semmi értelme.
Igen. Tavaly én is aszaltam Rosseyankát. beszínesedve, keményen szeletelve raktam az aszalóba. A titok ahhoz hogy aszalódottan ne legyen csersavas, a lassú aszalás. ha nagy hőfokon gyorsan aszalod, nagyon rossz lesz. Én tavaly kitanultam, idén meg csak 4 kilónyi datolyaszilvám termett.
Sziasztok! Van kb. 3kg-nyi minikivink, szörpöt szeretnénk belőle csinálni. Hogyan csináljuk? Van vkinek tapasztalata ebben? Illetve ugyanennyi Rosseyanka egyszerre bepuhult, még ma fel kéne dolgoznunk... (alma volt a közelében) Hogy csináljuk a káki lekvárt?Héja maradhat rajta?
Köszönöm. Ma leszedem. Elég kevés van sajnos. Rosseyanka a visszavágást bosszulta meg, a Nikita pedig első termését adja. Remélem nem károsodtak. Még mindig fehér a kert.
Nem valószínű, de akkor itt a szüret ideje. Eddig a levelek védelmet jelentettek a gyümölcs számára, de a következő fagyos éjszakák már károsíthatják a gyümölcsöket. Tegnap előtt én leszedtem a Nikitát végül 75 darab lett 2. éve termő fán.
Köszönöm János! Én még várok a kóstolással, mert most sok olyan gyümölcs érik amit nem lehet elrakni. Neked már biztos sok datolyaszilva terem. Nálam nagyon felértékelődik ez a néhány szem, nagy csalódás hogy a Rosseyankával kitoltam.
Úgy lesz ahogy tanácsolod, csak a rosszul növő ágakat fogom kivágni. A Rosseyankát nagyon kicsit megritkítom tavasszal, mert a létrát nagyon nehéz mellé tenni olyan sűrű. De most vigyázok, ne okozzak nagy terméskiesést. Ha a 2 fáról lejön 50 kg, azzal elégedett vagyok. Leszek. :)
Metszés leginkább a rossz irányba növő hajtások lemetszéséből áll, de idősebb fák 1 éves ágait ritkítani is kell. Az erőteljes metszés növekedésre serkenti a fát, ami gyümölcs hullást fokozza. Nikitád nagyon szép mennyiséget termett. Nikita korán érik október közepétől ellehet kezdeni a szüretett. Már néhányat almák társaságában megérleltem, nagyon finom.
Köszönöm a gyors választ. Ennek fényében lehet hogy az lesz, hogy nem nyúlok hozzá. Vagyis nem tudom, normális esetben kell-e metszeni a fát.
Hagynám szabadon felfelé nőni, amit nem érek el, lehet a madaraké. Egyedül eszem, a két fát ha körbe szedem biztos hogy elég is lesz. Jövőre sokkal több termésre számítok. A szépséges Nikitám is remélhetőleg néhány kilót adni fog. Sajnálom hogy most nem aszalhatok, mert az nagyon bevált.
Azokat a felfelé törő nyársakat nyáron kellett volna visszavágni, ha arra akarod kényszeríteni a fát, hogy terebélyesedjen.
Most kb ugyanúgy fogsz járni, mint idén, ha tavasszal visszametszed ugyanígy.
Hagyj inkább egy kis csonkot azokból 10-15 cm-est, azon indul 1-2 ág ugyanígy felfelé, majd mikor olyan fél-1 méteres nyáron vágd vissza 15-20 cm-esre és válogasd ki.
Minden 2-3-dikat tőből vágd ki.
Viszont.. pont datolyaszilvánál nem biztos, hogy ez a terebélyesre metszés célravezető! Tudtommal nem véletlenül van vezérágra hagyva a tradicionális alakítása szerint.
Nagy termés esetén az oldalágak könnyen törnek. Ha meg azokat fejleszted, akkor ott még több termés fér majd el. még jobban le lesznek terhelve, még könnyebben lehasadnak.
De működhet, csak figyelni kell rá, nyáron terméskorlátozni, ritkítani.
Tavaly vagy tavalyelőtt láttam egy fotót, amin Fllo2 szedi ládába a zöld!!! datolyaszilvát. Olvastam hogy besárgul. Viszont azt is, hogy ha a fán sárgul be, sokkal ízletesebb a gyümölcs.
A Rosseyankámon tavaly bő 50 kg termett. A legfelső 3 felfelé törő ágról nem tudtam leszedni, ezért nemes egyszerűséggel azokat az ágakat tőből levágtam. Gondolván, trebélyesedjen inkább, mint égbe törjön. Meg is bosszulta a fa. Idén a 3 helyett kb. 8-at hozott, mind felfelé tör természetesen, gyümölcsöt pedig 7 szemet adott. Ez az ígyjárás tipikus esete.
A gyönyörű kis Nikitám most virágzott először. Alig dobott el virágott, kis termést 2-t, és érik rajta vagy 32, vagy 34 termés, Nem sikerült megszámolni. :))
Ha lecsupaszodik a fa, szeretnék majd hozzáértőtől tanácsot kérni a metszést illetően. Én csak a fügéhez értek. :)
Nézzük a fagyokat előre 9 napra. Mi az osztrákokhoz igazodunk.
Még nem sárgultak be eléggé, de ha nagy fagy jönne leszednénk mert beérik szerintem utólag is. Épp most néztem a kakit 2018-ban nov. 11-én még a fán volt. Hogy mennyi lesz még nem tudni.
