Beszélgessünk inkább azokról, akik a lángoló csipkebokorban, az égből hulló izzó kövekben egy isten keze munkáját látják? Akik gyufásdobozzal a homlokukon imádkoznak, mert úgy hat igazán?
Én elismerem a zsidó kultúra évezredes eredményeit, de úgy gondolom, hogy az ő istenüket ők is ugyanúgy, maguknak találták ki. Egy évezredes mém, mára hatalmas erő. Node ahogy azt mondogatni szokom: "Az istenek fénye a hívek lámpásaiból ered."
Kifejezetten nem általánosítottam, még tettem bele pirosfehérzöld farkat is a fantasztikus nemzetről. Ha ez neked nem elég, fáradj a szomszéd boltba.
És hogy mi bánt, az nem közügyí, csak akkor, ha objektíve megalapozott. Van itt ez a tévhit, hogy a "sértő", "bántó", "felháborító", az afféle mindent ütő tromf, aki előbb kiondja, annak van igaza, mert körbe kell rajongani az érzékenységét.
Kérlek, az írásmű elbírálásakor vedd figyelembe a vitafórum jellegét és azt, hogy milyen irányultságú és igényességű hozzászólásokra adtam válaszul.
Néha higgadt és konciliáns, néha az övéket megközelítően radikális fogalmazással élek, azt gondolom, mindkettőhöz jogom van, tekintettel a környezetre. Ezeket a dolgokat nem kell a kikristályosodott véleményemnek tekinteni, hanem indulatos reakcióknak indulatos és igaztalan mondatokra.
Énm is az asszimiláció ellen beszélek, pedig nem abból élek, amiből a rabbik.
Mert ugyan mire kellene egy sokévezredes kultúrnépnek, amelynek történelme és ebben gyökerező hite az egész euroatlanti világ legfontosabb és legalapvetőbb kultúrténye, amely sikeres, erős, bátor, sokoldalú, vibráló kultúrával, nemzetközi kapcsolatrendszerrel, a világ élenjáró tudományával, művészetével, gazdasági teljesítményeivel rendelkezik, asszimilálódnia egy olyan néphez, amely - számos jeles és nagyszerű teljesítményét elhomályosítóan - még mindig nem röhögi ki azokat a nemzeti váteszeit, akik egy ellenségeskedő, kisszerű zsidózáson kívül semmi pozitív önképet felmutatni nem tudnak, kik magukat bugyuta sumér mítoszokkal és fontosságuk balhitében szőtt sérelmi összeesküvéselméletekkel álmodják a nevetséges jelentéktelenségbe?
amikor a címeren legyen korona vagy sem...akkor szétlopták az országot közben
amikor az árpádsávos vita volt 10% volt a hiány + öszöd + rendőrattakok
amikor megtiltják a Korona (másolatának) tisztavatási "részvételét" éppen akkor omlott a kardjába a kormány...lehetne sorolni a példákat van még bőven.
a gondolat megfogalmazható pozitíve is, pl. hogy "Teremtsük meg a kirekesztés néklüli társadalmat",
Ettől még ugyanolyan kirekesztés. A disznósajtot csomagolhatom rózsaszín selyembe, akkoris disznósajt marad.
mivel ezzel az utolsó kireksztéssel megszűnik a kirekesztés
Ez bizony fából vaskarika. Hát ha agyonveri valaki az utolsó erőszakos egyént, akkor bizony megszűnik az erőszak, csakhogy hogyan tudja önmagát agyonverni? Ez itt a bökkenő. Mert az agyonverő az valójában utolsó erőszakos.
hanem a kireksztés kireksztésével, mint a kireksztést megszüntető aktussal kivételt tesz
Hát igen. A kivételek. Mindenki szeret maga kivétel lenni, és mindenki utálja a kivételezetteket, ha ő maga nem az. Erre mondta egy kollegám az építőiparban, hogy Kázmérkám megmagyarázzuk, hogy a döglött légy nem döglött, csak sumákol.
A főrabbi nem fogadja el azt a tézist, hogy a zsidóságnak asszimilálódnia kellene, azaz hasonulnia egy nagyobb közösséghez.
Igaza van.
Ha a zsidóság integrálódik, azaz bertatja, sőt többnyire túl is teljesíti egy civilzált liberális demokrácia és piacgazdaság kulturális, gazdasági és társdalmi követelményeit, és a társdalom átlagához képest jó arányban jogkövetően elfogadja a köztársaság törvényes rendjét, sajátszerűségének fenntartása mellett, az teljesen elegendő.
Igazad van, a kirekesztés kirekesztése is ipso facto kirekesztés.
Azonban a kirkesztés kirekesztése egy negatív társadalmi jelenségre, nem pedig személyek csoportjaira irányul, így kifogásolhatatlan.
Ezért a blikkfangos fogalmazás kísértésének ellent kellett volna állni, mert a gondolat megfogalmazható pozitíve is, pl. hogy "Teremtsük meg a kirekesztés néklüli társadalmat", "számoljuk fel a kirkesztést" stb.
A megfogalmazásnak ugyanakkor formájából adódóan van egy asszociációs mezője és egy implikációja, amelyek miatt mégiscsak e mellett döntöttek, ha tudatosan tették.
Az asszociációs mező nyilvánvalóan a "kisajátítók kisajátítása" radikálmarxista tézise, amely szerint a kisajátítás (kizsákmányolás) társadalma az utolsó kisajátítással, a kisajátítók kisajátításával ér véget, amely e szerint, bár maga is kisajátítás, a kisajátítás ellentétét valósiítja meg - de itt már a dialektika ösvényeire tévedünk.
És ebből adódik az implikáció is, amely szerint a kirekesztés jogszerű, ha a kirkesztés ellen irányul, mivel ezzel az utolsó kireksztéssel megszűnik a kirekesztés (vesd össze azzal a tézissel, hogy a proletzárforradalom csak erőszakos úton mehet végbe). Azaz nem magát a kirekesztést mint olyat tartja kirekesztendőnek, és ezért helyes a megállapításod, hanem a kireksztés kireksztésével, mint a kireksztést megszüntető aktussal kivételt tesz - ez viszont ellentmond a gondolat megfogalmazott formájának.
Az asszimiláció lényegében megtörtént. A zsido.com-on és több honlapon is fenn volt a statisztika, hogy a II. világháború után a magyarországi zsidók több mint fele nem-zsidóval házasodott. Ez a folyamat mai napig sem állt meg. Magyarul a hazai "zsidóság" többsége vallási értelemben nem is zsidó legfeljebb mischling (keverék). A Szovjetunió széthullásakor lehetett volna onnan tömegesen zsidókat letelepíteni, de gazdasági és egyéb okokból, inkább Izraelt, az USA-t vagy Németországot választották új hazájuknak. Sírnak is emiatt eleget a rabbik, de hát ez van.
Emlékezzünk csak Landeszmann főrabbi úr megnyilatkozására az elhíresült bőgatya/fütyülős barack interjúban.
" Gyűlölöm az asszimilációt, én mint főrabbi. Végre egyszer s mindenkorra le kéne tenni mindenkinek arról, hogy asszimiláció. Senki sem több, mint a másik. Miért kéne asszimilálódni? Mert, ha azt mondom, hogy asszimiláció, akkoregyértelmű, hogy van egy magasabb rendű valami, és ahhoz kell asszimilálódni."
(Ez az interjú egyébként a Mazsihisz vezetőjével, Zoltai Gusztáv, volt munkásőr parnokkal együtt készült.)
Azaz nem tekintik magukat magyarnak. Vagy, az attól függ. Ahogy az érdekeik megkívánják.
Magyarozik a MAZSIHISZ. Rendben. De miért nem lázad a sajtó? Hogy ez tilos. Ugyanúgy, mint a fordítottja. Vagy ha ránk olvassák ugyanők, hogy magyarok (ők tudják), miért vonják ki magukat a magyarokból (ők tudják)? Van-e alapja itt bárkinek ezután a magyarságmérő hiányával bunkózni? Ha a MAZSIHISZ-nak is van.
A lehetetlenre, az önellentmondásra lehetnek is éretlenek a magyarok. Minden pólust az ellentéte olt ki, így a kirekesztés ellen az elfogadás a gyógyszer, a kirekesztés kirekesztése logikai bukfenc, a kirekesztő kirekesztő marad akkor is, ha a kirekesztést akarja megszüntetni.
Valóban, a magyarok még éretlenek. Sokat kell még tanulniuk kirekesztéstanból.
1. lecke: Amikor MI rekesztünk ki valakiket, azt önvédelemnek kell neveznünk. Megkönnyíti álláspontunk elfogadtatását, ha a kirekeszetetteket sikerül terroristának nevezni. Ha ez nem lehetséges, esetleg a "náci, rasszista, vallási fanatikus" bélyegzők is megfelelhetnek.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz budapesti hitközségének ügyvezető igazgatója arról beszélt: a magyar társadalom szerinte nem érett meg arra, hogy széles összefogás jöjjön létre a gyűlöletkeltés, a kirekesztés ellen.
Ebben speciel igaza van. Mert ha nem így lenne, a sok ballib megmondó ember már rég picsán lenne rugva.
