a mongol írásbeliség a 13.századtól van, ahogy a török is. utána lehet nézni, valószínűleg nem szerepel benne, nem említik az etimológiai szótárban, de az semmit nem jelent
a karaim nyelvben volt a csibir szép értelmű, azok gyakorlatilag kihaltak, tehát feltehető kb. 15század
de ez már a torz alak
ahogy torz alak az észt sallima
nem véletlen, h a törökre hasonlítanak az északi változatok, mert hasonlóan torzultak, de a nyenyec szevo-t csak a torzulás előtt adhatták át
és ha nincs a 13.századi mongolban és türkben, akkor ott vagyunk a 9.századnál amikor a magyarok eljöttek
de a magyaroktól se vehették át mert ott van a többtucatnyi torz alak a finnugor nyelvekben is
se nem a finnugorok mentek le turánba a perzsákhoz, se nem a perzsák jártak a tundrán...
logika
nem véletlen, h a kazah kedvel-szeret az жарату ʒɑɾɑtu
Hogy a szkítáknak meg ugor nyelve lett volna azt aztán végképp nem bizonyítja, de még csak nem is feltételezi, semmilyen összefüggés nincs.
mert becsukod a szemed a tények előtt és inkább nem gondolkodsz, vagy nem tusz olvasni, és utána is nézhetsz akár
ló, nyereg (urali-altai) íj (urali-altai) hím-kan (urali-altai) tűz (urali-altai) víz (urali-szláv-IE) jár (urali-altai) jel (urali-altai) jó (urali-altai) elő, első (urali-altai) alatt (urali-altai-IE) által, át (urali-altai)
a fehérlófiáról én nem is tudtam, de akkor lehetne felvetni, h ha egyáltalán ki lehetne mutatni hasonlót másnál, mert olyan nincs h véletlenül ugyanaz az alapmonda.
átfutottam a szürke héja című kirgiz népmesegyűjteményt, és abban vannak olyanok h
- lóáldozat
- girhes ló, amelyik táltos
- szabadjára engedett elfogott állat ("Engedj szabadon engem...s hálából bőségesen megjutalmazlak érte")
- csodaszámok. kilenc fiú, "háromszor megforgatván vesd ki a pányvát"
- próbatétel. (hozd el azt, készítsd el azt...)
- boldog befejezés ("A fiú pedig apjával anyjával s feleségeivel együtt ama naptól fogva eme napig örömbenboldogságban töltötte életét.")
ezek nomád népi mondai elemek, ilyet nem nagyon fogsz találni a szláv vagy német népmesékben
ezt ugye ismered ha ismered a magyar népmeséket:
...öregembernek volt három fia s egy jókora almafája. Az öreg minden esztendőben annak a gyümölcsét ette, s így megfiatalodott. Ám az egyik évben, mielőtt még az alma megérett volna, jött valaki, s észrevétlenül megette. A következő évben az öregember legnagyobbik fia kiült őrizni, éjfélkor azonban elaludt, s hagyta megenni az almát. Ezután a középső fiú őrködött, de őt is elnyomta az álom. Harmadévre rá legkisebbik fiával vigyáztatta a fát az öreg, s az hogy el ne aludjon, a kúraj-on játszogatott. Egyszer csak jött egy aranymadár, s a fára leszállván enni kezdte az almát. A fiú csöndben odalopózott és szárnyon ragadta...
Kirgizek türkök, tehát szegről végről hunok is, de csak érintőlegesen. A kirgizek persze hogy éltek szkíta területen, és persze, hogy vettek át kultúrális elemeket. Éppen erről beszélek. De még mindig nm ugorok, nem manysik meg nem szamojédek.
Egyébként kirgizek döntötték romba először az ujgur birodalmat.... nem éppen szkíta testvér módjára.
A türkök eredetileg mongolok és egy kisebb fekete hun törzs keveredéséből jöttek létre, nagyjából a Jézus születése előtti 2. sz. körül. Azelőtt a türkök nem léteztek.
Ezt bizonyították be a Barcelonai Egyetem régészei és genetikusai, a Mongóliában végzett ásatásaik során: eddig rosszul tanították a szkíták történetét, nem a szkíták keletre vándorlásával keveredtek a mongol népekkel, hanem éppen fordítva. Sokkal fejlettebb kultúrát és gazdálkodást vittek magukkal, amiket a mongol népesség megtanult, majd a kialakuló jólét következtében népességrobbanás következett. A feltárt sírok antroplógiai. genetikai elemzése során gyönyörűen nyomon lehetett követni, ahogy eleinte csak europidok voltak, kis létszámú mongol őslakossággal, majd egyre nagyobb számban lettek a mongolok és ennek során keveredtek velük a szkíták. De még ez sem volt teljes keveredés csak részleges.
De van például olyan Fehérlófia népmeséjük, hogy csuda. Egészen magas színvonalú, tele egyértelmű képjelekkel, le se tagadhatná a szkíta eredetet. De ettől még nem leszenk szkíták és szkíták se leszenk kirgizek főleg nem ugorok.
Én nagyon is értem amit írsz, csak nem tudsz különbséget tenni képjel és jelkép között, erről meg nem tehetek.
Te nem érted meg, hogy egy szarvasos zászló se bizonyítja, hogy az ugorok szkíták voltak, vagy a szkíták ugorok. Hogy a szkítáknak meg ugor nyelve lett volna azt aztán végképp nem bizonyítja, de még csak nem is feltételezi, semmilyen összefüggés nincs.
Csak ismételni tudom magamat. "Jól láthatóan a látványelemek hasonlósága alapján vélsz látni olyan rokonságot, ami nincs." - a tartalmat és formaragozást kéne nézni, nem ezt hogy hogy néz ki meg van-e alatta víz. Egyáltalán mit jelent a szarvas alatt víz? Mindegyiknél ugyanazt jelenti? Biztosan?
és ebben nincs semmi rendkívüli, mert funkcionális analfabéták vannak, de azon elgondolkozhatnál, h észre se veszed magadon...
konrétan a maga alá húzott lábbal ábrázolt szarvas szkíta motívum, a szárnyas szarvas megint szkíta motívumra utal, a hátrafordított fejű szarvas szkíta motívum, úgyhogy ne hatudozz, csak mert nem tetszik neked az előítéletes szarságaid miatt!
és a hasonlóság, azonos szarvas ábrázolás az meg arra utal h egy kultúra, az h tunguziában és a jeniszejnél ugyanaz, miközben van köztük egy mongoliányi terüet és mongoliában nem találsz ilyet, na az a logika az ami nem ismersz, okoskodó
Most azon nem is pörgök, hogy mikor volt a csuvas vagy tunguz ugor nép....
Én tényleg ismerem a szkíta művészetet (hogy jól az túlzás) de te nem. Jól láthatóan a látványelemek hasonlósága alapján vélsz látni olyan rokonságiot, ami nincs. A lényeg az a tartalom, mondanivaló, képjel lenne. Annak meg nincs nyoma.
Persze ha a műelemzést vagy kultúrális javak jelentésbeli tartalmait szeretnéd megismerni, akkor hivatalos művészettörténészettől távol kell tartnod magad - a mai művészettörténészek kb 98%-a egyszerűen nem ismer minőséget, minőségeket, képjeleket meg el se ismeri hogy léteznének, ha tud róluk, akkor se.
Nyilván egy szarvast nem fog senki krokodilnak ábrázolni, de az ebben a kontextusban semmiféle rokonságot nem feltételez pláne nem bizonyít.
Szerintem nézzél meg néhány Pap Gábor videót a témában, akkor világosabb lesz az egész.
Van egy gyanúm, hogy ha neked mutatnak egy szkíta "állatküzdelmi" jelenetet és egy perzsa állatküzdelmi jelnetet, vagy egy asszír állatküzdelmi jelentet (igen ilyen is van), akkor egyszerűen nem leszel képes felismerni az alapvető különbséget.
Nekem nem fáj, ha elhiszed ezt a butaságot, hogy a szkíták ugor nyelven beszéltek, meg az ugoroknál szkíta műveltség van (nincs), csak ha ezt ilyen módon próbálod bizonygatni, akkor csak saját magadat égeted vele.
És az Ulrich féle szemétládák csak erre várnak: belekötnek és lecsapkodják a magas labdákat. Aztán rögtön ki is terjesztik, na ugye mivel mi is ugorok vagyunk, ezért mi sem vagyunk szkíták. És már csapdába is sétáltál.
