Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Hali! Már régen nézegetem olvasgatom a topikot!Gyerekként én is ide jártam oviba de nem sokáig.Apám századparancsnok volt a MI-2 futárheli századnál,késöbb én is pilóta lettem,igaz nem helikopteren:) De abban az idöben sokan mentek át mezögazdasági kukacbombázónak és minden nyáron ott képeztek,de a végén merevszárnyú lett belöle!Nagyon sokat repültem a HA-MPZ és HA-MMO-val ha mond nektek valamit.
Bognár őrnagy (pardon: alezredes) még ma is a honi légvédelem elkötelezettje. Ez abból is látszik, hogy addig noszogatta a tiszti klub (Helyőrségi Művelődési Otthon) illetékeseit, amíg végül helyet adtak a légvédelmi rakétások életét bemutató vitrinnek és tablónak, ahová bevihette féltve őrzött relikviáit. Mintegy 14 oldalban meg is írta a fegyvernem 1959-től 2001-ig tartó börgöndi történetét, és amikor ez szóba került beszélgetésünk során, a zsigeri firkászkíváncsiságtól vezérelve (persze privátilag is érdekelt!) elkértem a paksamétát. Néhány passzusa bizonyára megdobogtatja azok szívét, akik ennél az alakulatnál szolgáltak az elmúlt évtizedekben. Jó pár ezren lehetnek...
A légvédelmi tüzéreket 1959 októberében váltották le a rakétás alakulatok. A közvetlen előzményekről Bognár Kálmán így ír: "... a laktanya déli oldalán, a lakótelepen és a laktanyától körülbelül 1,5 kilométerre Székesfehérvár irányában építkezésbe kezdtek. Találgatásra adott okot, hogy betonkerítést húztak fel, és azon belülre csak az építők mehettek be, és az építők nem mondhattak semmit az ott folyó munkáról. Volt, aki úgy vélte, hogy a visszatelepülő repülősök részére bővül a laktanya, és új raktárakat építenek. (A raktár olyan a hadseregben, mint lakásban a mellékhelyiség: eggyel mindig kevesebb van...) Jóval később, egy kötelezvény (titokvédelmi fogadalom) aláírása után tudtuk meg, hogy a megalakuló légvédelmi rakéta alakulatok objektumait, az úthálózatot, a közműveket építik, és a lakótelepet bővítik.
(A titokvédelemre keményen felhívták a figyelmet, 12 év börtönnel fenyegetett volt annak megszegése. A rakéták műszeres ellenőrző rajához tartoztam, és rendszeresen jártunk a budai hegyek eldugott zugaiba, ellenőrizni az oda telepített rakétákat. Egy alkalommal az egyik kocsmában erősítettünk , amikor egy helybéli megkérdezte: a BZ 19-es vagy a BZ 20-as objektumba megyünk, és hogy az ottani 4, illetve 5 rakétát ellenőrizzük. Ennyit a hadititkok komolyságáról... - ma se tudom, mi az a BZ.)"
A rendszeres napi tevékenységet - írja Bognár Kálmán - színesítették azok a feladatok, amelyek a civil környezetben jelentkeztek. A kellemetlenebbek közé tartozott a börgöndi úti nagykanyarban végzett hóeltakarítás (szélfúvásban sziszifuszi munka). Nem véletlen, hogy keletkezett egy szállóigének is nevezhető mondás: "Jó hírem van, esett a hó, szép fehér minden, a rossz hír, hogy sok hó esett, dolog van!"
(Szerettem a külső körletes - gyengébbek kedvéért: épületen kívüli - beosztást. Ilyenkor az ember könnyedén birkózik a szállongó falevelekkel, a porhóval, órákig szöszmötöl az udvaron, közben nem cseszegeti senki, és nyugodtan együtt lehet - gondolatban - a szeretteivel. Emlékszem, amikor hajnali négykor rugdalt ki az ágyból az ügyeletes, mert bezárt minket a hó, és lapátos lesz a reggeli torna . Ez már viszont nem volt ínyünkre, a kényszeres külső körlet nem volt szimpatikus...)
A 11. légvédelmi rakéta ezred dandárrá fejlesztése (1977) után újra technikai osztályként működött MN 3592 megnevezéssel - írja Bognár Kálmán -, első parancsnoka Marczali Antal mérnök alezredes volt. Szervezetébe egy Volhov és egy Nyeva technikai üteg tartozott. Az osztály 1961-1990 között 2-3 évenként végrehajtott sivatagi éleslövészeteken mindig sikerrel készítette fel a rakétákat.
(Az Asztrahánytól jócskán északra fekvő Asuluk bázis még ma, az internetes világban is nehezen fellelhető. A Kara-Kum sivatag eldugott zugában volt lehetőség a rakétás éleslövészetre, s minden érintett sorállományú legalább egyszer részese is volt ennek. Budapesttől két nap vonatozás Moszkváig, ott kötelező Vörös tér és Lenin-nézés, majd újabb két nap vonatozás a semmibe... Hálókocsiba zártság, kiszállás a sivatagi állomásokon tilos, ám az ablakokat ki tudtuk nyitni. Ezt tudták a helybéliek is, akik pár kopekért hatalmas csíkos dinnyéket árultak. A szerelvény sikítva fékezett, a tevék mellett láttunk egy rozzant deszkaviskót - ez volt az állomás -, a sínek mentén több tucatnyi turbános paraszt kínálta a terméket. Feladta a dinnyét, mi meg az ablakrésen pár kopejkát kidobtunk neki. Vagy nem... Ez már lelkiismereti probléma volt. Bognár őrnagy saját bevallása szerint vagy húszszor megjárta a Budapest-Moszkva-Asuluk útvonalat. Lenint látni ennyiszer - ez már több mint embertelen!)
A gyakorlatok elrendelése erős hangú szirénával (katonai argóban bikával) történt, amire még a hétalvók is felriadtak - írja Bognár Kálmán. A családtagok körében nem voltak népszerűek a gyakori riasztások, amelyek bármely napszakban - sokszor a vasárnapi leves kanalazása közben - is megtörténhettek.
(Rendszeres feladatunk volt a fővárost övező védelmi gyűrűhöz tartozó bázisokon a rakéták műszeres ellenőrzése. Ilyenkor Fehérvárról Pesten átutazva közlekedett a raj, melynek parancsnoka Szabó tizedes, egy nyóckeri pesti zsivány volt. Utazott a falusiakra, kedvenc célpontja az abai honvéd, Imre volt. Egy alkalommal a metró mozgólépcsőjén sorjáztunk, mikor az élen haladó Szabó tizedes hátrafordult, és hangosan kiáltott: - Látod Imi... (a hatásszünetben széttárta a karját), ez a metró! Szegény Imre orcája bíborszínűre váltott, de nem szólt. Mi többiek is hallgattunk. Nagy hatalma volt akkor egy tizedesnek!)
"A Börgöndön 1959 őszén megalakult légvédelmi rakétás alakulatok közül a 11. honi légvédelmi rakétaezred 42 év után, 2001-ben megszűnt. Ez mindenképpen lehangoló tény, még akkor is, ha tudjuk: ennek az erősen helyhez kötött légvédelmi rakétatechnikának lejárt az ideje..." - zárul Bognár Kálmán írása.
Most találtam nemrég ezt a fórumot, miközben Börgöndről és a tervezett reptéri beruházásról kerestem infókat.
Tudom kicsit OFF, ettől függetlenül ha valamelyikőtőknek van valami tudomása az ottani dolgokról, hogy mi a helyzet, mit hallottatok, lesz-e valami, vagy bármi ezzel összefüggésben lévő dolog, megköszönném ha irnátok nekem.
Bajtársak, még további pontosításokat, ebben a szellemben :) köszönöm az eddigi pontosításokat, kiegészítéseket!
Ha jut rá időm, rajzolnék majd egy újabbat, kicsit nagyobb méretben, pontosabb feliraozással (pl. észrevettem utólag, hogy a hemónak és a nagy hangárnak is H jelet sikerült adnom, sebaj :) )
Közben akinek az egyes objektumokról van további infója, ne tartsa vissza :)
A D (=Disznó) üteg története is megérne egy misét, mármint ha összekaparnánk. Én csak annyit tudok róla, hogy az alakulatok önellátásának részét képezte (a 80-as években is), gondolom úgy képzelték a főelvtársak, hogy amikor a gonosz NATO megszállja a fél országot és elvágja az utánpótlási útvonalakat, akkor a legénység számára naponta leböknek egy jó kövér disznót, ami marad, abból meg lesz hurka, kolbász télire.
Meséltek nekünk anno valami terven kívüli állománycsökkentési esetről (éhes sorállomány bajonettel), de nekem csak a szokásos moslékhordás jutott, meg még kiképzés alatt mehettünk oda páran disznóólat ácsolni belülről, egy több mázsás, kicsit ingerült hízó társaságában (a másik alternatíva a vigyázzmenet földúton történő gyakorlása volt). De érdekes lenne tudni, hogy vajon már a régi időkben is voltak-e ott disznók, és mi lett velük a 90-es évekre.
Beugrott most az is, hogy a röfiken kívül birkák is voltak, valahol a piros külső felén, az egykori háborús füves reptéren. Biztos volt valami értelme, csak nem tudom, mi (azon kívül, hogy szépen megnyírva tartották a reptér füvét). Elképzelem a korabeli stratégiát és scenariót, ahogy mi, büszke Kamovosok szakállat eresztve a piroson lakozunk, a gépeink utaskabinjában málhazsákon alszunk, a NATO egységeit precíz AMD sorozatokkal megfutamítjuk a kerítésnél és délben-este birkasültet silózunk disznópecsenyével.
Vagy például ott a VV raktár (amiről egyáltalán nem biztos, hogy ott volt, ahol én a térképen képzelem), ami a VV cuccainkat juttatja eszembe. Soha nem használtam a magamét. Eskü után egyszer kíváncsiságból ki akartam hengeríteni a köpenyt, érdekelt, hogyan néz ki kinyitva, de az idők során kicsit beszáradt, így az első tekerésnél eltört. Nem erőltettem utána már ezt a dolgot :)
A csúzliról meg az jut eszembe, hogy egy időben ki tudja miért, 2 db AMD-m volt, legalább is papíron, de csak egyet használtam a szolgálatokhoz, nyúgözőként. Ez is milyen értelmes dolog volt: a világ seggében elásott Börgönd kellős közepén, nappal, a gépek között fegyveres nyűgőrséget adni. Minek? Ki ellen? Hirtelen megbolondul valamelyik seregélyesi gazda és besiet a földek felől, hogy elkössön egy gépet? (Még az volt a szerencse, hogy csak 1 tár húzta az ember vállát.) Viszont a szét- és összeszerelés annyira megmaradt – gondolom, mindenkinek –, hogy valsz még ma is meg tudnám csinálni, ha elém tennének egy AMD-t.
És hogy is volt, hogy lendítésből fel lehetett húzni a súlyzárat a jól kikopott példányokon? Meg csővel lefelé a csőszájfékre letámasztva megállt a kövön? :)
Kantin. Állítólag az ősidőkben a seregben a katinban adtak sört is, a mi időnkben nem. Kávét viszont, úgy rémlik, minden alegységnél főztek (a folyosók végén voltak ilyen szárítóra emlékeztető szobák, asszem azokban, és jutányos áron adták az arra rászorulóknak. Mintha az őröknél is főztek volna és egész jót, de elhet, hogy erre nem jól emékszem. Arra viszont határozottan, hogy a hangárosoknál ... – a mi időnkben a nagy hangár helikopter szerelőműhely funkciót töltött be, a sarkában egy rettenetes, minden ízében torz iszonyúság is állt, amit csak sok évvel később azonosítottam, egy Mi-1-es helikopter volt, ha minden igaz –
... szóval a hangárosoknál készült úgy a kávé, hogy 2 élére állított téglára tették a kávés edényt, és alája befordítottak egy forrasztólámpát. A katona találja fel magát, hm.
A tiszti étkezde is érdekes kérdés. Nekem is úgy rémlik, hogy (85-ben) _nem_ egy helyen volt a legénységivel, hanem valahol másutt, a kapun belépve jobbra. De simán lehet, hogy tévedek, illetve hogy az idők során ide-oda költöztek az egyes helyek a laktanyán belül.
Az akadálypálya ezek szerint valóban nagyjából ott lehetett, ahol sejtettem. Tűzakadály nem rémlik, pontosabban rémlik valami romos fal, amit napalmmal bekentek és begyújtottak (kihagytam), de hogy hol lehetett, az nem ugrik be. Viszont az most előjött, hogy az akadálypálya felső végén, valahol a sportpálya sarkában mintha görgős fém gömbvázak is lettek volna, ilyen űrhajós pörgettyű, amibe beszíjaznak terpeszben és magastartásban, meglódítanak és aztán a tér mindhárom síkja mentén forogsz, amíg valaki meg nem állít. Lehet, hogy a hajózókat kínozták ezeken valamikor?
Megerősítem Vargabandita állítását a 14-es a II. Üteg hangárja volt a Volhov rakétákkal.
A "H" pedig az I. Ütegé (mármint a miénk) a Neva rakétáké.
Ha jól emléxem, de nem biztos az R3 és az R4 az az "O" és a "G" folyadék raktára volt, ugyanis a Volhovoknak nem szilárd üzemanyaga volt hanem folyékony, és a kettő kombinálásával jött létre a hajtóerő.
A nyevákba szilárd 12 lőporrúd volt.
A 11-es vagy a 12-es meg asszem a kutyás őrök helye volt.
A 3-as meg focipálya volt, de eskükor is használták.
A 7-es az étkezde, innen nyílt a tiszti étkezde, a konyha és mellette a raktár.
A 9-es a Tgk. telephely.
A 10-es Tgk. hangár.
A 16-os a Híradósoké volt.
Jelzem én a 90-es évekről beszélek, hogy előtte milyen státuszt töltöttek be az épületek aztat neeem tudom!
Önök, honvéd elvtársak/bajtársak :) segíthetnének megmagyarázni az egyes objektumokat, sok a kérdőjel. Volt megmagyarázni! :)
Amikről tudom vagy sejtem, hogy micsoda (de lehet, hogy nem jól tudom):
1-2: nőtlen tiszti lakótelep
H: HeMO
3: külső sportpálya, az eskütétel helyszíne
4: -- ? --
5: kapu
6: Technika zlj. (rep. századok) körletépülete
7: legénységi konyha helye?
8: -- ? --
9: talán a gépkocsi tárolóhely?
10: -- ? --
11: -- ? --
12: -- ? --
13: -- ? --
14: szerintem ez a gyengusz épülete
15: -- ? --
B: parancsnoki épület? ÜTI? CSRP?
C: tanterem épület?
X: kantin
Y: fodrász? könyvtár?
Z: -- ? --
16: őrszázad körletépülete?
A: alakulótér
17: őrszoba, fogda?
H: hangár
18: VV raktár?
19: -- ? --
20: -- ? --
21: D-üteg (=sertéstelep) ?
22: -- ? --
23: -- ? --
24: akadálypálya?
S: belső sportpálya, a reggeli futások helyszíne
25: -- ? --
L: lőszerraktár
26: -- ? --
U: ÜZA állomás?
K: Kamov szd. körlete a piroson
M: Mi-2 szdk. körlete a piroson
F: szennyvíz derítő?
P1: későbbi épület, jelenlegi polgári/sportrep hangár?
P2: -- ? --
T: torony épülete
ZÖLD szaggatott vonal: a Kamovok állóhelyei
NARANCS szaggatott vonal: a Mi-2-esek állóhelyei
KÉK szaggatott vonal:
A számomra máig titokzatos "belső", "másik" alakulat területe, akikről semmit se tudtam, csak hogy valami rakétások, és valahol a börgöndi út mentén kint van egy még titkosabb objektumuk (HÁP?). Aki ott szolgált, elmagyarázhatná az ottani, R1-R8 objektumok mibenlétét :)
És persze egészítsétek ki a felsorolást, legfeljebb azokat is rávezetnénk a térképre :)
