Hiszen ami meg sem történt, arról nem lehet egykorú forrás, ami nem is egykorú ugyebár:)"
Ezért nem hamisítvány, hanem regény, fikció, ugye?"
Gyorsan megértetted, hiszen az újkori, késő középkori történelmet lehet csak hamisítani.
A korábbiak már inkább koholmányok. Függetlenül az időtől. Az külön pech, hogy azok a történetek, amelyek nem létező időre vonatkoznak gyorsan leleplezhetőek.
Az első keresztes hadjárat csillagászati ideje (i.sz. 1096-1101) egybeesik az un.történelmi időszámítás (AD 1096-1101) idejével, mégis a történet kitalált.
Itt nagyon egyszerű a nyakoncsípés módja, mert nem volt Szeldzsuk Szultánság nikaiai székhellyel 1096-ban....
Látatlanban megmondom, ciprusi ember barátunknak nem a fordítás színvonalával lesz a baja:) Előbb-utóbb oda lyukad majd ki, hogy miután az 1000 év környéke utólag lett betoldva a történelembe, ezért szegény Passuth egy kora újkori/újkor/legújabb kor (nemkívánt rész törlendő) hamisítványt fordított le. Hiszen ami meg sem történt, arról nem lehet egykorú forrás, ami nem is egykorú ugyebár:)
Ha tévednék, kedves ciprusi barátom, javíts ki kérlek.
"Off utóirat: Egyébként nem Anna Komnénosz, hanem Anna Komnéné. Passuth László gyönyörű, bár a szöveghűséggel itt-ott hadilábon álló fordításában. Nekem a régi világháborús kiadás van meg, de mostanában a szegedi Lectum újra közzétette, roppant barátságos árfekvésben. A neten is lehet tőlük rendelni, lectum@freemail.hu, ha jól emlékszem. Ha meg valaki angolul olvasgatná, azon a nyelven az Alexiasz teljes szövege letölthető, csak fejből nem tudom az URL-t. "
Nem tudom milyen forráskritikailag, de én örülök, hogy megvan.
Az meg biztos, hogy Passuth írói nyelvezete nagyon szép.
Akinek van idege végighallgatni egy hangoskönyvet, és szereti a korszakot, annak szerintem tetszeni fog, még ha helyén is kell kezelni a törénelmi regényeket.
(Passuth fordította magyarra Anna Komnéné Alexiász c. könyvét, ami az egyik legfontosabb forrás az első keresztes háborúhoz. Bár aki ide beír, annak ez nem hiszem, hogy új.
Veszprémi szerint pergamenre írt a fószer. Volt nála egy jó köteg, nem az elfogyasztott birkák bőrére írt. Az elfogyasztott birkákból irhabundát készítettek valószínű.)
Szerinted benne van minden? Nem olvastál véletenül mást is róla? Egy kicsit régebben.
De igen! Runciman szerint a források forrása!
"Először 1100-ban vagy 1101 elején adták ki. Ekkehard 1101-ben olvasta Jeruzsálemben" (255. old.)
Jó hely lehetett az a korabeli Jeruzsálem, még megsem száradt a gubacsténta a birkabőr kéziraton, és egyből kiadják szemtanunk, az egyszerű katona könyvét.
Szerinted hány példányban adhatta ki a kiadó?
Itt is nagyon érdekelne az íráshordozó... A klíma jó, elvileg egyiptomi papirusz is szóbajöhetne...
Az első keresztes hadjárat legfontosabb kútfője, a hadjárat harcaiban végig részt vett hadfi személyes feljegyzésein alapuló krónika. Az idő 1096 és 1101 közé teendő.
Veszprémi szerint a mű nem eredeti, naplószerű feljegyzések formájában maradt ránk, hanem a szerzőnek volt ideje formába önteni anyagát, megfelelő keretet keresni írói szándékához.
Vajon mire írhatott ez az egyszerű hadfi a csaták közötti szünetekben? Import arab papírra? Vagy a helyben elfogyasztott birkák bőrére?
Tudja-e valaki mióta hívják keresztes hadjáratoknak a zarándoklatokat (peregrinatio), az utazásokat (expeditio) , Isten utazását (Gottes Fahrt) , és az utazást tengerentúlra (Fahrt über Meer) ?
Jav.: Az, hogy Balaszentmiklós nevének első tagja közvetlenül a Bala családtól ered, nem jelent bizonyítékot arra, hogy nincs köze Bál (Baál, Bél, Balu) istenhez.
Bala, Bél, Bal, Balu, Ballu, Bolu, Balla, Béla, Borbála stb. személyneveink ugyanúgy a szóban forgó istennév emlékei lehetnek, mint Bakonybél, Mónosbél, Bélmegyer, Balaton (tó és falu) stb. toponímáink.
Attól, hogy Balaszentmiklós nevének első tagja közvetlenül a Bala családtól ered, nem jelent bizonyítékot arra, hogy nincs köze Bál (Baál, Bél, Balu) istenhez.
Ha jól emlékszem (erre vonatkozó kötetek most nincsenek kéznél) Bélapátfalva is a közeli Bélkőről és Bélháromkútról kapta Bél- előtagját... Az internetes keresés eredménye szerint 1903-ig csak Apátfalvának hívták.
Tehát helyesen tetted hozzá: "Balaszentmiklós nevének keletkezése maximum sokadrangú áttételes kapcsolatban állhat a nevezett istenséggel..."
Az a baj, hogy hadtörténetben én csak kibic vagyok. Ha általában a korai muszlim történelemmel kapcsolatban vagy kiváncsi, akkor tudok irodalmat mondani.
Elsőként talán Clode Cahen: Az iszlám c. művét érdemes elolvasni. Szerintem ez a legkorrektebb magyarul hozzáférhető bevezető mű.
