Amikor a hírhedt Bokros Lajos (a magyar családokat, tehát a magyar jövőt külföldi utasításra tudatosan megnyomorítani akaró MSZP-s pénzügyminiszter) megbukott, a csillagászati összegű végkielégítését egy alapítványnak adta. Csakhogy ennek az alapítványnak az elnökségében ott ült Bokros Lajosné őnagysága...
Érdekesség: A Békesi László, a többszörösen megbukott expénzügyminiszter jóbarátja a Kanadában elítélt szaknévsoros Bodnárnak. Mellesleg ő is a fotexesek (Várszegi Gábor, az MTK tulajdonosának köre) közé tartozik.
Az olajügyekben elhíresült Energol Kft. és Conti-Car Kft. vezetői ismertek MSZP-s körökben, így például a Csikós József nevű alak, aki MSZP-s képviselő is volt. Az olajügyekben érintett személyek jórészt az MSZP holdudvarához tartoznak.
Kuncze Gábor SZDSZ-es belügyminiszterként több alkalommal is együtt reggelizett az azóta szerencsésen szitává lőtt kazettahamisító VICO-s Fenyővel, és egy bálon olyan fénykép készült róla, amin kedélyesen barátkozik az azóta szintén szerencsésen meggyilkolt Prisztás Józseffel. Fenyőnek egyébként jóbarátja volt a Pető Iván is: a VICO-vezér gyakran megbeszélte a dolgait az SZDSZ frontemberével, akinek szülei egyébként, jónéhány párttársához és azok szüleihez hasonlóan, a Rákosi (Rosenfeld)-féle hírhedt ÁVH verőemberei voltak.
A 168 óra című lap a Magyar Rádió pénzén indult, a Rádió infrastruktúráját használták fel a felfuttatásához. Aztán ez a közpénzből (hiszen a Magyar Rádió közszolgálati intézmény, tehát a költségvetésből működik) "megcsinált" lap pénzt fialt, Mester Ákos saját zsebébe - ugyanis a lap, hogy, hogy nem, magántulajdon lett. Annak lett nyilvánítva. Csak úgy. Ez a lap immár jó néhány napja nem tudja, hogy ki az a Kaya Ibrahim. Mi fantomokkal nem törődünk, viszont azt nem tudjuk még mindig, hogy miért egy közpénzből működő intézmény vagyonából gründolt magának lapot a még a magyarellenes, cionista Magyar Narancs által is "simlis privatizátornak" nevezett Mester Ákos.
A Magyar Televízió1994 után, a baloldali MSZP-SZDSZ-kormány idején, annak tudtával és egyetértésével rengeteg "külső munkatársat" foglalkoztatott, óriási összegekről szóló szerződéseket kötöttek, amik mögött sok esetben nem is állt valós teljesítmény. De a megfizetettek mind brancsbeliek voltak. A Magyar Televízió közpénzből működik!!! A pazarlás természetesen nem dilettantizmusból, hanem élősködésből fakadt.
Közszolgálati médiumok: 1994 után a Horn Gyula vezette kormány az ellenzék megkerülésével, hipersebességgel tisztogatásba kezdett a közszolgálati médiumokban (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió.) Az intézmények új elnökeit az ellenzékkel való egyeztetés nélkül, erőből nevezték ki. A Horn-kormány alatt példátlan fosztogatás ment végbe a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban: mindkét intézmény archívumából pótolhatalan, értékes anyagok tűntek el.
