kedves et.nő, valami gubanc lehet a böngészőjével, a jégcsákányos et. átlal betett kép az én gépemen 34 KB, az amire az IKE link mutat az 180 KB. Tutti, hogy nem a nagyság miatt nem mutatja a böngésző
Megvan a szocialista-szabad demokrata kormány által elsíbolt pénz egy része 880 milliárd Forint befektetés Indonéziában
A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz? A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg. A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni, hogy mire akarják elkölteni. Az ebben a cikkben olvasható információk már megjárták a Magyar Nemzetet, a HírTV-t és a Fideszt is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem látott napvilágot ez az információ. A média részéről érthető a dolog, mert az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek semmit vele. 2006 nyarán végül elértem, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akarta az ezen az oldalon található információkat. A média és a politika csak ennyire volt képes eddig. Közben azonban valamilyen áttételes módon az alapinformáció eljutott a Jobbik Magyarországért vezetőségéhez, akik tegnap előtt (2006.08.24) kiadtak egy közleményt a témában. Ha már így alakult, nem titkolózom tovább. Lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból
Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom az indonéziai Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk egy olyan előzetes megállapodás aláírásáról számol be, melynek kapcsán "magyar befektetők" 4 milliárd dollárt azaz a 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor jelen voltak Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Történt mindez 2005 júliusában. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben (indonéz) a milliót "juta"-nak mondják. A Jakarta Post cikkében egy ponton Dél-Szumátra kormányzója, miközben Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az Indonéz elnököt megjegyzi:
"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."
Ha 4 millióról lenne szó azt semmiképp nem nevezné a kormányzó "áttörésnek", ráadásul ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezenfelül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.
Mi történhetett tehát? Időrend
2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. Emlékezetes, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.
2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár ígéretével és 25 millió dollár soft loannal (kedvezményes kamatozású kölcsön), melyről az a hivatalos hír, hogy autópálya építésre adják. Akinek a számok nem világosak, elárulom, hogy 25 millió dollár (5.5 milliárd Forint) nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Arra viszont bőven elegendő ez a pénz, hogy korrumpálják vele egy másik (úgyszintén korrupt) kormány tisztviselőit. A 4 millió cunamis dollár véleményem szerint csak egy előleg volt, amiből egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió pedig nem egy soft loan, hanem a vesztegetési pénz további kialkudott része volt. Ez biztosította be, hogy az egyébként politikailag elég zűrös országban a tisztségviselők kellően le legyenek fizetve ahhoz, hogy többé szóban se említsék azt a 4 milliárdot, amit Gyurcsány, Kóka, és a még egy tucat jelen lévő ember tettek zsebre.
A magyar internetes sajtóban mindössze egyetlen helyen az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont az összegek nem stimmelnek. "Csupán" 350 millió dollárról írnak a cikkben 4 milliárd helyett. Tekintve, hogy a sokkal kisebb összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez valóban "befektetés" lenne, folyton azt nyomnák a médiából, hogy milyen ügyesek. Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk. Felmerül viszont a cikkben az egyik az ügyben szereplő cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította. Végül a vagy.hu-n találtam egy írást, melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." Többet erről az útról az írás nem beszél, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.
Befektetés?!
A média az ügyet tekintve mindenhol befektetésről számol be. Ez Indonéziát ismerve eleve felettébb szokatlan dolog lenne. Ismeretes, hogy Indonéziában fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. Ebben az országban 8 éve még pogromokat tartottak a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják. Indonézia mind politikai, mind vallási, mind közbiztonsági, mind pedig katonapolitikai szempontból zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban fektetnek be, joggal feltételezhető, hogy nem legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy a vezetőik félnótásak. Lényeges még, hogy Indonézia a környéken közismert agresszornak számít. Lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottal egy rövid ideig. Ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.
Elviekben, és papíron tehát Indonéziában van a magyar adófizetők pénze, a valóságban azonban az történt, hogy Gyurcsányék strómanok segítségével elloptak az államkasszából akkori áron közel 900 milliárd forintot. Ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be közel egy ekkora irdatlan összeget egy totálisan zűrös országban, főleg, amikor annak a pénznek itthon is ezerszer meg lenne a helye. És nem utolsó sorban pontosan ez az az összeg, amivel nem tudnak azóta sem elszámoni. Amikor megkérdik tőlük, hogy hol a pénz, akkor sosem válaszolnak, vagy pedig nyilvánvalóan és cinikusan hazudnak. Gondolok itt az olyan és hasonló válaszokra, amit Gyurcsány mondott Orbán Viktornak a pénzt kereső kérdésére, miszerint "a pénz pedig az autópályákban, a vidékfejlesztésben, az egészségügyben, a nyugdíjakban van..."
Amíg elfogadható magyarázatot és tételes kimutatást nem kapunk tehát a fentiekről, addig bűnözőnek kell tekintenünk a szocialisták miniszterelnökét, Kóka Jánost, és minden strómant, aki érintett az ügyben.
A magyar sajtóban mindössze egyetlen helyen tesznek említést az ügyről, ott pedig az összegek nem stimmelnek. Itt viszont felmerül az egyik cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325 (7)*
JELENTÉS a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről
0518
2005. május
A KKB nem törekedett a stratégia és az éves tervezés költségvetési kapcsolatára vonatkozó olyan kormányzati konszenzus, kodifikálható álláspont kialakítására, ami a költségvetési tervezésben a katasztrófavédelem megfelelő prioritását és a célok teljesülését biztosítaná. (Az áttekintett időszakban a katasztrófavédelem nem szerepelt a költségvetési prioritások között.) Többszöri próbálkozás ellenére nem készült el a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia (NKS) végleges formában, mivel a stratégiakészítés folyamatában még nem vált egyértelművé a nemzeti és az ágazati stratégiák kapcsolata, egymásra épülése, illetve az együttműködő szakterületek harmonizációjának metodikája. Ebben nem hozott érdemi előrelépést a jogszabályokat vizsgáló tárcaközi bizottság (KJTB) feltáró tevékenysége sem.
....
A Magyar Köztársaság biztonság és védelem politikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 17. pontja rögzíti, hogy a Kormány felelős a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia kidolgozásáért, azok szükség szerinti felülvizsgálatáért, valamint a belőlük fakadó feladatok végrehajtásáért. A Kat. törvény végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (1) a) pontja szerint a KKB összeállítja és kormánydöntéshez előkészíti a katasztrófák elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát.
...
A stratégiaalkotás hosszú folyamatában nem alakult ki konszenzusos álláspont a stratégia és a konkrét – elsődlegesen a költségvetési - tervezés kapcsolatáról, ami pedig a stratégiai célok ellenőrizhető módon való teljesülésének szükséges feltétele. A Kat. végrehajtására kiadott Korm. rendelet 8. § (1) a) pontja szerint a KKB összeállítja a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét és annak költségvetését. A vizsgált időszakban a KKB minden évben munkatervébe vette a fenti feladatot, azonban az elkészült munkaanyagokból nem született kormányelőterjesztés, mert a költségvetés tervezési irányelvek prioritásai között a katasztrófavédelem nem szerepelt, a KKB-nak a költségvetési tervezési folyamatokhoz nem illeszkedő reagálása pedig nem tette lehetővé az ágazati tervjavaslatok kormányzati megvitatását. Legutóbb 2004. júliusában született összesített dokumentum a beküldött ágazati igények alapján. Ez a belügyminiszternek készített feljegyzés szerint 28,3 Mrd Ftos tervezett költségvetési igényt jelent. Ezt a dokumentumot a KKB az őszi ülésen (2004. december) nem tárgyalta meg.
...
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak: 1. Tűzze napirendre a katasztrófák elleni védekezés irányításának és végrehajtásának tárcák közötti koordinációjára megbízott Kormányzati Koordinációs Bizottság, valamint a komplex árvízvédelmi és területfejlesztési program végrehajtásának koordinálásával megbízottak (Vásárhelyi-Terv Tárcaközi Bizottság, illetve a 2004-től illetékes - regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős - tárca nélküli miniszter) beszámoltatását, továbbá 2. tegye meg a szükséges intézkedéseket - a hatásköri, szervezeti, működési feltételek és a feladatellátás összhangjának mérlegelése alapján - az ágazatok közreműködésének kormányzati irányítását, menedzselését igénylő állami feladatokra (katasztrófavédelem, árvízvédelem, területfejlesztés stb.) kiterjedő koordináció hatékonyságának növelése érdekében.
(1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.
(3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat - ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - együttesen gyakorolják.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköre
Miniszter: Dr. Lamperth Mónika Államtitkár: Ujhelyi István Szakállamtitkárok: dr. Bujdosó Sándor Elbert Gábor dr. Somogyi Zoltán dr. Szaló Péter dr. Virág Rudolf
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköre
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány
helyi önkormányzatokért,
sportpolitikáért,
katasztrófák elleni védekezésért,
köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
területfejlesztésért és területrendezésért,
a településfejlesztésért és településrendezésért,
építésügyért,
turizmusért,
a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért (a továbbiakban együtt: lakásügy), választójogi és népszavazási szabályozásért,
választások és népszavazások lebonyolításáért,
közigazgatás-szervezésért
felelős tagja .
A miniszter irányítja
a Testnevelési és Sportmúzeumot,
a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetet,
a Nemzeti Sportközpontokat,
az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot,
a Területpolitikai Kormányzati Hivatalt.
IV. A miniszter a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos felelőssége körében
irányítja a polgári védelemmel összefüggő hatósági tevékenységet, ellátja a polgári védelem szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos feladatokat;
előkészíti a tűz elleni védekezés állami és önkormányzati feladatával, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást, kialakítja a tűz elleni védekezés szakmai szabályait, és gondoskodik azok érvényesítéséről, ellátja a tűz elleni védekezés szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat;
előkészíti - az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával együttműködve - a nukleáris baleset-elhárítási nemzeti politikát érintő kormányzati döntéseket, és koordinálja a kormányzati szervek nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos felkészülésének feladatait;
ellátja a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságának (SCEPC) szerveivel való kapcsolattartást;
ellátja a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggő feladatokat; ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendőit;
közreműködik a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyával és társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítésében;
közreműködik a polgármesterek, jegyzők katasztrófavédelmi felkészítésének szervezésében
Szabó Zsolt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor, az MSZP és az SZDSZ közös főpolgármester-jelöltje fellépésével szombaton megkezdődött a szocialisták budapesti kampánya. A koalíció sok ezer milliárdos fejlesztést ígér a választóknak, akiket megfenyegetett: ha nem rá szavaznak, a jobboldal megfojtja a várost. Tarlós István főpolgármester-jelölt viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi városvezetés nem tartotta be eddigi ígéreteit sem.
Van ok a pánikra. A szocialisták fővárosi kampánynyitóján elhangzott ígéretek és a jobboldallal való riogatás megerősíti lapunk információit, amelyek szerint az MSZP katasztrofális vereségre számít az őszi önkormányzati választáson. A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása alapján országosan a biztos pártválasztók körében a Fidesz 52 százalékkal vezet a 36 százalékos MSZP előtt, míg a teljes népességben 35-23 százalékos az arány. Az augusztus 12–22. között mért adatok Budapesten 30 százalékos Fidesz-támogatottságot mértek az MSZP 26 és az SZDSZ öt százalékával szemben. Ismeretes, hogy a Medián ennél is nagyobb, 20 százalékos Fidesz-előnyt mért országosan az MSZP-vel szemben a napokban nyilvánosságra hozott felmérésében.
Az MDF önállóan indul. Lesznek ugyan nyugdíjasok az MDF önkormányzati képviselőjelöltjei között, de a Tisztelet Társaságával nincs aláírt együttműködési megállapodás – mondta újságírói kérdésre Petkó András, a párt országgyűlési képviselője. A demokrata fórum országos választmánya szombaton úgy döntött: az összes megyében, valamint a fővárosban is önálló listát állítanak. Az ülést követő tájékoztatón Hock Zoltán, a választmány elnöke elmondta, az önkormányzati választások során a párt sehol nem működik együtt a jelenlegi koalíció tagjaival, egyes városokban azonban részt vesz jobboldali szövetségekben. Azt is megemlítette, hogy a párt Új jobboldal című programja a következő hetekben kétszázezer postaládába jut majd el. A programban egyebek mellett a szavahihetőségről, a polgári öntudatról és a szavak tiszteletéről is szó esik. Mint a dokumentumban olvasható, az új jobboldal „elutasítja a kaszinók, rejtett tárgyalótermek törvénytelen alkuit”. (B. B.)Magyarországon a szabadságot és a szolidaritást a szocialisták és a szabad demokraták képviselik. Akik biztonságra vágynak, szavazzanak Demszky Gábor főpolgármester-jelöltre és a koalícióra, hogy a közgyűlésben többségünk legyen – mondta Gyurcsány Ferenc az MSZP szombati kampánynyitóján, amelyet az Orbán-kormány által felújíttatott Uránia Nemzeti Filmszínházban tartottak. A miniszterelnök a független Tarlós Istvánt támogató jobboldali pártokra utalva kijelentette: a kampány fő kérdése, hogy szabad lesz-e Budapest, mert aki „beleavatkozik a szabadság levegőjébe, az megfojtja a várost”. A megjelenésekor őt vastapssal köszöntő, zömmel idős pártaktivistákból álló közönsége előtt Gyurcsány ismertette, hogy mi között is kellene a fővárosiaknak választaniuk. Szavai szerint a panelprolizás és a panelprogram, az építkezések leállítása helyett metróépítés és – a nyomaték kedvéért – szabadság és szolidaritás, illetve a fojtogatás. – Tizenkét éve kötöttünk házasságot az SZDSZ-szel és Budapesttel, újítsuk meg ezt a viszonyt, figyeljünk jobban egymásra – figyelmeztette végül koalíciós partnereit a miniszterelnök. Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke, miután üdvözölte pártja idős aktivistáit, hogy „a Budapest Parádéról beugrottak ide”, azt hangsúlyozta, hogy a két párt kapcsolata nem szerelmi házasság, de vállalják az eltelt négy évet, és a következő napokban az utcán, köztereken ismertetik majd a „tapasztalat és a megújulás” szövetségének részletes választási programját. Ebből már a szocialista párttagok is kaphattak ízelítőt a nagygyűlés elején, amikor a nézőtér elsötétült, majd a vetítővásznon megjelenő budapesti látképeket kísérő, a némafilmekéhez hasonló feliratok voltak olvashatók. – Versenyképes tudás, innováció, turizmusfejlesztés, kulturális sokszínűség, kerékpárutak, egységes parkolás, gyógyfürdők felújítása, e-önkormányzatok, útfelújítás, M0-s körgyűrű, tömegközlekedés–metró, új Duna-hidak – olvashatták a megjelentek, akiknek Molnár megerősítette, hogy valami elkezdődött, majd sorolta: „Épül a négyes metró, a csepeli szennyvíztisztító, a fővárosi bevételeket a közlekedésre, a környezetvédelemre, a kórházak fenntartására fordítjuk.” Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy új irányt kell szabni a város fejlődésének, egységesíteni kell a meglévő koncepciókat, hogy Budapest élhető, lakható város legyen. Ezután a szocialista politikus hosszan sorolta új ígéreteiket, többek között a fővárosi közintézmények akadálymentesítését, a lakás- és koldusmaffia elleni akcióprogramot, hajléktalanszállók építését, a betegellátás színvonalának emelését, a kórházfelújításokat, a hivatali sorbaállás megszüntetését, a zaj- és a levegőszennyezés csökkentését, sőt a város felkészítését az olimpia megrendezésére . A fejlesztések fedezetéről már a közös főpolgármester-jelölt beszélt, kiemelve: az úgynevezett Podmaniczky-program alapján 1100 milliárd forintnyi beruházás készül, zömmel magántőkéből, mert az önkormányzat csak az infrastruktúrát adja. – Győzni fogunk, Budapest a mi városunk, mert azt szeretnénk, hogy azok is jól érezzék magukat, akik nem ránk szavaztak – fogalmazott Demszky Gábor, aki szerint 2002-es ígéreteik kétharmadát teljesítették, negyede most teljesül, nyolc százalékát viszont nem tudták betartani. Tarlós István, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és számos civil szervezet által támogatott független főpolgármester-jelölt lapunknak kijelentette: akik a koalíció által beharangozott fejlesztésdömpinget az eddig történtek alapján elhiszik, valóban szavazzanak újra Demszky Gáborra, és várják csak tovább nyugodtan a fejlesztéseket és a szolidaritást. – Ki hiszi még el ezt a mesét? – tette fel a kérdést.
JELENTÉS a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről
0518
2005. május
BEVEZETÉS
A katasztrófák – bár különböző, civilizációs és természeti okokra vezethetőek vissza, és azokon belül jellegük is eltérhet egymástól – általános megfogalmazásban az emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket veszélyeztetik, károsítják (2. sz. melléklet). A természeti eredetű (jellegük szerint a hidrológiai, geológiai, meteorológiai) katasztrófákat, mivel mindegyiket a természet valamely elemének a szokványostól szélsőségesen eltérő megjelenése okozza, általában az elemi csapások közé sorolják. Magyarország éghajlati-földrajzi adottságaira tekintettel alapvetően az árvizekkel, belvizekkel, szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetekkel, kisebb mértékben a földrengésekkel (3. sz. melléklet), míg a nagykiterjedésű tőzegtüzekkel, bozóttüzekkel vagy vulkánkitöréssel igen kis valószínűséggel lehet/kell számolni.
A katasztrófák elleni védekezés átfogó szabályozása csak 1999-ben valósult meg, amikor az Országgyűlés - az Alkotmányból, a nemzetközi egyezményekből eredő feladatokat szem előtt tartva - megalkotta a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt (Kat.). E törvény megfogalmazásában a katasztrófavédelem nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, valamint a katasztrófavédelemben részt vevők bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. A Kat. adott felhatalmazást a Kormánynak, a belügyminiszternek, valamint a katasztrófavédelemben illetékes minisztereknek a meghatározott tárgykörök további szabályozására.
A törvényi szabályozás a Kormány hatáskörébe utalta - a belügyminiszter elnökletéhez kötött Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) létrehozásával - többek között a katasztrófák elleni védekezés irányításának és a végrehajtás összehangolásának megszervezését, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a megelőzés és a végrehajtás feladatainak tárcák közötti koordinációját (5. sz. melléklet). Ezek között a KKB feladata a Magyar Köztársaság katasztrófa veszélyeztetettségére, a katasztrófák hatása elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervének, költségvetésének összeállítása is.
...
A KKB szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000 (XI. 7.) Korm. határozatban a Bizottság elnökének feladatai között sorolja fel az országos katasztrófavédelmi információs rendszer létrehozását, a Bizottság Kommunikációs és Információs Központjának kiépítéséről és működtetéséről szóló javaslatok megvalósulását.
A kialakításra vonatkozó terv kidolgozását a KKB elnöke - belügyminiszteri hatáskörében, az általa felügyelt - BM OKF-hez továbbította. A jogszabályokban ily módon körvonalazott feladatot részben a BM OKF szervezetében az Informatikai és Távközlési Főosztály, valamint az Ügyeleti és Nukleáris Veszélyhelyzet-kezelési Főosztály szervezetébe tartozó Veszélyhelyzeti Központ (VK) együttesen látja el.
Az igény egy egységes védelmi információs rendszer létrehozására az integrációt közvetlenül megelőző időszakban már megfogalmazódott. A jogszabályi követelményeknek megfelelően a szervezet egyik alapvető feladata, hogy az integráció után a jogelőd szervezetek (technikai) bázisán kapcsolódjék be a meglévő védelmi információs rendszerbe.
A kialakított információs rendszerben az alrendszerek működőképesek, de nem alkotnak összefüggő egységet. Ezt felismerve a 2003 decemberében kiadott szakstratégia a stratégiai célok realizálásának feladatai között meghatározta, hogy a veszélyhelyzetek elemzéséhez, illetve a védekezést vezető döntéshozó számára a már meglévő, illetve fejlesztés alatt álló felhasználói informatikai programok és adatbázisok struktúrájának áttekintésével, továbbá a szakmai igényekre támaszkodva egységes adatbázis metodikát kell kidolgozni.Az OKF informatikai fejlesztési programját a BM nem emelte be a fejezeti kezelésű fejlesztési programok közé, így arra a tárca központosított előirányzataiban nem volt forrás.
...
A Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR) a környezetbiztonsági, kármegelőzési és kárelhárítási feladatok ellátását irányító, szervező és végrehajtó szervezeteknek szolgáltat információt az ország potenciális veszélyforrásairól.
Az intranetes hálózaton elérhető szakmai adatbázisokon és vezetői információkon túlmenően a KBIR adatbázisából megvalósításra került a KBIR-WEB, amely egy, a veszélyforrások 19 típusát térképi megjelenítéssel bemutató honlap. A rendszerek fejlesztését elsősorban a vízügy fejezeti kezelésű éves költségvetési előirányzataiból valósították meg. A környezetbiztonsági és a vízügyi információs rendszerek tekintetében egyaránt alapadatokat szolgáltat, ezért mind a megelőzés, mind a védekezés szempontjából meghatározó fontosságúak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által biztosított meteorológiai adatok.
A felsorolt információs rendszerek az azonos technikai feltételek, összehangolt adatstruktúrák, valamint egységes koncepció hiányában összességében sem elégítik ki a Kat.-ban megfogalmazott országos katasztrófavédelmi információs rendszer kialakításának követelményét.
...
2000. és 2002. évek között befejeződött 12 kutatási-fejlesztési téma utóértékelése alapján megállapítható, hogy az eredmények hasznosíthatóak voltak. A 39,4 M Ft összes kiadás átlagosan – az ÁSz ellenőrzésében18 a K+F területén országosan tapasztaltakhoz hasonlóan - viszonylag alacsony szinten alakult (3,3 M Ft témánként).
Általában a kutatási eredmények közzétételéről és a hasznosításról is gondoskodtak, ugyanakkor előfordultak elkezdett, de be nem fejezett témák. 2001-ben kezdték meg „A Tisza vízgyűjtő éghajlati viszonyai alakulásának vizsgálata, különös tekintettel a nagy árvizeket kiváltó meteorológiai helyzetekre” tárgyú kutatást.
A három évre tervezett munka az első évben 3,2 MFt költséggel járt, de folytatása, befejezése jelen ideig nem történt meg. A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztés előkészítése 5 M Ft-tal 2000-ben kezdődött, de csak részben hasznosult, mert továbbtervezése és megvalósítása forráshiány, illetve a VTT prioritása miatt húzódik. 2002-ben 2 M Ft-ból valósult meg az Árvízi kockázat elemzése és térképezése – irányelvek kidolgozása c. kutatás, amely része az eredetileg 12 M Ft-osra tervezett, meghatározott mintaöblözetre való kidolgozásnak. A teljes kidolgozás és tervezési módszertani útmutató elkészítésére jelen ideig nincs forrás.
Több fontos kutatás-fejlesztés forrás hiányában nem valósulhat meg. Ilyen az árvízi biztonsági térképezés, amelynek a megvalósulását késlelteti, hogy 2004-ben az OKTVF egyáltalán nem rendelkezik K+F forrásokkal.
...
A jelenleg érvényes hidrometeorológiai és vízgazdálkodási együttműködési szabályzat tartalma korszerűsítésre és aktualizálásra szorul, mivel a megvalósított monitoring rendszer üzemelése nem szabályozott. A munka szakértői szinten elkezdődött, de a 2003-ban kidolgozott javaslatok jóváhagyására nem került sor, mert nem szervezték meg a Kormány-meghatalmazottak 2004. évi rendes ülésszakát.
Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta értékesítették a Richter részvényeit, eladták a MAHART hajóit, a Dunaferr Rt-t, a Nemzeti Tankönyvkiadót, tíz állami gazdaságot, és a privatizáció érintette a Forrás Rt-t is.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) nyilvánosságra hozott:
2000-ben az ÁPV Rt. 58 milliárd forint értékben szerzett bevételt a privatizációból,
2001-ben ez az összeg 52 milliárd volt,
2002-ben pedig 21 milliárd.
2003-ban 160 milliárd forintra nőtt a privatizációból befolyó összeg,
2004-ben pedig 300 milliárdra emelkedett.
Az MSZP-SZDSZ kormány eddigi hivatali tevékenysége alatt összesen 460 milliárd forintnyi közvagyont árusítottak ki.
node csak azért tanáltad meg, mer a macskosz betette a linkeket.
a helyes eljárás ilyenkor pl. a nem mondom meg melyik szuperátor nikk :o) adatainak, hozzászólásainak böngészése. oszt ott rálelhecc érdekes dógokra. :o)
Egy kerülő megoldás: Tegyél fel egy egyszerű képnéző programot pl. az irfanview (ezzel még egyszerűbb szerkesztést is tudsz: kivágás, elforgatás stb.). Az explorerben a jobbgombos menüben a "másolás"-t válaszd ki, a képnézőbe "ctrl v"-vel beteszed a képet, és onnan jpg-be mented.
A nép leváltásának demokratikus folyamata azonban nem ér véget a politikai, üzleti és médiahatalom világszerte végbement öszszefonódásával. Ahhoz, hogy ez a folyamat kiteljesedjék, merész kezdeményezések kellenek. Az alkotmányos demokrácia kereteinek olyan kreatív értelmezése, mint amilyenből a magyar szocialisták mutatnak példát a világnak. Idejében felismerték a több pártállami rendszerben rejlő veszélyt, hogy a nép élni fog az alternativitás felkínált minimumával, és négyévente elkergeti, akiket legutóbb kormányra segített.
Ennek mentek elébe, amikor a kormányzati ciklus félidejében a koalíciós pártok maguk adtak túl kétéves, alig használt miniszterelnökükön. A választásokig hátralévő idő nem volt elegendő, hogy utódjának teljesítményét a közönség megítélje, ő 2006-ban még mindig úgyszólván tiszta lappal indulhatott. Gyurcsány Ferenc most másodszor alakíthatott kormányt anélkül, hogy politikai programot kellene hirdetnie. 2004 után adva volt a másoktól öröklött, kész program. 2006-tól az államcsőd teremtette kényszerfeltételek. A szuverén nép, hogy úgy mondjam, nem volt döntési helyzetben.
2008-ban pedig - láss, Uram, csodát - a szocialisták csalhatatlan életösztöne majd megint működésbe lép, és megszabadítja a pártot a "népnyúzó" (nem én mondom, ők fogják mondani) gyurcsányi politikától. Épp a félidőben, két választás között. Hitet tesznek ismét a baloldali, igazi szocialista értékek mellett, melyeket kendőzetlen őszinteséggel, festetlen, lobogó ősz hajjal képvisel majd a szociálisan érzékeny, nemzetközileg bejáratott Göncz Kinga (vagy Szili Katalin, ha a környezeti válság kihívása bizonyul súlyosabbnak, aki már köztársasági elnök is lehetett volna, ha a koalíciós partner nem intrikál). Nincs szükség többé ellenzéki pártra, helyét a pártellenzék tölti be. Tudatik: a politikai váltógazdaság a hazai körülmények között jobban bevált egypártrendszeren belül is megvalósítható.
Mindenki jól jár ezzel. Kormányfőt a kormányzó párt szakemberei választanak, nem holmi összevissza szavazó laikusok. A nép végleg megszabadul a politizálás nyűgétől, amit eddig is oly vonakodva viselt. És nem kell többé eltartania két, egymással versengő pártelitet.
Az, és most, hogy Vis Major tábornok is belépett a képbe, a fiatalok szerintem egy büdös vasat nem kapnak, pedig a karosszéria 3/4-e megsérült. És még jól jöttünk ki a dologból több száz száz emberhez képest. Nagyon nem elvtársi, de mennyenek a fenébe. (Takács Albert jó volt az Infóban. A Klub r.-ban Drága B.úr hozta formáját. Tetszett egy telefonáló, akinek a 2002-es K.-téri nagylétszámú tüntetés jutott az eszébe, mint Móricka ;-) tiszta Index.)
