Én ilyesmiben benne vagyok, csak kevesebb gyaloglással. elvégre egész évben ülőmunkát végzek, hiába edzek, azért csak megvisel az ilyesmi. az Őrség vitán felül jó vót, azt szívesen megismételném akárhol, még ott is. nem csoda, hogy nehéz a szervezés, tizen tízféle életet élünk, sokáig kell egyeztetni, ahhoz pedig türelem kell. arra ne is számítsatok, hogy mindenki eljön bárhova is, de azért lehet megfelelő kompromisszumot kötni.
Lassan senki sem lesz, aki bevállalja a szervezést, mert az éppen aktuális szerveő olyan mértékű passzivitásba ütközik minden alkalommal, hogy lassan tényleg eltöprenghet, nem csak hobbitok lakják-e ezt a topikot...tudom, ne pampogjak, amikor vasárnap tizenegykor csodálkoztam rá a reggeli napfényre, dehát egész héten alig aludtam :-) Még talán tavalyelőtt voltak kísérleteim rá, hogy az Őrség-beli kirándulós hétvégét megismételjük, tök jó helyet találtam is valahol a Mátrában egy erdő szélén, amit megfelelő számban ki is sajátíthattunk volna, de aztán szokott módon az időpontegyeztetés során kudarcba fulladt a dolog. Pedig kedvem nekem is lenne még mindig, nagyon is.
csak Visegradtol Szentendreig suxolt, de csak azert mert sok volt a kirandulo es keves ulohely. Mert egyebkent gyorsan ment, es pont a kocsi elott tett le. Sot, hallottuk, hogy a sofor erositest ker... Bar vegul nem vartuk meg, hogy hany perc mulva jott a kovetkezo busz. En a szandekot ertekeltem mar.
Kirandulas: pudingok vagytok, nagyon, pedig ez annyira light volt, hogy na. Tiszta pudingoknak valo tura, enyhe lejtes lefele, sok patak, sok szep zold fa, kis vizesesek. Idonkent nagyobb vizesesek, bar mondtam is Davnak, az Iguazu utan mar ritkan mondom az ilyesmire, hogy au... :)
Olyan helyre mentunk kulonben, ahol sok a forras is, es ezert eleg latvanyos volt a volgy a vizbeomlesekkel, meg partkimosasokkal.
Davnal volt fenykepezogep, szoval rajta kell kovetelni a kepeket.
A vegen bekajaltunk a Reneszansz etterem nevu intezmenyben, ami jo volt, csak faztam. (Kint ultunk a teraszon Dunakanyart nezni a naplementeben.) Mondjuk kicsit draga.
Badi nem kapta meg a facanhust, szoval o csalodott volt, meg nem voltam hajlando neki plusz palacsintat venni, es ezert is hisztizett, de ez nala percek alatt elmulik, mert olyan mint en, csak percekig tud hisztizni, aztan tul van rajta.
Amit nem bantam volna, az az, ha kevesebb ember jon szembe az erdoben, de ha kihaltabb helyre akarunk menni, akkor a kornyezo hegyek nem jok - esetleg szar idoben.
Az Orsegbe menes szerintem szuper volt anno, szoval kinezhetnenk valami jopofat egyszercsak. A jovo hetvegen is szivesen megyek valahova (vasarnap), ha valaki megszervezi, kicsit jobban mint en, mert most alacsony volt a reszvetel, hogy ugy mondjam.
A falu főterén - indulás előtt - érdemes benézni a római katolikus kápolnába, ahol látható Kopp Judit négy cseresznyefa padlóba faragott stációja, Jézus utolsó fájdalmas útja. A Honvéd utca felé indulunk el. Néhány száz méter után elhagyjuk a falut. A patakparton, már az erdőben a Zen Buddhisták tábora mellett haladunk el és máris gázlón kelhetünk át. Ügyeskedve, többszöri átkeléssel is száraz lábbal juthatunk a Kaán Károly-forrásig. A patak völgye olykor annyira összeszűkül, hogy a meredek oldalak a napfényt is alig engedik be. Kidőlt bükkfa óriások mutatják fölből kifordult tányérgyökerüket. Majd sudár fák között magasodnak hihetetlennek tűnő sziklatömbök. A forrásnál tartunk kortyoló pihenőt. A közben felmerült kérdésekre talán itt kaphatunk választ. Utunkat folytatva erdészeti aszfalton az Ördögbánya mellett a hegység keresztmetszetét, andezit tömegét tekinthetjük meg.Az Apátkúti vadászház, és az István kunyhó rendezett erdőbe illő környezetét elhagyva érjük el a patak és az ember alakította kis lapos tisztást: a Telgárthy-rét felső szegletében millecentenáriumi emlékoszlopot állíttatott az Erdészet. A honfoglaló hét vezér sámánisztikus feje tölgyfából faragva, a hét törzs neve kőbe lett vésve. Körbe hét piramis (magyar tölgy növekedik. Játék és pihenés után betérünk a kerítéssel védett Bertényi Miklós Füvészkertbe. Fenyveseivel, hídjaival magashegységi hangulatot áraszt a tájképi kis arborétum. Felső útjáról oda köszönhetünk a Visegrádi Fellegvár távoli falainak. Az arborétumi kitérő után a patak, Ördögmalom-vízesésénél csodálhatjuk sziklavájó munkáját. Mesterséges tó mellett haladunk el. Majd balra tekintve, Visegrád első, erdőbe bújó épületét a Dunakanyar Erdei Iskolát láthatjuk.Ezután másfél km-en keresztül a kisváros Mátyás király útján jutunk a 11 sz. úthoz és a Dunához.
10.30-kor Szentendre jó nektek? Pilisszentlaszlora mennek fel onnan, es azon keresztul Visegraddal, majd busszal vissza. A Szentendre-PSztLaszlo szinten busz lenne, tehat csak a Visegradig tarto szakasz lenne gyalog. Visegradon meg ettermezes. De, csakis akkor, ha nem esik reggel az eso.
