Az, hogy kezdő vagyok az talán abból is látszik, hogy figyelmen kívül hagytam a 2002- es dátumot. Talán azért is, mert valóban nagyon megörültem annak, hogy valakikkel Istenről beszélgethetek. Nem tudom, hogy újra lehet e éleszteni, vagy, hogy miért maradt abba, de a bejelentkezésednek akkor is örülök. A hitemről csak annyit, hogy stabil lábakon áll, és nem valószínű, hogy bárki is kárt udna tenni benne. Ha úgy gondolod, hogy érdemes, akkor kérlek válaszolj, vagy esetleg értesíts arról, hogy milyen fórmok vannak még, ahol nem évek távlatából tudnék beszélgetni.
Ha valóban kezdő vagy a fórumozásban, itt aztán szerezhetsz tapasztalatot az elutasításban, a vitában és a versengésben. Ez a fórum inkább edző ring. Ha komolyan veszed a témát akkor is és ha nem, akkor is.
Nem tudom, hogy bukkantál rá erre a régi topikra (talán nem is vagy annyia kezdő) de ha már felhoztad, talán láthattad, hogy korábban sem volt éppen vitamentes, élcmentes, elutasítás mentes, akárcsak jelenleg.
Ha valóban kezdő vagy, azt tanácsolom, minden élc mögött lásd meg a mákszemnyi igazságot, mert a saját hit, elképzelés, értelmezés sokszor vakká teszi a legjobb szándékut is. Te legyél legalább olyan nyitott, mint amilyen nyitottságot mástól elvársz. Ugyanakkor jobb ha nem vársz sem tapintatot, sem kíméletetet cserébe.
Ha meg nem vagy kezdő, hanem egy valamelyik itt időt töltő korábbi nick reinkarnációja - akkor jó mulatást.
Lélekremegtető érzés olvasni az írásaitokat, még ha nem is mindig értetek egyet egymással. Jómagam kezdő vagyok a topicok látogatásában, de Isten Szeretetében élenjárónak érzem magam. Gondolom ezzel ti magatok is így vagytok. Én nagyon sokszor próbáltam hirdetni az Igét úgy, ahogy én értelmezem, de sajnos nagyon sok negatív élmény ért ezzel kapcsolatban. Az igehirdetés alatt én beszélgetéseket értek, tehát nem prédikációt. Nagyon meglepett az emberek reakciója. Még akik magukat keresztényeknek vallották, még ők is sokszor elutasítóan viselkedtek velem akkor, amikor én a "hitükről" kérdeztem őket. Mindha ebben a világban Isten, valami sokadrangú dolog lenne, és léteznének Nála fontosabb dolgok. Nos ezért örülök, hogy végre ráakadtam erre a topicra, és olyan emberek társalgásában vehetek részt, akik nem röstellnek ismereteket szerezni egymástól is akár. Akik ha beszélgetnek, és ketten hárman egybegyűlnek Isten nevében, Ő biztosan ott Lehet, ott Van köztük.
Ezért kívánok én midannyiatoknak kitartást a folytatáshoz, békességet a megértéshez, és jóindulatot mások véleményének az elfogadásához. Hiszen nem az számít, hogy milyen valláshoz tartozunk, hanem az, hogy az Egyetlen Létező Istenben hiszünk e.
A topic címe vitamentes keresztény topic. Egyetértek haliho testvérrel abban, ahogyan megfogalmazta a megtérés fogalmát. Én is így fogalmaznám meg.
A kereszténység fogalmai szerint nem megtérhet más vallás képviselője is, de csak akkor, ha Jézus Krisztushoz tér meg!
"a keresztény megtérés fogalom nem teljesen fedhető le azzal, amit írtál
Ekkor ismerem fel és élem át (szó sincs képzeletről, érzelmi elkábulásról) azt hogy mindannyian egylényegűek vagyunk Ővele."
Megerősítem az előző mondataimat. Hogy miért kell leszűkíteni a megtérés fogalmát a keresztény megtérésre, nem értem. Más egyház tagja nem térhet meg? Nem csak Jézus volt Mester, hanem előtte is, és utána is vannak Mesterek.
Az az erő, amit Jézus képviselt az ő időszakában, annak csak egy megnyilvánulási formája volt a teste, a szavai, stb. A rajta keresztüláramló ERŐ a lényeg. AZ Krisztus. Nem a szavainak intellektuális értelme vagy az emberek érzelmi hullámai a Jézus jelenlétében...
()
"Nekem talán az egylényegűek vagyunk Ővele fordulat a legkevésbé világos:
- az Ő (akivel egylényegűek vagyunk) Isten?"
Igen. De bármilyen néven nevezhető a megnevezhetetlen, hiszen minden név az övé, minden fűszál az Ő dicsőségét zengi..
()
"- mindenki egylényegű, akár elfogadja Krisztust megváltójának, akár nem, csak nem ismeri fel?"
MINDENKI. Az egylényegűség nem egoizmus/intellektus állapotának kérdése, hanem tudatállapoté, és eredeté.
A megtérés ennek az egységnek az ÁTÉLÉSE (nem a rajta való agyalás).
De mégegyszer meg kell említenem, Jézus isten közvetlen képviselője, egy ERŐ megtestesítője, amely Erő most is jelen van, és fizikai testben is elérhető bárkinek, aki akarja.
Azért hívom fel erre a figyelmet, mert minden szentírásban benne van (főleg amit nem fordítottak össze-vissza), hogy az ÉLŐ MESTER a legfontosabb. Csak meg kell Őt találni.
Bocs, de nekem nem egészen érthető az, amit írsz Musaic! Szvsz a keresztény megtérés fogalom nem teljesen fedhető le azzal, amit írtál:
Ekkor ismerem fel és élem át (szó sincs képzeletről, érzelmi elkábulásról) azt hogy mindannyian egylényegűek vagyunk Ővele.
Nekem talán az egylényegűek vagyunk Ővele fordulat a legkevésbé világos:
- az Ő (akivel egylényegűek vagyunk) Isten?
- mindenki egylényegű, akár elfogadja Krisztust megváltójának, akár nem, csak nem ismeri fel?
"Ugyanis, ha én most megpróbálok jól-rosszul válaszolni Musaic kérdéseire, akkor persze lehet, hogy hülyeséget írok, miért ne lenne helyreigazítás, vagy akár vita?"
Nincs szándékomban vitatkozni.. Sokkal tisztább minden, ha először definiáljuk az alapokat a "vitához", illetve ahhoz hogy egyáltalán legyen értelme a társalgásnak, mert legalább tudjuk, mit ért, ki, mi alatt.. :)
()
Mit jelent számodra Isten?
Abszolút, feltétel nélküli Szeretet.
()
Mit jelent számodra a Megtérés?
Lelkem, önmagam felismerését, kitapasztalását, amely folyamat nem fizikai érzékhez, képzelethez, érzelemhez kötött, hanem Abszolút.
Ekkor ismerem fel és élem át (szó sincs képzeletről, érzelmi elkábulásról) azt hogy mindannyian egylényegűek vagyunk Ővele.
Az Abszolúttal való összhang, és az arra való törekvés (etikus élet), a Cél szem előtt tartásával.
Az az állapot, amikor istennel eggyé válva az ő akaratát teljesítem, olyan szinten, hogy nem azon töprengek, hogy az ő akaratát teljesítem.
Egyetértek halihoval amegtérést illetően.
És ha bárki úgy érzi hogy ő megtért, akkor nekem nincs jogom kételkedni benne, ugyanis nem vagyok a testében.
Ha valaki azonban azt mondja hogy a kereszténységnek nem lényeges pontja a megtérés, akkor szerintem téved, mert a biblia nem ezt írja.
Kedves Paleo,
"A kereszténység ugye egy bálványimádó vallás, ami a hitre épűl és a hiszékenyek gyülekezetének tarka variánsai tömörülnek színreszakadva, ha kell egymás ellenében is....? "
Szerintem nem, szerinted igen?
Szvsz vitamentes topik nemigen lesz, de ha veszekedésmentes lesz, az már valami! Ugyanis, ha én most megpróbálok jól-rosszul válaszolni Musaic kérdéseire, akkor persze lehet, hogy hülyeséget írok, miért ne lenne helyreigazítás, vagy akár vita? Viszont ha ez a vita negatív indulatoktól mentes lesz, akkor szvsz sömmi baj.
Mit jelent számodra Isten?
Isten az, aki teremtett, fenntart és igazgat mindent.
Mit jelent számodra a Megtérés?
Annak egész életemet megváltoztató felismerését, hogy a végtelen, hatalmas és dicsőséges Isten (lásd előző pont), kicsiségem, alkalmatlanságom, vétkeim, önzésem, stb, stb ellenére elfogad ilyennek, amilyen vagyok, és szeretettel fordult hozzám, amely szeretetet az jellemzi, hogy még egyszülött Fiát is feláldozta értem.
Musaic: Nehéz kérdés, de majd kiderül, ha kiderül.
Gorilla: Kösz a bíztatást! Itt nem kell egyetérteni, csak kapcsolatba szeretnék kerülni mindenféle módon gondolkodó keresytény emberekkel annélkül, hogy azon kéne törnöm a fejemet, hogy hogyan csapjam agyon az érveimmel, amiket majd ő is jól agyoncsap, ami nem biztos, hogy a lelki épülésünkre szolgál. Inkább épülni kéne Isten dicsősőgőre!
Ha nem vitatkozunk, akkor legalább kéne valamiről írni.
Most olvasok egy könyvet, aminek az a címe, hogy: The Christian Family. (Sajnos nehéz jó magyar református könyveket beszerezni, ezért olvasok angolul.) Szerintem nagyon jó, mert végre valaki, aki szembe meri állítani a biblikus családmodellt a "világi családeszménnyel". Érdemes elolvasni, mert ha nem is mindenben ért vele egyet az ember, de rengeteg új elgondolkodtató szempontot ad.
Szóval azt mondod, hogy vitatkozni kell? Szerintem nincs igazad.
Amiben igazad van, az az hogy világos alapelveket kell lefektetni mindjárt az elején. Ezt elmulasztottam. gondoltam, majd úgyis azok maradnak, akik egyetértenek, mert különben vitatkozni kellene.
A kereszténység ugye egy bálványimádó vallás, ami a hitre épűl és a hiszékenyek gyülekezetének tarka variánsai tömörülnek színreszakadva, ha kell egymás ellenében is....?