Az életnek mi haszna mondd,
Ha egyre hajszol, űz a gond.
Nem állhatsz meg a lombok árnyán
Tűnődni, mint tehén s a bárány.
S nem, nem tudod figyelni, ó jaj,
Hogy mókáz mókus a dióval!
Néznéd, amint a Nap zizegve
Csillagokat hint a vizekre.
Rád villan a szépség szeme,
Táncot lejt, várnod kellene.
Látod kigyúlni mosolyát,
S nem várhatsz, menned kell tovább.
Hogy élhetsz így, szegény bolond,
Hogy egyre hajszol, űz a gond?
Igaz, kérdezhettem volna, de már a részlet is volt olyan szép, hogy muszáj volt közzétenni, így a lényeg a versen volt, nem is a kérdésen. A neten keresgélve Eliottól sokszor emlegették a Hamvazószerdát, nem is gondoltam, hogy ezért nem találom meg.
Kösz az infókat és ha van még, szívesen olvassuk!
Remélem nincs harag!
And now, something completely different:
Kispál és a Borz: Mialatt az ég mialatt az ég épp' nagyon kék volt
és a tavon egy vitorlást a szél éppen odébb tolt
és pont nem haragudott senkire épp' senki
bár gyanús volt, hogy most fog majd minden tönkremenni
minden, amit eddig még nem láttunk meghalni
csak megszoktuk, hogy haldoklik, de oly' szépen volt annyi
minden kis részletnek, hogy divatja lett meg sármja
ha a nagy művész a haldoklást jó pénzér' cukorba mártja
Az én kedvencem innen:
Juhász Ferenc
Hulljatok térdre jámbor lovacskák,
A szövetkezet új traktort kapott,
Egy zöldre festett, 30 lóerős,
Gumikerekű, nagy motort.
Hát nem semmi... Kénytelen leszel könyvtárba menni.
A fordításról meg annyit, hogy ha jól emlékszem ezt egy ELTE-s bölcsész csaj fordította le privátban, a tördelés pedig sajátom.
Anno még a NET-en is fenn volt.
Kata kapcsán kaptam (szójáték) ill. szereztem.
Originál, ősi MLH 170 honlappal itt:
http://www.kaposnet.hu/kata/girls.htm
Többre nem emlékszem, de azért kérdezhettél volna...
Bár nem engem vártok, azért bekukkantok egy kis vidámmal. A költőnek nem ez a közismert stílusa ;-)
Tojás
Az ablak alatt, a fáskamránál
Házfelverő kodácsolás van.
Négy tyúkanyó billeg és kárál
Sopánkodó fontoskodásban.
Kotkodács,
Itt van, itt van, megszületett,
Tiszta, fehér, nem is pettyegetett,
Kerek és nehéz, a legszebb fajta.
Érdemes lesz kotlani rajta!
Kotkodács,
Mily csodás!
Megszületett, megszületett:
Egy tojás.
Elhallgatom az ablakon át
A zenebonát
És elnézem a négy anyát,
Milyen lázasan harsonáz
A pelyhes csöpp vacok felett,
Hogy megszületett
Az értelem, a folytatás,
Az új tojás.
Egy tyúktojás!
Pedig mi lesz belőle más:
Egy kotló-botló bóbitás,
Új búbosokkal összebújva
A régi kotkodács,
S a régi szalma közt megint csak újra:
Mindennap egy tojás!
És ahogy éppen kérdeném magam,
Meghatódjam-e, vagy nevessem,
Fölkacsint félig csúfondárosan,
Félig begyessen
Az egyik bóbitás anyó:
,,Jó, jó!
Szép az okoskodás,
De meg fogod tán vallani,
Hogy ez mégis csak valami:
Egy igazi
Tojás!''
Láttam, de már nagyon régen. Sőt, talán előbb láttam, mint a könyvet olvastam volna. Szívesen megnézném újra.
Hogy mennyi időm lesz felhozni a topikot, az kérdéses. :) Ezt az idézetet is régóta be akartam már írni.
De új verseket szívesen olvasok. Mégha nem is tudom, hogy ki írta. :)
Tizenkét hang üvöltözött dühösen, és a hangok mind teljesen egyformák voltak. Most már nem volt kérdéses, hogy mi történt a disznók arcával. Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó.
Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át
a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,
olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomukba lép,
végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.
Nem baj. Elolvastam. :)))
(En a Vegek dicseretet nem a turista-osszefuggese miatt masioltam ide, hanem csak epp ez jutott eszembe, aztan Balassirol meg a masik idezet.)
Na, most vegkepp meg vagyok keveredve. Zrínyi tenyleg hadvezer volt, Balassi csak kozkatona.
Inkabb aruld el ennek a forrasat.
bajszos kislányok
turbános szikh-ek!
Tisza parton mi kerestek?
Kicsoda? Balassi Balint? Nem ertem.
Nincs ember, aki a huszadikban így beszélt. :) Idézem egy szándékosan archaizáló vers elso sorat:
Isten, áldd meg a magyart...
Fat , larzen reszemrol szabad a gazda! Nem tudom !
Azert csak irjatok rejtvenyeket ha akartok mer gondolkodni szoktam am csak a megfejtest nem talalom ki soha!:)
Helyette itt a mai idezetem nektek
Kaffka Margit
NEM HISZEK
Egy fáradt pille ringott haldokolva
Tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
Remegve űzött őszi sugarat.
Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.
Bealkonyúlt keserves sóhajomra,
És csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak,
Oly teli fénnyel, mint tán soha még.
Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
Mégis egész tündérország befért.
- És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
Álmodtam nagy, boldogságos mesét.
Álmodtam én már sokszor égiszépet
És mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
Se húnyt reményeket siratni még.
Tudom: jő majd a józan, szürke reggel
És szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
Annak se tudnék hinni. Nem hiszek.
Miért nem jön fel nálam ez a topik a kedvencekben?
Larzen, nekem van egy sejtésem. Majd utólag bevallom eltaláltam-e. Addig csiga (is) hadd gondolkodjon.
Én is közlök egy rejtvényt. Ki találja el melyik században íródott?
------------------------------------------------------------------
Kutya-fattya bíró, hamis passzust író,
Jó ügyem elrontója.
Ki ellenségimmel, kárörvendőimmel,
Cimborálsz én kontómra.
Immár megtudd nagyon a begyemben vagyon
Gaz voltod már régolta.
En nem alszom!
Nagyon gondolkodom az eredetin,csak a bajuszos lanykak kepe mindig megzavar:) Pedig tudom is csak meg nem jottem ra de delutanra meglesz
Tegnap délután Tiszaújvárosban jártam, egy nemzetközi eseményen (olyan volt, mint a VIT :). Megállapítottam, hogy még mindig a magyar lányok a legszebbek. Pl. a pakisztáni különítményben kizárólag bajszos lánykák voltak. :) Megittam egy sört és eszembe is jutott egy vers:
bajszos kislányok
turbános szikh-ek!
Tisza parton mi kerestek?