Ha van egy szimpi eladó telek, fel kell írni a címét, hejrajzi számát (ha az nincs meg nem olyan nagy gond, cím is elég), bebattyogni az önkormányzatra és megkérdezni az előadótól, hogy mik az építési előírások, van-e korlátozás (pl hogy x m2 telekterület alatt nem lehet rá építeni), lehet-e különálló épületben gépkocsi tárolót elhelyezni az adott telken.
Ezek az előírások a rendezési tervben vannak leírva és akár utcánként is változhatnak.
Sziasztok!Valaki nem tudna egy-pár kérdésembe segiteni?Elöször is zalagerszegi vagyok,most nézegettek egy szimpatikus zárkerti telket,amire egy 50-60nm körüli autok tárolására alkalmas garázst szeretnék épiteni,gondolom ehez mindenféle épitési engedély szükséges,de ki tudja pontosan milyen is,egyáltalán épithetek rá ekkora garázst,860nm a telek!Köszönöm a válaszokat!
Csupán az ablak osztásának megváltoztatása nem érint teherhordó szerkezetet, ezért nem kell rá építési engedély sem (egyébként a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § b) pontja egyértelműen fogalmaz: a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja). Az ablak osztásának megváltoztatása mióta érinti a teherhordó szerkezetet kedves építéshatóságok???
Ilyen alapon a homlokzati hőszigetelésre is követelhetnék az építési engedély kérelem benyújtását...
A palatető bitumenes lemezzel való fedése - mint korábban írtam - önmagában nem építési engedély köteles, ezt félreértelmezi az adott önkormányzat építéshatósága. Az ablakcsere kizárólag akkor építési engedély köteles, amennyiben a meglévőnél nagyobb méretű ablakot szeretnének elhelyezni - hiszen ilyenkor a teherhordó falat, nyílásáthidalót is meg kell birizgálni, tehát a homlokzati változtatás teherhordó szerkezetet is érinti.
Ha ugyanolyan méretű ablak kerül vissza, de esetleg az ablak kialakítása más - pl. díszítőosztások vannak benne, nem egyszárnyú, hanem kétszárnyú ablak kerül beépítésre -, akkor arra nem kell építési engedély.
A kérdés csak az, hogy egy 3mm vastag kátránypapír ettől megvédi-e? Szerintem nem. Sanszos, hogy alatta is ugyanúgy el fog repedni. De lehet, hogy tévedek. ;-)
Pár link:
Itt a másik elv amiről beszéltem. Sajnos hirtelen csak ezt a linket találtam. Ezek szerintem irreál drágák, viszont látható a technológia és az a lényeg. Jóval olcsóbban is kivitelezhető, ha utánajársz..
Nem akarom kedvedet szegni, de attól, hogy a palára ráhúzod azt a tényleg rettenet csúnya kátránypapírt, nem sokkal lesz jégbiztosabb a tetőd. Ez inkább csak a vízzárás miatt jó.
Sajnos a palatetőfelújításnál nálunk pont a leg előnytelenebb megoldás terjedt el. Sokkal hasznosabb a másik megoldás, amikor a meglévő palatetőre tisztítás után egy új lécezés kerül, majd arra lemezfedés (pl. Decra). Vannak már kőzúzalékszórt lemezfedések is, ezek esztétikailag sokkal szebbek. Ezzel a megoldással tehát egy sokkal szebb tetőnyersz, illetve gyakorlatilag két tetőd lenne, és így a kiszellőzés is profi hiszen a két tető közötti légrésben ez szépen megoldott. Élettartama pedig egy új tetőfedésével egyezik meg.
A vicc az, hogy nem sokkal drágább mint a kátránypapír, amit szvsz 5-10 éven belül kikészít az időjárás. Eleve ott a probléma, hogy a palatető nem sík, ezért egyáltalán nem ideális felület a kátránypapír ráolvasztásához. No persze a kivitelezők tudnak szépeket mesélni. Én azt javaslom, nézz szét a piacon, mert több megoldás is létezik, de a legjobb szvsz az általam említet megoldás.
az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről
Építési engedélyezési tervdokumentáció
5. §
Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
1. földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát;
2. helyszínrajzot (1:500 vagy 1:1000 méretarányban)
a) égtájjelöléssel,
b) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú - telkek ábrázolásával,
c) a tervezéssel érintett telkeken valamennyi terepszint feletti és alatti, meglévő építmény és a tervezett építmény rendeltetésének megnevezésével, méretarányos körvonalrajza, tetőidoma ábrázolásával, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölésével,
d) a közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajza, tetőidoma, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajza ábrázolásával, rendeltetése megjelölésével,
e) a tervezett és a meglévő épületek telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretével,
f) a tervezési területre vonatkozó szabályozási tervben meghatározottak teljesítését igazoló mutatószámok, jellemzők (beépítési százalék, építménymagasság, szabályozási vonal stb.) szerepeltetésével,
g) az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozásának, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolásával,
h) a tervezett terepszintre jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,
i) a ą0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értékkel, valamint a kitűzésre vonatkozó pontok, irányok meghatározásával,
j) a tervezéssel érintett telkeken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány jelölésével és a fa fajtájának megnevezésével;
3. tereprendezési tervet (1:500 méretarányban) az eredeti és a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával a telek természetes terepszintjének olyan megváltoztatása esetén, mely az R. értelmében építési engedélyhez kötött;
4. alaprajzokat a tervezett építmény valamennyi szintjéről (1:100 méretarányban), melyeken
a) ábrázolni és méretekkel kell ellátni:
aa) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,
ab) a beépített berendezési tárgyakat,
ac) a nyílásokat és nyílásáthidalókat,
ad) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét végének szintmagasságát,
ae) a szerkezeti dilatációk helyét,
af) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,
b) meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát,
c) jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát,
5. metszeteket (1:100 méretarányban) a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve, melyeken
a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni:
aa) az elmetszet, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,
ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,
ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá
b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vizszintes és függőleges rétegfelépítést;
6. homlokzatokat (1:100 méretarányban) az építmény minden nézetéről, melyeken
a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, kéményeket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,
b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,
c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,
d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén - a környezetbe illesztés bemutatására - ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit;
7. a felvonó(k) és mozgólépcső(k) külön jogszabályban meghatározott terveit és adatait;
8. üzemeléstechnológiai tervet a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok által - a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján - jelzett esetekben és részletezettséggel;
9. kertépítészeti terveket (1:200 méretarányban) a külön jogszabályban vagy a helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben;
10. az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit (alaprajzokat legalább 1:100, nézeteket és metszeteket legalább 1:50 méretarányban);
11. műszaki leírást, mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint 2. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben az alkalmazott szabványtól eltérő műszaki megoldást és a szakhatóságok által kért további információkat;
12. tűzvédelmi dokumentációt - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza
a) az épület megközelíthetőségére,
b) oltóvíz ellátására,
c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára,
d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire,
e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására,
f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint
g) a tűzjelzésre és oltásra
vonatkozó megoldásokat;
13. talajmechanikai szakvéleményt négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építményeknél, geotechnikai dokumentációt csúszás-, omlás- vagy barlangveszélyes, illetőleg alábányászott területen, valamint 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez;
14. igazoló műszaki számításokat a hatályos nemzeti szabványokban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű műszaki megoldás szerint:
a) a fűtött vagy hűtött épületeknél épületfizikai, energetikai,
b) minden két beépített szintnél magasabb vagy 5,40 m-nél nagyobb födémfesztávú épület esetében - az előregyártott elemek beazonosítását is biztosító - tartószerkezeti,
c) zajforrást tartalmazó, illetve a határérték feletti környezeti zajjal terhelt építményeknél az akusztikai, és
d) indokolt esetben a benapozásra vonatkozó megoldásokról;
15. szakértői véleményeket a külön jogszabályban elrendelt esetekben;
16. az 1. számú mellékletben szereplő kitöltött statisztikai adatlapot;
17. a rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények engedélyezéséhez az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő statisztikai adatlapot.
6. § Meglévő építmény átalakítása, bővítése esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak az 5. §-ban meghatározott tartalmi részletességgel az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolata, ha a telek beépítettsége megváltozik,
b) helyszínrajzot a meglévő épület befoglaló tömegét megváltoztató esetekben (1:500 méretarányban) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal,
c) alaprajzo(ka)t (1:100 méretarányban) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről,
d) alaprajzo(ka)t (1:100 méretarányban) az átalakított építmény átalakított építményszintjeiről,
e) homlokzati rajzo(ka)t (1:100 méretarányban) vagy fotodokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,
f) homlokzati rajzo(ka)t, az átalakított homlokzat(ok)ról (1:100 méretarányban),
g) metszete(ke)t (1:100 méretarányban) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helye(ke)n, a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,
h) szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszete(ke)t a tervezett állapotról (1:100 méretarányban) a változtatás szempontjából meghatározó helye(ke)n, a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,
i) a felvonók, a mozgólépcsők külön jogszabályban meghatározott terveit és adatait,
j) üzemeléstechnológiai terveket a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok által - a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján - jelzett esetekben,
k) műszaki leírást, mely ismerteti a teljes építmény eredeti rendeltetését, valamint az átalakított építmény új rendeltetését, üzemeltetési technológiáját és könyezettel való kölcsönhatását, továbbá a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, tűzvédelmi, hangszigetelési, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, valamint szükséges esetekben a szakhatóságok által kért további információkat,
l) szakértői véleményeket (1 évnél nem régebbi):
la) a külön jogszabályban elrendelt esetekben, továbbá
lb) az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton stb.) épületszerkezetekről, és
lc) a 80 évesnél idősebb épületek tartószerkezeteiről,
m) igazoló műszaki számításokat
ma) a fűtött vagy hűtött épületek átalakított vagy bővített épületrészére vonatkozó épületfizikai, energetikai,
mb) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító, tartószerkezeti,
mc) zajforrást tartalmazó, illetve határérték feletti környezeti zajjal terhelt építményeknél az akusztikai
n) az 1. számú mellékletben szereplő kitöltött statisztikai adatlapot.
7. § (1) Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatók.
(2) Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.
(3) Az átalakított állapot alaprajzain és metszetein egyértelmű módon kell ábrázolni és jelölni az elbontásra kerülő és az új szerkezeteket.
(4) Műemlék vagy helyi védelem alá tartozó építmény, illetve műemléki jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében - eltérő jogszabályi intézkedés hiányában - az 5-6. §-ban felsoroltakon túl a meglévő állapotot bemutató fotódokumentáció és indokolt esetben színezési dokumentáció mellékelendő.
8. § (1) A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési tervdokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem mellékletét szolgáló tervdokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia.
(2) A műleírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket.
Ismerek olyan önkormányzatot, ahol a palatető bitumenes lemezzel való fedéséhez is kérnek engedélyt. Ez pont olyan, mint az ablakcsere. Elvileg, ha az ablak osztása nem változik nem eng köteles (kivéve műemlék, vagy műemléki környezet esetében) de ha változik az ablak osztása amellett, hogy méretben ugyan az kerül vissza, a törvény szerint az is épeng köteles lenne.
tehát valahogy én is úgy tudtam nem kell engedély.
Viszont az esztétikáról : sok helyütt láttam , hogy a slendrián letisztítás miatt nem teljesen sík a borítás - és még mi oka lehet ?? A padlás kiszellőztetés - majd megoldom , az elvileg nem lehet probléma - persze tény, erre nagyon oda kell figyelni.
És mi a tűzvédelmi probléma ? Akkor a bitumenes zsindely is problémás ?
És még egyszer ismételve a kérdést : ha kell engedély az abalakokhoz , milyen mélységű legyen az a terv ?
Az az igazság jelenleg csak erre a fedésre van meg a forrás - kb. 600 eft - egy leendő tetőtér beépítés ennek a többszöröse, arra most se pénz se erő/akarat.
A palatető köszöni szépen jól elvan, de egy jégverésnél gyakorlatilag millós kár lenne.
Ez még az un. rombusz magyar eternit - nem a gyatra szürke pala.
Még 30 - 35 évet - ha nincs jégverés -- biztos kibir - akkor lesz 100 éves.
Somolygok mikor a bramac 30 - 35 év garanciát mond - ennyi erővel mondhatna többet is - komolytalan.
Önmagában a tetőfelület nehézlemezzel való beborítása nem ép. eng. köteles. A ma elterjedt nehézlemezes palatető felújítással inkább esztétikai és tűzvédelmi problémák vannak (sok esetben a padlástér hatékony szellőztetését sem oldják meg a nehézlemezes fedés közben).
A tetősíkablakok elhelyezése viszont már építési engedély köteles.
Kell rá engedély, sőt elvileg, ha látszik a tetőfelületed, a pala beborítása is épeng köteles, mivel változik a homlokzat. A szükséges műszaki tartalmat a http://www.oleh.hu/epitesugy/45-1997_xii29.doc alatt találod meg.
Kérdésem a következő lenne : van egy pala/eternit tetőm. Beborítatnám az un. nehézlemezzel - villasz vagy hasonló. Erre állítólag nem kell engedély, viszont ha pár tetősíkba építhető ablakot is építenék, arra kell engedély ?? !.
Milyen mélységű terv szükséges ehhez, vagy csak egy sima kérelem kell egy műszaki leírással - beépítendő ablakok száma, tipusa, eseteleg a helye ??
Most ez érdekes, eddig arról volt szó, hogy a kerti lugas nem ép. eng köteles. Itt meg azt írja, hogy 20eFt/nm bírság. Most vagy én értettem félre valamit, vagy csak a szokásos építésügyi agyatlanság van itt is.
Vagy pl. antenna is 6méterig az országos szabályozásban engedve van, még szélkerék is, itt meg büntetési tételként szerepel.
csak egy kis csemege (szemelvény az érdeklődőknek):
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
A bírság mértéke és számítása
3. § (1) Az építésügyi bírság alapját képző szabálytalan építési tevékenységgel létrehozott vagy megsemmisült építmény, építményrész számított értékét
a) térfogatából, felületéből, hosszából vagy darabszámából,
b) az 1. melléklet 1-9. pontjaiban felsorolt építmények alapterületéből,
a 2. mellékletben meghatározott csökkentő tényezők alkalmazásával, a 3. mellékletben leírt számítási módszer szerint kell kiszámítani.
(2) A bírság összege az (1) bekezdés szerint számított értéknek
a) engedély nélküli építés esetén 50%-a,
b) engedélytől eltérő építés esetén 40%-a,
c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%-a,
d) engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%-a,
e) bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%-a,
f) helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%-a, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti,
g) világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%-a.
(3) A kiszabható bírság összege a (2) bekezdésben meghatározott érték 30%-a a meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély megadásakor.
(4) Ha a meghatározott idő lejárta, illetőleg az engedély visszavonása előtt megváltozott tényállás alapján az építésügyi hatóság - építtető kérelmére - utóbb végleges fennmaradási engedélyt ad, a fennmaradó 70% bírságot is ki kell szabni.
(5) Ha az építmény, építményrész kivitelezését az építési engedélyt, illetőleg a bontási engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és a szabálytalanul elkészült vagy megsemmisült építményrészre az építésügyi hatóság változatlan műszaki tartalommal a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadta, illetőleg a bontást tudomásul vette, az (1) bekezdésben meghatározott bírság mértékét 50%-kal mérsékelni kell.
(6) A kiszabható bírság összege nem lehet kevesebb, mint 10 000 forint azzal, hogy a bírság összegét - a kerekítés szabályai szerint - száz forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
(7) A külön jogszabály szerint az építésügyi hatósági engedélyezés körébe vont építési tevékenységgel összefüggő több szabálytalanság (bontással járó átalakítás, bővítés, felújítás) esetén a magasabb bírsággal járó jogsértő cselekmény után kell a bírságot kiszabni.
(8) Az engedély nélkül végzett építmény bontása és ezt követően új építmény engedély nélküli létesítése esetén a bírságot bontásra és létesítésre külön ki kell szabni.
1.
1.1. Legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó családi-, üdülő-, hétvégi ház
1.3. Egyéb pihenő-nyaraló épület, épületrész (ifjúsági szálló, turistaház, menedékház, kemping stb.)
E Ft/m2
120
2.
2.1. Kis- és nagykereskedelmi építmény, építményrész (bevásárlóközpont, üzletközpont, áruház, vásárcsarnok, fedett piac stb.) Vendéglátó-szórakoztató építmény, építményrész (játékterem, kaszinó, mulató, bár, diszkó, varieté, szex-shop stb.)
E Ft/m2
190
2.2. Egyéb kiskereskedelmi építmény, építményrész (önálló üzlet, butik, sportfogadás, szervezőiroda, kölcsönző stb.) Egyéb szolgáltatási egység (fogyasztási-cikk javítás, szolgáltató felvevőhelyek, ruhatisztító, személyi szolgáltató, fodrász, kozmetika, szolárium stb.) Egyéb vendéglátó építmény, építményrész (étterem, ételbár, büfé, kisvendéglő, kávézó, borozó, söröző, cukrászda stb.)
E Ft/m2
140
3.
3.1. Közösségi szórakoztató építmény, építményrész (színház, operaház, filmszínház, koncert- és hangversenyterem, cirkusz, stúdióház, táncház stb.) Sportépítmény, építményrész (stadion, sportcsarnok, fedett sportpálya, -uszoda, sporttelep, fedett lovarda, strandfürdő stb.)
E Ft/m2
190
3.2. Művelődési építmény, építményrész (művelődési ház, faluház, könyvtár, múzeum, művészeti galéria, kiállítóterem, levéltár stb.) Alsó- és középfokú nevelési és oktatási épület (bölcsőde, óvoda, csecsemőotthon, általános iskola, középiskola, szakközépiskola, szakmunkásképző, nevelőotthon stb.) Felsőoktatási épület (egyetem, főiskola, továbbképző központ, speciális nyelviskolák stb.)
E Ft/m2
130
3.3. Egyéb szabadidő és sport építmény, építményrész (tornaterem, edzőterem, csónakház, sportpályákat kiszolgáló építmény, öltöző, zuhanyozó, iroda stb.)
E Ft/m2
120
4.
Egészségügyi és szociális építmény, építményrész (klinika, kórház, szanatórium, gyógyfürdő, szülőotthon, rehabilitációs központ, rendelőintézet, orvosi rendelő, mentőállomás, állatkórház, egészségügyi laboratórium, nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység stb.)
E Ft/m2
190
5.
5.1. Egyházi épület, épületrész (templom, kápolna, parókia, plébánia, rendház, kolostor, ravatalozó) Igazgatási épület, épületrész (önkormányzati és kormányhivatal, iroda, bíróság, parlament, egyéb közigazgatási épület, rendőrkapitányság, büntetés-végrehajtó, javítóintézet, laktanya, tűzoltóság, lőtér, kiképző központ, határátkelő stb.)
E Ft/m2
130
5.2. Egyéb közhasználatú épület, épületrész (bank, postahivatal, konferenciaközpont, irodaház stb.)
E Ft/m2
190
6.
6.1. Ipari építmény, építményrész (gyár, műhelycsarnok, szerelőüzem, üzemi konyha, nyomda, technológiai rendszereket befoglaló üzemi építmény, csarnok stb.)
E Ft/m2
190
6.2. Egyéb ipari építmény, építményrész (járműjavító, kazánház, hőközpont, mérlegház, mosoda, vágóhíd, sörfőzde, raktár stb.)
E Ft/m2
100
7.
7.1. Nagyforgalmú közlekedési építmény, építményrész (pályaudvar, terminálok, állomásépület, repülőtér, metróállomás, váróterem stb.)
E Ft/m2
190
7.2. Egyéb közlekedéssel kapcsolatos építmény, építményrész (parkolóház, buszgarázs, remiz, gépjárműmosó, töltőállomás stb.)
E Ft/m2
130
8.
Mezőgazdasági építmény, építményrész (istálló, ól, állatmenhely stb.), terménytároló, szárító, magtár, malom, hűtőház, palackozó, gyümölcsfeldolgozó, kertészeti melegház, üvegház, fóliasátor stb.)
E Ft/m2
100
9.
Egyéb, a fentiekbe nem sorolt építmény, építményrész (gépkocsitároló, fedett gépjárműbeálló, kerékpártároló, felvonulási épület, állatház, növényház, nyilvános WC-mosdó, polgári lőtér, kiállítási területen pavilon és elsősegélynyújtó épület, kripta, krematórium, egyéb háztartási tároló stb.)
E Ft/m2
100
10.
10.1. Terepszint alatti építmény, építményrész (terepszint alatti garázs, mélygarázs, aluljáró, óvóhely, borpince stb.)
E Ft/m3
20
10.2. Térfogatban mérhető egyéb építmények (kerti úszó- és fürdőmedence, siló, ömlesztett anyag- és folyadéktároló, trágyatároló, komposztáló, egyéb tartály, zárt szennyvíztároló stb.)
E Ft/m3
20
11.
11.1. Felületben mérhető építmények, építményrészek (sportpálya, lelátó, idényjellegű sportpálya lefedés, szabadtéri színpad, vendéglátóterasz, játszótér, park stb.)
E Ft/m2
50
11.2. Beépítetlen tetőtér, kerítés, támfal, terasz, erkély, lépcső, építmény tartószerkezete* (födém, felmenő szerkezeti fal, tetőszerkezet), mozgólépcső, mozgójárda, kerti szabad lépcső, lejtő, térburkolat, áteresz, bejáró, átjáróhíd, telken belüli út stb.
E Ft/m2
40
.
11.3. Nyílászáró, előtető, védőtető, ernyőszerkezet, lábakon álló kerti tető, reklámtábla, cím- és cégtábla, reklámcélú építmény, fedett vendéglátó előkert, kirakatszekrény, kerti lugas, állatkifutó, állványzat stb.
E Ft/m2
20
12.
Hosszban mérhető építmény, építményrész (szerelt és falazott kémény, építményen vagy különállóan elhelyezett torony, antenna, antenna-, zászlótartó oszlop, építmény tartószerkezete* (oszlop, áthidaló, koszorú), közműalagút, közműcsatorna és műtárgyai stb.
15.1. A honvédelmi és katonai építmények beépített berendezései (tűzjelző, őrzés-védelmi, üzemi technológiai stb.)
E Ft/db
500
15.2. A honvédelmi és katonai célú építményekhez kapcsolódó nyomvonal jellegű építmények:
Út, repülőtéri felszállópálya és gurulóút, térburkolat,
E Ft/m2
15
vasúti építmények
E Ft/m
40
Közmű, híradástechnikai vezeték
E Ft/m
10
15.3. A nyomvonal jellegű építmények részeként megvalósuló műtárgyak
hosszban mérhető műtárgy (áteresz, alagút stb.)
E Ft/m
25
egyedi műtárgy (homlok- és oldalrakodó, vasúti és közúti üzemanyag lefejtő stb.)
E Ft/db
1000
híd
E Ft/m2
200
és egyéb tartozékok
E Ft/db
10
15.4. A katonai vízi-közlekedési építmények (stégek, kikötők stb.)
E Ft/db
1000
15.5. Üzemanyagtöltő állomás
E Ft/db
5000
15.6. Telepített konténerek (híradástechnikai, üzemanyagtöltő, speciális katonai célú, szociális, gépészeti stb.)
E Ft/db
750
15.7. Katonai lőtér (a lőtéri épületek nélkül)
E Ft/m2
5
15.8. Katonai kiképzés technikai eszközök: gyakorló- és akadálypályák elemei Trenazsőr, szimulátor
E Ft/db E Ft/db
350 750
16.
16.1. Környezetvédelmi építmények - szennyvíz egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, szennyvízkezelő, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló
E Ft/m3
20
16.2. Környezetvédelmi építmények - hulladék, hulladéklerakó, szemétégető mű, hulladékégető mű (égetőmű), hulladék együttégető mű (együttégető mű)
E Ft/m2
100
2. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez
Szorzószámok az építmény (építményrész) készültségi állapotától függően
Megkezdett munkanem (készültség)
Egyszintes építmény esetében
Alapozási földmunka és alapozás
0,1
Felmenő teherhordó szerkezeti fal, függőleges tartószerkezet
Elfelejtettem megírni, hogy az építésügyi hatósági továbbképzés természetesen ingyenes. :-) A tanfolyam elvégzésről majd bizonyítványt állítok ki. A sikeres vizsga 30 kreditet ér. :-D
Nagyon jó a kérdésed. A kérdés pontos megválaszolásához szükséges lenne ismerni az elsőfokú építésügyi hatóság határozatát, a másodfok döntését és a bírósági határozatot, mert ezek nélkül csak tippelni tudok, azt meg nem lenne ildomos.
Köszönöm szépen! Lenne egy újabb kérdésem az internetes építésjogi továbbképző tamfolyamon (majd a kreditpontért járó díjról küld a számlát ;-))
Van egy fennmaradási engedély ügy, ami 2005-ben indult. Elsö fok hozott egy határozatot, amit megfellebbeztek. Közig hivatal a határozat kötelező részén változtatott, de felszólította az építtetőt a fennmaradási engedély beadására, melyre 45 napos határidőt írt elő. Az építtető megfellebezte a másodfok határozatát a bíróságon. A bíróság 2007 jűúliusában lezárta az ügyet és helybenhagyta a másodfok határozatát. Közben az építtető levelezett az illetékes önkormányzattal és az önkormányzattól kérte, hogy a kért információ közlés legyen halasztó hatályú a fennmaradási engedély beadására. Az önkormányzat válaszolt levélben a feltett kérdésekre, de nem nyilatkozott róla, hogy elfogadja-e a halasztási kérelmet. Most lesz beadva a fennmaradási engedély.
A fő kérdés, hogy ha beadásra kerül a fennmaradási engedély, a fennmaradási engedély ügye 2005-ös kezdetű, vagy 2007-es. Mindezt azért kérdezem, mert a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet a kihirdetés után indított eljárásokra vonatkozik és ha a fent leírt ügy 2005-ben indítottnak minősül, sokkal kedvezőbb büntetési tételre számíthat az építtető.
Előre is köszönöm a választ és szeretném megkérdezni, hogy hány kreditpontra számíthatok az internetes továbbképző tanfolyam sikeres elvégzése után ;-)
Amíg egy kérelem nem teljes, addig a hatóság nem tud megalapozottan dönteni. Jelen esetben a tulajdonostárs hozzájárulása hiányzik, azonban az bírósági eljárásban pótolható. Az erre vonatkozó szabályok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben találhatók (eljárás felfüggesztése).
Az eljárás csak akkor függeszthető fel, ha a bírósági eljárást megindították és erről igazolást csatolnak a fennmaradási engedély kérelemhez.
Kentaura a 611. hsz-ben leírta neked, a pontos jogszabályi hivatkozást, amiben megtalálható, hogy a kerti búboskemencére - háztartási célú kemence - alapesetben nem kell építési engedélyt kérni. Azért írom, hogy alapesetben nem kell engedély, mert egyes önkormányzatok a helyi építési szabályzatukban az országos előírásoknál szigorúbb szabályozást is készíthetnek, tehát előfordulhat, hogy nálatok a háztartási célú kemencére is kell engedély, bár ezt nem hiszem. A biztonság kedvéért kérdezd meg a helyileg illetékes építéshatóságot.
Kerítéstől, háztól való távolság nincs meghatározva, de a lényeg, hogy pl. a füst, pernye ne zavarja sem a szomszédokat, sem titeket, tűzveszélyt ne okozhasson stb. A szomszédokat előtte célszerű tájékoztatni az akcióról. :-)
