a föld nem mozgott, és még soha nem láttam földrengéstől meglibbenő leveleket szerencsére. a látvány inkább olyan volt, mintha valaki egy erőteljeset ráfújt volna(nem tette) a növényre, mire is egyet rándultak a levelek, majd minden visszaállt eredeti, nyugodt állapotába.
A nagyobb fesztávú épületszerkezeteknek, főleg ha mondjuk régebbi, fa gerendázatú födémről van szó, jelentős a hajlékonysága. Mikor betrappoltál a helységbe, ettől lendült, mozdult meg a levél.
Nő a növény, és egy beakadt levél éppen kiakadt. Vagy nem nő, hanem szárad el (lásd még fabútorok, ill. parketta megmagyarázhatatlan reccsenései éjszaka).
ez csak egy találóskérdés. tudom, hogy volt egy topic, ahova illene, de nem találom. gondoltam felteszem itt. tehát: láttam, ahogy a szobában erősen meglibbennek a cserepes disznövény levelei. azt is láttam, hogy nem ért hozzá senki és semmi, valamint ki merem jelenteni, hogy nem volt légmozgás, ami a libbenést okozhatta. akkor mi lehetett az ok?
ismétlem, kedvem volt föltenni a kérdést, és miután nem találtam az "igazit", még ez a topic áll a legközelebb ahhoz, melyet alkalmasnak találtam, hogy beírjam.
Úgy tűnik, hogy a megfigyeléseid helytállók. Itt a füstkarika átmérőjének a növekedését vizsgálják a távolodás, ill. az idő függvényében, sok szép képpel és grafikonnal illusztrálva:
VORTEX RINGS
Ezek nagyon érdekes kérdések, de sajnos ilyen részletességgel nem ismerem a jelenséget. Mint említettem, bármilyen örvény elég stabil, nem csak a füstkarika. Az örvények megértéséhez egyébként nem csak maguban az örvényekben, hanem a környezetükben lévő nyomásviszonyokat is figyelembe kell venni (sőt, talán elsősőrban azokat). Egy ezt megerősítő érdekes kísérletet találtam itt:
Füstkarikák kergetôzése
5. ábra. Kergetôzô füstkarikák labora-
tóriumi felvételen [4]. Az elsô képen
kialakult füstkarikák közül a hátsó
összehúzódik és fölgyorsul, majd
áthatol a közben kitágult elsô
karikán (2-3. kép). A szerepek
ezután fölcserélôdnek (4. kép)
Egy másik érdekes áramlás a dohányosok
által ismert füstkarikák viselkedésével
kapcsolatos. Ha sikerül két közel azonos füstkarikát
fújni egymás után, melyek közös tengely
mentén haladnak elôre, azok kölcsönhatása
sajátos mozgásformához vezet. A hátsó
karika az elsô sebességterében összenyomódik
és felgyorsul. Eközben az elsô kitágul és
lelassul, aminek következtében a hátsó karika
átbújik az elsôn és megelôzi azt. Ettôl
kezdve viszont a szerepek felcserélôdnek, s minden kezdôdik
elölrôl [4]. Így tehát egy szigorúan periodikus
örvénymozgás alakul ki, ami egy T periódusidôvel
ismétlôdô áramlással párosul. Az
5. ábra a füstkarika-kergetôzés laboratóriumban
megfigyelhetô fázisait mutatja. Most a füstszemcsék
maguk játsszák a festék szerepét, s amit látunk,
az a szemcsék által kirajzolt mintázat.
A tórusz egybenmaradása az ami elsősorban érdekesnek tűnik számomra.
Az áramlás nyomáscsökkenésére, mint esetleges és valószínű okra utaltam is. viszont érdekes, hogy a feloszláskor a tórusz mint átmérőjében, mint vastagságában nő. Közben, természetesen mint forgási, csavarodási, mint haladási sebessége csökken.
A tórusz metszetének közepe is forog. Tehát nem csak a héja. Ez egy belső nyomásrendezettséget tételez fel. Viszont maga a tóruszforma, nem érthető. Ha meg is szakítjuk, feltűnően gyorsabban oszlik fel a rendszer. Lehetséges, hogy a tóruszban egy belső, axiális áramlási rendszer a saját farkába harapó kígyót játszik? Nem tudom mi értelme lenne, de mind spontán szétoszlás, mint a generált szétoszlási jelenségek utalhatnak erre is.
Sikerült már hasonló stabil, haladó füstgomolyt előállítani, nem gyűrű, nem tórusz formában?
Nem tudom, miért fontos, hogy hol van a mozgási energia, de persze az mindig ott van, ahol a mozgó részecskék. A kerületi sebesség meg lehet nagyobb, mint a haladási sebesség, mert azt az impulzusszerűen műküdő "levegőcső" sebessége állítja be (ráadásul, ha a tórusz esetleg összehúzódik időközben, az szintén ez örvénylési sebesség növekedésével jár, de nem tudom, hogy összehúzódik-e).
Amit írtam, az csak a füstkarika kialakulására vonatkozik, a későbbiekre már nem. Arra inkább az örvények általános stabilitása érvényes. Érdekes, hogy a kialakulást és a későbbi mozgást két különböző modellel érdemes leírni. A keletkezéshez szükséges a közeg viszkozitásának (belső súrlódásának) a figyelembevétele. A továbbiak során pedig az ideális (0 viszkozitású) fluidumokra vonatkozó Helmholz-féle örvénytétel a jó közelítés, amely szerint ilyen közegekben örvények nem keletkezhetnek, és nem is szűnketnek meg. Hogy miért marad egyben a tórusz a centrifugális erő ellenére, annak nyilván csak az lehet az oka, hogy a tórusz belsejében a nyomás kisebb, mint körülötte.
Jól látod, a haladás a kulcsa a dolognak. A füstkarika belsejében áramlik a levegő előre(amerre a karika megy), a karika mellett meg nem. A belső "levegő cső" a karika vele érintkező felét a súrlódás miatt előre viszi, a karika külső felét pedig az álló levegő hátra, így jön forgásba a tórusz. Olyasmi ez, mintha egy ceruzára szoros gumigyűrűt húznál, és tolni kezdenéd az asztalon. A gumigyűrű olyan forgásba fog jönni, mint a füstkarika.
Nincs igazi magyarázatom. Annyit tudok, hogy valami összefüggés sejthető a haladása, és a "fánk" gomolyodása között. Ugyanis ha megáll vagy a gomolyodás nagyon lelassul, azonnal szétesik a rendszer.
A "fánk" (az a toroid szerű örvénytest) gomolyodása annyiban nagyon érdekes, hogy ennek szét kellene esnie, éppen a forgás és a mozgó gázra vonatkozó nyomástörvényszerűségek miatt. Vagy éppen ez tartaná össze?
A mozgó, áramló gázrész mindig kisebb nyomású mint a környezete. (Egy relatív világban ezt nem is olyan egyszerű kijelenteni, mert ugye melyik rész mozog, és melyik áll?!:-))
A fánk felületét pedig a centrifugális erő szétnyitni szeretné. De akkor mi a haladása szerepe? Lehet nincs is szerepe? Csak úgy tűnik?
A füstkarikákban épp az a meglepő, hogy milyen stabil képződmények. Szerintem JFEry magyarázata is ugyanilyen stabil lesz. De ha mégsem, az se baj. Halljuk!
Ez a stressz magyarázat jónak tünik!
Valahol olvastam, hogy éppen egy veszélyes rákkeltö anyag bizonyult hatékony rákellenes gyogyszernek, igen kis mennyiségben. Stresszeli a szervezet védekezö rendszerét.
Szerintem nyugodtan elövezetheted a magyarázatodat, a füstkarika is elég labilis, talán jó lesz rá egy hasonló elképzelés.
Nekem még labilis elképzelésem sincs!
Ez érdekes. Nekem kávétól szokott...
De teljesen! Nemrég kezdtem egyáltalán inni. Igaz, én nem könnyeztem, viszont volt asztmám. Szerintem a stressz hatásos: vizsgaidőszakban sosem volt allergiám, napokkal később igen. A kávé talán stresszel...
Szálka van az agyamban, segítsetek kihúzni lécci!
A probléma a következő:
Pollenalergiában szenvedek, rengeteg fű-fa és egyéb növény porára vagyok érzékeny. Folyik az orrom, könnyezem, stb... szerencsére ebben ki is merül a dolog, asztmatikus rohamaim nincsenek.
Az utóbbi néhány évben vettem észre, hogy a dohányfüst (konkrétan a cigarettafüst) belélegzése enyhíti a tüneteimet. Hozzáteszem, NEM vagyok dohányos és a közvetlen környezetemben senki sem az.
Azt viszont sokszor tapasztaltam már, hogy az orrfolyásom és tüsszögésem jelentősen csökken, sőt gyakran el is múlik ha valaki rágyújt a közelemben ésa füstjét szívom, legyek akár zárt, akár nyitott helyen.
Emiatt ugyan nem fogok rászokni a bagóra, de odáig már eljutottam, hogy nyaranta inkább a dohányzó kocsiba szállok a vonaton, ha leutazom a nagyanyámhoz.
Ami külön érdekes, (és bizonyítja számomra hogy valóban van összefüggés a dohányfüst és az allergiás reakcióim enyhülése között) hogy másoktól is hallottam már erről a jelenségről.
Kérdés:
Mi van a dohányfüstben aminek ilyen hatása van és mi történik, hogy enyhül az allergiám?
Kérlek titeket, ha valaki tud segíteni, adjon nekem választ!
"szerintem a vákuumot kibírja az emberi test.
(ha egy injekciós fecskend?nek befogod a végét, és kihúzod a szárát, akkor sem robban bele az ujjad, pedig ott is vákuum van, nem?) "
Tegyél az ujjad 1 négyzetcentis felületére 1 kg súlyt. Semmi bajod nem lesz. És ha befekszel 10 tonna alá? Pedig a nyomás kb ugyanakkora.
Ugyanez van fordítva is, ha belülről feszít szét 10 tonna.
Tudjuk, hogy alacsony hőmérsékleten fellép a szuperfolyékonyság és a szupravezetés jelensége. Mindkettő valami súrlódásfélének a megszűnését jelenti.
Kérdésem: Létezik-e "szupersíkosság" is, vagyis egy olyan jelenség, hogy alacsony hőmérsékleten két szilárd test egymáshoz viszonyított súrlódási együtthatója 0-ra csökken?
Gyerekkori ötletem a negyedik dimenzióba való be(ki)jutás:
gyorsítsd ( forgassad el) fel az anyagot fénynél nagyobb sebességre és mint ahogy a tarajos vízhullámok kijutnak a levegőbe,úgy kerülhet ki anyag a téren kívülre.Természetesen a téregyenletek minőségi változáson mennek keresztül.....
