Valóban ugróvillásoknak tűnnek ezek a fehér jószágok. Aggódni nem kell túlságosan miattuk, elsősorban a bomló szerves anyagokkal táplálkoznak, a növény egészséges, élő gyökereit ritkán bántják. Tulajdonképpen az orchidea szempontjából még hasznosak is lehetnek, mert a növény számára is használható tápanyagokat szolgáltatnak a bomló kéreg megevésével. A megjelenésük viszont arra utal, hogy ideje átültetni az orchideát friss közegbe, mert ez már eléggé bomlófélben lehet. Átültetésnél ha jól le van rázva a gyökerekről a régi közeg maradéka, és utána alaposan le van öblítve a gyökérzet, akkor nagy valószínűséggel már ezzel is meg lehet tőlük szabadulni, nem kell rovarölőzni. Ha átterjed más szobanövények cserepébe, akkor pedig a szárazon tartás, vagy 1 cm homok rétegezése a virágföld tetejére megoldja a problémát.
Sokfélét írnak róluk, de nem könnyű megszabadulni tőlük. Én is utálom őket. A talaj szárazabban tartásával lehet gyéríteni, de egy rovarölős vízbe merítés lehet megoldja a problémát.
Taormina, igen én is így csinálom. Régebben csak lepattintottam a szárrol, de keves maradt meg a babakbol. Igaz, akkor nem fahéjjal, hanem gombaolovel kezeltem. A pusztulást pedig inkább baktériumok okozzak. Azt hiszem, hogy ezért is jobb a fahéj.
Holnap fog sor kerülni az Orchideára, de úgy egészen még mindig nem értem ezt:
A keikit én az öreg szárral / bulbaval / együtt levagom es elultetem
Annak ellenére, hogy nagy a hajtás, szívesen ültetném el inkább az öreg szarral, hogy ne sérüljön meg, de hogyan? Egyszerüen levágok vele együtt egy szardarabot, és avval együtt ültetem el?
Erősen takácsatkás volt a kertem éveken át, míg be nem vetettem a napalmot.
Azóta behordás előtt kapnak a kintiek és velük együtt a lepkék is egy permetezést. Figyelem, hogy a lepkék ne fertőződjenek, ismerem a trükköt, de ez biztosan nem az.
Vírusra gyanakszom, mert minden levele egyöntetűen ilyen "hólyagos". Most úgy látszik, jön egy újabb levél, kíváncsi leszek, az milyen lesz.
Biztos ami hótziher, nem közösködik a többivel. Ha ennek mennie kell, hát megy...
A kis fehér maszatok jobban aggasztanak. Jövő hét végéig, ha nem szűnik, kapnak ők is napalmot megint, az garantáltan viszi a tripszet is, már ha az.
lehet a tripsz csinálja. vagy atka. vagy ilyen fajta :-)
őszintén szólva én nem látom betegnek, nekem is van enyhén pöttyös levelű fajtám. viszont hasonló elszíneződést okoz az erős atkafertőzés is phalán. levelet papírzsepivel áttörölve fahéjszerű por = atka. persze ez csak akkor, ha nem törölgeted egyébként a leveleket. tripszről lövésem sincs mit okoz.
És hogy ne legyen egyszerű, van egy lepkém, amit hónapok óta elkülönítve tartok a többitől, nagyon furcsák a levelei.
Talán a következőn jobban látni, mi furcsa rajta:
Egyöntetűen ilyen pöttyös, mindenhol. Némileg tónus nélküliek a levelek, nem olyan szilárd tapintásúak, mint a többin. Semmiféle változás nincs rajta hónapok óta. Sem nem romlott, sem nem javult.
Régóta olvasok itt, és most egy kis szakértő segítségre szorulok.
Évek óta vannak lepkeorchideáim, de a tavalyig nem sikerült újra virágoztatni. Nagy, életerős növények, aztán nem hoztak virágszárat. Ha meg igen, akkor egy kivételével - a kis bolond - mind ledobta a bimbókat.
Tavaly radikálisan változtattam az ápolásukon, ennek köszönhetően a "kis bolond" július óta folyamatosan virágzik, és vannak még páran, amik követték példáját.
február 25-én
Ma :D
A kis követő február 25-én
És ma :D
Jóllakott napközisek ebéd után február 25-én.
De most gondban vagyok. Az elmúlt hetek etetései során a kaspóba beáztatott orchideák után ilyen apró, fehér maszatok maradtak a víz tetején, és mozogtak. Nagyítóval megnézve fehér, hosszúkás bogarak, csápokkal és lábakkal. Saját kútfőből és némi google segítséggel én tripsznek azonosítottam.
Szerdán kaptak egy actarás egy-két perces áztatást, plusz permetezést.
Taormina, elnezest kerek, de nehezsegeim vannak az ekezetekkel.
a to-hajtas az, amit a noveny tobol ill a kozeg kozelebol hajt. A keiki pedig a bulban / dendrobium/, vaGy a viragszaron / phalok / fejlődik.
ha most dendrobiumrol beszélünk es a levegőben levő új hajtást akarod leválasztani, azt bátran megteheted. A sebeket képzeld fahéjjal es ültesd könnyű, laza jó vizatereszto kozegbe.
Az öreg szarra inkább akkor van szükség, ha a hajtás kicsi. Ha jól értem, Nálad nagy, sok gyokerrel.
"A keikit én az öreg szárral / bulbaval / együtt levagom es elultetem." Ez fizikailag hogyan valósul meg? Az utód már majdnem ugyanolyan hosszú, mint az öreg szár, 6-8 cm-es égnekálló gyökerekkel. De nagyon rá van gyógyulva; sérülés nélkül nem lehet leválasztani. Az öreg szárra már nincs szüksége a növénynek?
"a tovet pedig ketté vágom, elultetem" Ezt miért? És ez mennyiben függ össze az utódleválasztással? És mibe ülteted?
az ékszer, egyszerű, könnyű talaj / tözeg, v. kokuszrost, egy kis perlit es kereg / konnyen, gyorsan es biztosan gyokerezik.
a spring dream se nehez, de mas.
Melegkedvelo. Magasabb paratartalmat kivan. Szereti as szaraz-nedves periodusok valtakozasat, en sohase hagyom teljesen kiszaradni. Esovizzel ontozom.
a növekedési periódusban nagyon fontos a sok szórt, direkt nap, csak szoktatassal.
oktober-november nyugalmi idoszak ontozes nelkul es alacsony 10-15 fok Celsiust igényel.
tavasszal a novekedesi periódusban 2-3 hetente magas kálium tartalmú folyekony műtárgyat adok, az orchideaknal szokásos nitrogent csak a legelején adom később csak keveset.
a közege legyen nagyon könnyű / apró kéreg es egy kevés NZ moha./
remelem, hasznos lesz neked. Ha érdekel, a múlt ősszel írtam erről egy részletesebb információt.
Szia Geobstem!Rég nem jártam itt de visszaolvastam!Várom a képeket kíváncsian.Főleg azért miről maradtam le.Remélem amit kapsz igényeidnek megfelelő!Üdv!
Nagyon szép! Látod, nem kell ide semmiféle csodaszer, virágoznak ezek maguktól is :-)
Ha nagyon szeretnél próbálkozni mégis valami serkentővel, akkor a benziladenin tartalmú szerekkel javaslom a próbálkozást. Régen Paturyl néven lehetett kapni, ma már ezt nem forgalmazzák, de van egy Exilis nevű készítmény helyette. Sajnos II-es kategóriás szer, nem szabadforgalmú. De ettől sem szabad csodát várni, nem helyettesíti, csak kiegészíti az induktív környezetet, ami a virágzást kiváltja. Pl ha a növény virágzásra kész állapotba került (a környezeti tényezők hatására), akkor a benziladenin segítségével fel lehet turbózni és 1 virágszár helyett 2-t kaphatunk.
Ezek mind retardáló szerek, kifejezetten a gibberellinek képződését csökkentik a növényben, ezáltal rövidebbek lesznek a szártagok, törpébb lesz a növény tőlük. A virágzásra nem közvetlenül hatnak. A terpenoid anyagcsereút egyik enzimének működését gátolják, és ez az anyagcsere út nem csak a gibberellinekhez, hanem más növekedésszabályozó anyagok kialakulásához is vezet a növényben, ezért ha gátolva van, nagyon komplex változásokat idéz elő a növényben. Egyébként ezen szerek egy részének van kifejezett gombaölő hatása is, szóval ez lehetne egy pozitív mellékhatás, de a törpésítő hatásuk miatt a növény kinézetét is megváltoztatják, akár elég jelentősen is. Phalaenopsisnál próbálkoztak az alkalmazásukkal, de nem okoztak nagyobb mennyiségű virágot, csak a virágszár hossza lett rövidebb:
A paklóval dolgoztam lombikos növényeknél, a sarjadzást nagyon erőteljesen megnövelte, de abnormális kinézetű növényeket eredményezett, majdnem egy fél év kellett, mire kiürült a növényekből, és elkezdtek normálisan fejlődni. A növekedésgátlás mellett még a párologtatást is csökkentette és a szárazanyagfelhalmozást növelte a növényekben.
Ptak, köszönöm. Érdekes es részletes amit írtál a növekedés szabalyozokrol.
koszonom a lehetőséget a keiki pasztat illetően, de én nem erre gondoltam, inkább daminazidra, vagy hasonlókra.
Arra gondoltam / kicsit komolytalanul / hogy a következő szerek közül, esetleg azt kipróbálni, hogy melyik képes az orchideaknal, hátrányok nélkül az átlagosnál bőségesen viragzast generálni.
Pár éve készítettem egy keiki-pasztát, bár elsősorban sásliliomoknál próbáltam hasznosítani, kevés sikerrel. Viszont orchideás ismerősnek adtam belőle, és azt mondta, neki működött egész jól. Azóta egy Phalánál próbáltam ki én is levirágzott virágszáron, ott az alsó rügyekből két újabb virágszárat nevelt a növény pár héttel a bekenés után (22 fokon). Valahogy azóta nem jutott eszembe kísérletezni vele, de most, hogy felvetetted a témát, lehet, hogy nekiállok. Ha van kedved próbálkozni és beszámolni az eredményekről, akkor küldök belőle szívesen.
Szia Geobstem! Fotókat teszek majd fel hétvégén, addig is a növekedésszabályozókról: valóban, orchideák kapcsán elég szűk ennek az irodalma, legalábbis a többi kertészeti növényhez képest. Ennek oka, hogy az orchideák, mint növénycsoport, túlságosan tág, nagyon sokféle helyről származó nagyon sok faj, így nem igazán lehet őket egy kalap alá venni ebből a szempontból, vagyis, hogy hogyan reagálnak ezekre a növekedésszabályozókra. Nagyobb jelentőségű kultúrák esetén azért van némi ezzel kapcsolatos adat, mint a Phalaenopsisoknál, Cymbiknél. A Phaláknál alapvetően a hőmérséklet csökkentésével indukálnak virágzást, viszont néha kiegészítik citokinin permetezéssel, ezzel főként a virágminőséget (bimbószám, virágszárszám, virágátmérő) lehet javítani. A citokininek a növényi hormonok egyik csoportja, több vegyület is tartozik ide, jellemzően a benzil-adenint vagy más néven benzilaminopurint használják legelterjedtebben ilyen célra. Ez sokféle változást előidéz a növényekben, sejtosztódást szabályoz, rügykihajtást segít elő, sarjfejlődést is indukál. Az orchideákhoz árusított keiki-pasztáknak is citokinin a hatóanyaga. Önmagában viszont nem elég a virágindukcióhoz sok esetben, ez látható is a Phaláknál, ha bekened ilyen pasztával a virágszár alsó rügyeit, akkor a hőmérséklettől függ, mi lesz a rügyből: 25-28 fok felett légsarj, alacsonyabb hőmérsékleten virágszár. Nagyon hasonló a helyzet a nobile dendróknál is, ott is a hőmérséklet dönti el, hogy virág vagy sarj fejlődik-e a bulba oldalrügyeiből. Persze a hőmérsékletnek meg van hatása a növényben természetesen termelődő citokininek mennyiségére és aktivitására is. A növekedésszabályozók egy másik csoportja a gibberellinek, ezek orchideáknál a virágszár megnyújtására lehet használni. Esetleg azt is el tudom képzelni, hogy gibberellinnel lehet rövidnappalos Cattleyákat virágzásra bírni hosszúnappalon is, mert más fajoknál lehet a gibberellineket erre is használni. A retardáló, vagy törpésítő szerek, amiket mikulásvirágnál, petúniánál stb alkalmaznak, hogy kompakt, elágazó legyen a növény, a gibberellinek bioszintézisét gátolják a növényben, ezáltal érik el a hatásukat. Általánosságban úgy tudom, orchideáknál nem igazán szuperálnak, torz virágokat eredményezhetnek.
Ptak, remelem jól vagy es a novenyeid is szépen fejlődnek. Ha van új fotód legyszi tedd fel.
Erdeklodom, hogy esetleg van-e tapasztalatoD a növekedést szabályozó regulatorokkal ?
arra gondolok, hogy esetleg kipróbálnám, hogy hogyan működnek az orchideaknal.
Szamtalan növénynel / Mikulás virág, krizantenium, petunia stb. / használnak novekedes szabalyozot a kertészek, ami rövidebb szartagot, ezáltal kompaktabb, tömörebb növényt es a szokásosnál sokkal gazdagabb virágzast eredményez.
A németek, osztrákok, franciák es az amik tudom, hogy használnak ilyen regulatort. Nálunk csak egy a témába vágó doktori értekezést találtam. Az orchideakrol semmit.
Egyöntetűen ilyen pöttyös, mindenhol. Némileg tónus nélküliek a levelek, nem olyan szilárd tapintásúak, mint a többin. Semmiféle változás nincs rajta hónapok óta. Sem nem romlott, sem nem javult.
február 25-én
Ma :D
A kis követő február 25-én
És ma :D
Jóllakott napközisek ebéd után február 25-én.
Taorminanak sok sikert kívánva !
