"A külföldi munkavállalás szabadságánál ne felejtsük el a szakképzettségek "konvertálhatóságát" és az esetleges célországbeli munkanélküliség miatt elsőbbséget élvező ottani munkavállalókat."
Tévedsz, a célországbeli "helyi" munkavállaló nem élvez előnyt egy másik EU-tagországból érkező ,az adott munkakört betölteni képes munkaválallóval szemben. Éppen ez az EU filozófia lényege: meggátolni, hogy az egyes tagországok protekcionista módon lépjenek fel egymással szemben, megteremtve ezzel egy egységes belső piacot, és ez az áru és a munkaerőpiacra is érvényes. Protekcionizmus csak kifelé lehetséges (mint most pl. velünk szemben)
A szakképesítés elfogadása pedig a munkáltatón múlik elsősorban.
Ami korlátozó tényező az EU-n belül jelenleg is, az nem ez, hanem az egyes tagországok azon joga, hogy a minimálbért maguk szabják meg. Ez több országban nem egy (magyarországon szokásos) flat-rate minimálbér, hanem un "ágazati minimálbér"-t jelent, tehát Pl. Németországban egy villanyszerelő minimálbére 2000EUR, de a takarítónőé csak 1100.(Tariflohn).(Nem pedig mindenkinek 50.000, mint nálunk). Ez a minimálbér kötelető bármely belföldi, és más EU tagállamból érkező munkaválallóra nézve is. Hiába válallná el tehát egy spanyol vagy görög (vagy magyar a derogáció lejárta után) az adott munkát a helyi minimálbér feléért is, ezt nem teheti meg. Azért valamennyi mozgástér adódik, mivel a valós vérek 10-50%-al az ágazati minimálbér fölött vannak, a kérdés csak az, hogy ez a bérelőny elehgendő-e a nyelvi, mentalitásbeli hátrányok ledolgozására?
A valóségban a probláma megoldására két bevált módszer is van:
1. a villanyszerelőt a munkáltató takarítőnőnek jelenti be. (gyakori megoldás)
2. A munkavállaló nem alkalmazottként, hanem alválalkozóként dolgozik. Alapít egy egyszemélyes Bt.-t otthon, majd ez a cég szerződik a munka elvégzésére ("takarítási szolgáltatás") a munkaadó céggel. Ekkor csak otthoni minimálbért kell fizetnie magának, és máris sokkal versenyképesebb mint a "helyi" munkaerő.
A fentieket 3 éves Németországi tapasztalataimra (93-97) alapozom, ahol volt alkalmam jónéhány EU munkaválallóval találkozni (Olasz ,Angol, Portugál) (építőipar).
Egyébiránt az egyéni munkavállalókon kívül - és véleményem szerint ez lényegesebb - hatalmas lehetőségek tárulnak fel a magyar cégek számára, akik alvállalkozóként vállalhatnak munkákat EU országokban, ahol a derogáció lejártával saját ,hazai munkaválallóikat is alkamlazhatják (Ennek klasszikus terepe az építőipar, és minden olyan iparág ,ahol projekt-jellegű munkák vannak).
Összefoglalva a munkaválallás igenis sokkal, de sokkal egyszerűbb lesz, alanyi jogon válalhatsz munkát (nem kell munkaválallói engedélyért kuncsorognod,stb), mint bármely EU-n kívüli országból.
Bérkülönbségek minden olyan nagyobb gazdasági térdségben jelentkeznek, melynek egységes a munkaerőpiaca. Az USA-ban (280 mio lakos) a Californiai bérek minimum a kétszeresei pl. a Minnesotai-aknak. Ez a minimálbérre is érvényes. De mivel a munkaerő áramlását korlátozni egyetlen szövetségi álalmnak sincs módjában, így az áramlik is rendesen, ami az USA-t igen jelentős versenyelőnyhöz juttatja kisebb, zárt munkaerőpiacú országokhoz képest (Pl. Japán)
Az EU egyik legnagyobb handicap-ja éppen az ,hogy bár a lehetőség adott, a munkaerő mégsem áramlík úgy ahogy várnánk, elsorban a nyelvi és a jelentős életstílusbeli különbségek miatt (egy dél-olasz, aki nem tudja mi az a tél ,nehezen szokik hozzá Finnországhoz).
Biztos lehetsz benne, hogy az EU mindent meg fog tenni a még meglévő bürokratikus korlátok lebontása, és az egyes helyi "piacvédő" próbálkozások eliminálása érdekében.
Ilyen értelemben a bővítés haszonélvezői az alacsonyabb bérű országok munkaválalói (új munkalehetőségek tárulnak föl),és a gazdagabb országok munkaadói (csökkennek a munkaerőköltségei) lesznek. Vesztesei pedig a gazdagabb országok munkaválallói, akiknek konkurenciát jelent majd a beáramló olcsó(bb) emberanyag.
csak azt nem értem, miért is akarunk -akarnak az államok unio tagok lenni, ha a szuveneritás a fontos?
persze értem én, csak nem ez a monnet-i eszme lényege, és giscard sem erről mesélt a mült héten.
talán még megérem, hogy határokon átnyulő régiók is lesznek:(
Tom
ezt kérdeztem én is tőle.
azt válaszolta, semmi sincs lezárva, de vannak dolgok, amik gyakorlatilag igen.
én lennék a legboldogabb, ha nem igy lenne.
vegyétek ugy, hogy egy eu képviselő szavait idézve a változásért drukkolok.
tom
(A vicces az egészben az, hogy pont a MIÉP húzhatja a legnagyobb hasznot a csatlakozásból, hiszen a csatlakozás vesztesei vevők lehetnek a nacionalista szlogenekre...)
le van !
sajnos!
tegnap elütt tartott elöadást a tárgyálásokat vezető bizottság francia tagja, és kérdésemre megmutatta az aznap kapott papirjait, mint végleges-még nem nyilvános- verziót. sajnos saját szememmel láttam:(
azt mondta, hogy sajnos vannak egyenlőbbek(portugália)
a csehek is ennyit kaptak
Tom
Szabad út nyolc EU-országba
Valószínűleg jelentős korlátozás nélkül vállalhatnak munkát a magyarok legalább nyolc EU-tagállamban a 2004-es uniós csatlakozástól kezdődően az erről folyó kétoldalú tárgyalások jelenlegi állása szerint. Hollandiában, Svédországban, Dániában és Írországban teljesen szabaddá válik a munkavállalás a magyarok számára az uniós csatlakozás vélhetően 2004-es időpontjától kezdődően a négy illetékes kormány nyilatkozata értelmében. Valószínűleg nem lesznek jelentős adminisztratív korlátozások honfitársaink előtt akkor sem, ha Olasz-, Spanyol-, Görög- vagy Finnország területén kívánnak elhelyezkedni.
Ebben a négy államban a csatlakozást követő két évben még nem lesz teljes liberalizáció, fennmarad a nemzeti szabályozás (az uniós szinten érvényes teljes munkavállalási szabadság helyett), vagyis munkavállalási engedélyt kell kérniük a magyaroknak, de azt valószínűleg minden különösebb nehézség nélkül megkapják.
Teljes bizonyossággal ezt azért nem lehet kimondani, mert a nemzeti szabályozás változhat, s az engedélyezési rendszer mindig lehetőséget ad az egyéni elbírálásra, de az érintett kormányok nyilatkozatai értelmében az érdeklődők a csatlakozást követően jó eséllyel számíthatnak az engedély kiadására.
Iván Gábor, a Külügyminisztérium illetékes főosztályvezetőjének várakozásai szerint hasonló lesz a helyzet 2004-től Nagy-Britanniával kapcsolatban is. A britek egyébként annyiban úttörőnek tekinthetők, hogy valószínűleg már 2003-ban megnyitják munkaerőpiacukat a diákkorú (legfeljebb 25-27 éves), egyedülálló magyarok előtt. Portugália, Belgium és Luxemburg még nem nyilatkozott, de szakértők esetükben is olyan mértékű munkaerő-piaci nyitásra számítanak, ami nem jelent tényleges gyakorlati akadályt a magyarok előtt. A május–júniusi parlamenti választások eredményeként hatalmában megerősített francia kormány még szintén nem nyilatkozott.
A kétoldalú tárgyalások legnehezebb terepének azonban az a két tagállam ígérkezik, amelyben a legtöbb magyar dolgozik: Németország és Ausztria. Németországban jelenleg két államközi megállapodás alapján dolgozhatnak magyarok: évente hétezren a két állam gazdasági társaságai közti megállapodások alapján, kétezren pedig gyakornokcsere keretében (előbbi kvótát teljesen kihasználjuk, utóbbit, főleg a rendszer merevsége és a feltételek tömkelege miatt, nem teljesen). Hazánk azt szeretné, ha nem csupán mennyiségi, hanem minőségi javulást lehetne elérni a csatlakozástól, de érdemben tárgyalni minden bizonnyal már csak a szeptember 22-i választások után felálló új szövetségi kormánnyal lehet majd.
Ausztria esetében hazánk a közelmúltbeli kétoldalú külügyminiszteri találkozón jelezte, hogy elfogadhatónak tartana egy 25 ezer fős munkavállalói kontingenst a csatlakozástól. Bécs egyelőre azt javasolta, hogy a felek később térjenek vissza az ügyre. A „sógorokkal” jelenleg szintén két egyezmény van érvényben: a határ menti ingázókra (napi vagy heti rendszerességgel hazatérőkre) évi 1400 fős kvótát kap hazánk, a gyakornokcsere keretében pedig 900 főst. Ezeket a kvótákat évek óta ki is használjuk, s várhatóan jövőre is nőni fognak (akárcsak eddig évről évre).
A kétoldalú egyeztetések valamennyi tagországgal azon az alapon zajlanak, hogy a csatlakozási tárgyalások során a személyek szabad áramlása fejezetében Magyarország csak egy súlyos feltétel mellett fogadta el az EU kérését a munkavállalás unióban kötelező liberalizációjának elhalasztására (a belépés után 2+3+2 évvel): ez pedig az, hogy a korlátozás fenntartása mellett a jelenlegi munkavállalási lehetőségekhez képest „jelentős javulás” következzen be valamennyi tagországban. A bilaterális megbeszélések azóta arról folynak, hogy mi is ez a „jelentős javulás” a gyakorlatban: egyes tagországoknak az uniós liberalizáció azonnali bevezetését jelenti, másoknak talán csak néhány ezer fős kvótanövelést.
Átették egy másik linkre, így idemásolom a teljes szöveget.
Menjen Ön az Európai Unióba dolgozni!
október 25. 13:54
[MTI]
Írországban, valamint Dániában, Hollandiában és Svédországban az uniós csatlakozást követően munkavállalási engedély nélkül, szabadon vállalhatnak munkát a magyarok - tájékoztatta Iván Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője pénteken Budapesten az újságírókat.
Elmondta: Írország a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról döntött, a másik három ország is szabad munkavállalást biztosít, de fenntartja a jogot védintézkedésekre, ha valamelyik régióban vagy szakterületen számottevő feszültséget okoz a magyar munkavállalók nagy száma.
Várhatóan az előző országokhoz hasonlóan szabad munkavállalást biztosít már a csatlakozástól Görögország, Olaszország és Spanyolország is. Ezt szóban már többször kifejezték, a szándék megjelenik levelekben is, de ennek írásos megerősítése még nem történt meg.
Még nem tudni, miként dönt Luxemburg és Portugália - mondta a főosztályvezető. Luxemburg valószínűleg novemberben közli végleges válaszát. Esély van rá, hogy szintén teljesen szabad munkavállalási lehetőséget biztosít a csatlakozástól. Portugália kivárja Spanyolország döntését.
A többi tagország a csatlakozást követő két évig nemzeti szabályozását alkalmazza a magyar munkavállalókra. Ennek mibenlétéről hivatalosan még nem nyilatkoztak, a magyar diplomácia törekvése viszont, hogy a csatlakozási népszavazásig ezeket a tényezőket is értékelhessék a magyar állampolgárok.
Az eddigi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Egyesült Királyság valószínűleg a kétéves átmeneti időszak után dönt a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról, de addig is több könnyítést kíván bevezetni. Így például már jövőre megadja a lehetőséget a tervek szerint a fiatal magyar munkavállalók kedvezményes két évre szóló munkavállalására.
Finnországban a kétéves nemzeti szabályozás fenntartása is nagy fokú munkavállalási szabadságot jelent. Finnország is úgy nyilatkozott, hogy a két év után már ezt a gyakorlatilag formai korlátozást is megszünteti. Franciaország esetében még nem tudni, miben áll majd a kétéves nemzeti szabályok fenntartása.
A főosztályvezető szólt arról, hogy a kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagországnak értékelnie kell, jelentettek-e feszültségeket munkaerőpiacukon az új tagországokból érkező munkavállalók. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munkavállalók szerepvállalása az adott ország munkaerőpiacára.
Vagyis akkor semmit nem lehet tudni, mi lesz a Gyessel, hiszen az MSZP azt változtat, amit akar? Azért vagyok kíváncsi, mert hallottam olyasmit, hogy a fizum az Eu után esetleg 2-2,5-szeresére nőne. (Persze, hogy ez igaz vagy csak mese, nem tudom.) És nem mindegy, hogy 100 v 250 ezer Ft-os fizetés után kapom a Gyest.
Még egy kérdés: Mennyi most a GDP-nk?
-Egyrészt 2013-ig az újonnan csatlakozók annyi támogatást kapnak, mint a jelenlegiek.
-Másrészt az össztámogatás 2007-től nem nőhet. (Ill. csak max. 1%-kal.)
Nekem ebből az következik, hogy a jelenlegi tagok 2013-ig egyre kevesebb mg-i támogatást kapnak.
Írországban, Dániában és Hollandiában biztosan, míg Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban minden bizonnyal szabadpn lehet majd munkát vállalni az uniós csatlakozást követően.
Nekem jobb vagy rosszabb lesz? Az országnak hosszútávon mindenképpen. A nagy számok törvénye alapján valószínűleg neked is jobb lesz, persze függ attól, hogy mivel foglalkozol. Ha pl. határőr vagy az osztrák, a szlovák vagy a szlovén határszakaszom, akkor a munkád megszűnik a csatlakozás után.
Mennyire emelkednek az árak? Várhatóan a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek ára emelkedik majd kisebb mértékben. Néhány más termék ára csökkenhet is.
A bérek emelkednek-e vele? Komolyan kérdezed?! Magyarországon ilyen nem fordul elő... A béremelkedés az általános gazdasági helyzet függvénye, ami persze várhatóan jobb lesz majd a belépés után.
És ami a leginkább izgat, mi lesz a Gyes-sel? El merjek-e menni szülni a csatlakozás előtt? Fontos azt tudni, hogy az Európai Unióban nincs, és belátható időn belül nem is lesz egységes szociálpolitika! Csupán bizonyos ajánlások léteznek. A szociális kiadások (pl. gyes, munkanélküli segély, nyugdíj) mértékéről továbbra is az egyes tagállamok döntenek.
Mikor dől el, hogy lesz-e csatlakozás, és ha lesz mikor? Minden bizonnyal december 12-13-án döntenek a csatlakozásról (Koppenhágában), s ez 2004. január 1-től lép érvénybe.
Nekem jobb vagy rosszabb lesz? Az országnak hosszútávon mindenképpen. A nagy számok törvénye alapján valószínűleg neked is jobb lesz, persze függ attól, hogy mivel foglalkozol. Ha pl. határőr vagy az osztrák, a szlovák vagy a szlovén határszakaszom, akkor a munkád megszűnik a csatlakozás után.
Mennyire emelkednek az árak? Várhatóan a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek ára emelkedik majd kisebb mértékben. Néhány más termék ára csökkenhet is.
A bérek emelkednek-e vele? Komolyan kérdezed?! Magyarországon ilyen nem fordul elő... A béremelkedés az általános gazdasági helyzet függvénye, ami persze várhatóan jobb lesz majd a belépés után.
És ami a leginkább izgat, mi lesz a Gyes-sel? El merjek-e menni szülni a csatlakozás előtt? Fontos azt tudni, hogy az Európai Unióban nincs, és belátható időn belül nem is lesz egységes szociálpolitika! Csupán bizonyos ajánlások léteznek. A szociális kiadások (pl. gyes, munkanélküli segély, nyugdíj) mértékéről továbbra is az egyes tagállamok döntenek.
Mikor dől el, hogy lesz-e csatlakozás, és ha lesz mikor? Minden bizonnyal december 12-13-án döntenek a csatlakozásról (Koppenhágában), s ez 2004. január 1-től lép érvénybe.
Új vagyok itt, nem olvastam végig az összes hosszászólást, csak az utolsó néhány oldalt, ezért ha olyan kérdezek, amit megbeszéltetek már, akkor bocs.
Én igazándiból semmit sem tudok az EU-csatlakozásról, nem igazán értem a politikát és a gazdaság sem az én világom. Engem az érdekel, nekem jobb vagy rosszabb lesz? Mennyire emelkednek az árak? A bérek emelkednek-e vele? És ami a leginkább izgat, mi lesz a Gyes-sel? El merjek-e menni szülni a csatlakozás előtt? A mostani fizetésemmel van-e esélyem megélni és felnevelni a gyermekünket? Mi van, ha a mostani fizetésemmel megyek el Gyes-re, aztán az árak 3-szorosukra nőnek? Éhen halunk a gyerekkel? Vagy várjak, hátha lesz béremelés is és az új fizuval menjek el szülni? Na de meddig? Mikor dől el, hogy lesz-e csatlakozás, és ha lesz mikor?
Nem kérdezek tovább, mert már ez is sok. Köszi a türelmet!
"2007-ig kapnak 25% támogatást a cstlakozók,ami ezután sem nőhet!" Ezt nem tudom, honnan vetted...
Valójában a mezőgazdasági kifizetések tekintetében az új tagországok termelői a csatlakozás utáni első évben, 2004-ben az uniós támogatási szint 25 százalékát kapnák; az arány 2007-ig évente 5, 2007-től évente 10 százalékkal emelkedne, s így 2013-ban érné el az unióban akkor érvényes szintet. (MTI alapján)
Szerintem egyszerű a dolog. Ki kell menni nyugatra és meg kell nézni. Ha tetszik, akkor mondj igent az EU-ra, ha nem, biztonságiból nézd meg Ukrajnát és a Balkánt is, utána dönts. Fel kellene fogni, hogy itt a pórfiú akar beházasodni a grófi családba. Ez az egész EU-fóbia csak nemzetieskedő önérzeteskedés.
Nincs igazán egységes szabályozás. Az EU azt vállalta, hogy bilaterális alapon eldönti, hogy az egyes tagállamok akarnak -e átmenetet, vagy sem. Többen jelezték (pl. Németo.) hogy szeretnének, de többen mondták azt is, hogy őket nem borzasztja el annyira a magyar munkavállalók özönének réme, ezért nem kérnek átmenetet.
