minden nap van hivatalos tájékoztatás a lakosságnak is, a szakmai munka meg éjjel-nappal, non-stop folyik, az érintett szervek között, irányítás és végrehajtás szinten! felesleges nyivákolni!
a médiában is folyamatos a hivatalos tájékoztatás...
Hosszan elhúzódó árhullámra kell felkészülni, sokáig lesz érvényben harmadfokú készültség az érintett folyókon – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatorna kedd délutáni műsorában.
Siklós Gabriella közölte: a Dunán általában 5-8 nap alatt vonul le az árhullám, most ennél hosszabb idővel kell számolni. Ha nem esik újabb eső, az Alpokban olvadó hó akkor is utánpótlást ad – tette hozzá.
A szóvivő tájékoztatása szerint a Szigetközben befejezték a felkészülést a vízügyi szakemberek. Értékelése szerint a Lajta mellett kritikus a helyzet. Arról is beszélt, hogy kedden a Dunakanyarban "lettek sűrűbbek" a feladatok. "
ja persze. minek az államigazgatásnak sajtótájékoztatókat adni (vészhelyzet esetén). miféle őrült ötlet, ó félia.
elfelejtettem, h nem lehet válságstábi sajtótájékoztató, mert nincs válságstáb se. a belügy, a vízügy meg a hadügy meg az önkormányzatok mind dolgoznak a saját fejük után. talán van egy-kettőnek vonala a vízügyhöz, de valszeg a vízügy dönt, ill. felajánjla a döntést a kormánynak és a kormány nevében a miniszterelnök elfogadja. ez a jelenlegi magyar állami igazgatás vészhelyzet esetén. (nekem jobban tetszett az ómagyar tanács, és nem is a érzelmi kötődés miatt, hanem egyébként is ezt nem is tudom igazán magyarosnak nevezni. ezen a 1848-asok is undorodnának)
vízgyűjtő terület. hallottad már ezt a kifejezést, vagy csak bután vakkangatsz? a szomszédok, azaz a csehek és osztrákok sokkal több esőt kaptak. köbméter per négyzetméter, ha nem tévedek, a mértékegység. (ha lett volna valamiféle komolyabbnak mondható válságstábi sajtótájékoztató, akkor ott azt elmondhatták volna, h a köz ne legyen sötétben tartva, mint az itt egyeseknél megnyilvánul)
Az ilyenkor pár napig tart, már olvad egészen 2500 m-ig. De ez már nem sokat dob az árszinten, csak kicsit késlelteti az apadást. Az veszélyesebb, ha meglévő vastag hóra érkezik egy kiadós esőzés.
orbán is irányítja a mentést, meghozza a döntést a szakemberek útmutatásai alapján, miközben poloska mint egy utolsó pojáca, fotozik és posztol a facebookra.
Ennek az áradásnak is egyszer vége lesz. És akkor érdemes lesz kasszát csinalni.
Mennyibe került a védekezés, mennyi kár keletkezett. Nos ez utóbbi szinte felmérhetetlen. Épületek, közművek, ingatlanok, ingóságok, kiesett munkák, munkaidők, meg még a jófene tudja, hogy mik.
És hogy lesz e még árvíz és mikor? Esetleg tavasszal az olvadáskor? A vízügyesek jobban tudják.
Van néhány frekventált hely, ahol tuti. És ott aztán ismét lehet kapkodni, a nyomorult lakosságnak meg beszarni. Hogy miért is? Mert talán érdemes lenne a megelőzésbe befektetni. Kisalföld, a Duna szinte végig, a Tisza, a Kőrösök vidéke.
Esetleg kellene víztározókat építeni! Amik az áradásokat fékezik, aszálykor meg lehet öntözni belőle. A Tisza-tó is gazdaságos vállalkozásnak tűnik mindenféle szempontból. Lehetne esetleg a frekventált helyeken újakat létesíteni? Meg a szikes vidékeken is?
Esetleg nem lenne ésszerű néhány területet visszaadni a víznek? Állandó ártereket létesíteni, ahol nem lehetne megengedett az építkezés és csak alkalmi mezgaz. tevékenységet lehetne folytatni. Vagy a vizet visszatartani szárazabb időkre!
És hogy mindezt egyszerre? Nem. De azért ott érdemes lenne elkezdeni, ahol állandó és legnagyobb a veszély. És ugye gyakran felmerül; egyre kevesebb és drágább a víz. Miért engedjük ki mindet az országból?
Győrben árvízvédelmi mobilgátat építettek a Dunakapu téren, Gönyűn pedig a lakosság segítségét kérte a polgármester a homokzsákok töltésében.
A Győr-Szol Zrt. tájékoztatása szerint hétfő délelőtt megépítették az árvízvédelmi mobilgátat a Dunakapu tér mindkét oldalán. A mobilgát a Dunakapu tér felújításával egyidőben készült el, védve a várost árvíz esetén. A közleményben azt is írták, hogy a Győr-Szol Zrt. feladata az önkormányzati közösségi ingatlanok védelme. Hatezer homokzsák áll rendelkezésre, utánpótlásra is van lehetőség.
Ugyanakkor egyéni, lakossági kérésre homokzsákokat a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól lehet kérni. Major Gábor, Gönyű polgármestere (független) a település Facebook-oldalán kérte a helyiek segítségét homokzsákok megtöltéséhez és azok kiszállításához az árvíz által érintett területekre. Azt írta, „nagy szükség van most minden segítő kézre”.
Hol? A saját kertemben. Amúgy az egész országban megtehettem volna bárhol, mert ez a csapadék sajnos, nem érte el a talaj mélyebb rétegeit.
Ezért is mondják a szakemberek (többek között ezért), hogy messze nemcsak felszíni tározók kellenek, hanem az esővizet le kellene vezetni a talajba. Ott ugyanis nagyon nagy gáz van az egész országban (de fogadni mernék, hogy a gáz szót is szándékosan félre fogod érteni).
Vannak is erre javaslatok: felszín alatti tározók, kutak, amelyeket esővízzel töltenek fel, stb.
Dehogynem helyszín :) Hülyeségeket dumálsz, amellett, hogy antizseniként összekutyulsz össze nem tartozó hozzászólásokat, hiszen te nem tudsz különböztetni témák szerint, csak azt nézed, hogy ki írta.
Vízmegtartásról van benne szó, igen, és erről írtam és fenntartom. És nemcsak a felszínen,de a felszín alatt is meg kellene tartani a vizet (sőt, talán az utóbbi még fontosabb is lenne), merthogy a felszínen megtartott vizek párolognak, a felszín alattiak viszont sokáig megmaradnak, elszikkadnak, táplálják a talajt.
Magyarországon nem az a fő gond, hogy nincs víz, van víz, csak éppen gyorsan átfolyik az országon, a folyóink elvezetik.
A talajunk azonban kiszáradt, már legalább egy méter mélyen lehet csak talajvizet találni, ez az elsivatagosodás egyik oka. Ezen nem segít, ha odavezetnek csatornákat, mert az csak pillanatnyi hasznot jelent, tehát amiket írnak, miszerint a Tiszából, Dunából meg kell nyitni csatornákat, az bőven nem elég.
Eddig még nem volt ilyen korábban, ez az első, amit egyértelműen a klímaváltozás okozott (konkrétan a hónapokig tartó hőséget okozta, de ennek a ciklonnak a megjelenése a hőség miatt történt meg), úgyhogy érdemes felkészülni a jövőben előforduló hasonló jelenségekre.
Mindenesetre ilyen még nem volt, intő jel kell legyen, a klímaváltozás hosszantartó hőséget és villámárvizeket okozhat, és ennek vagyunk most tanúi.
