Az öngyilkos alakulatok szervezéséhez valóban a 18-20 évesek a legalkalmasabbak. Ennek pszichológiai okai vannak, mert ekkor még sokmindent elhisznek abból amit a szüleik és az iskola (manapság a propaganda-média) mondott nekik mindenféle mákonyos dolgokat arról hogy mi jó és mi nem a világban és hogyan kell nekik élni, miért érdemes meghalnia. Abban az időben a konfliktus lényege az volt, hogy a G osztrák uralkodóház vagy a G magyar nemesség fossza ki azokat akik reggel elmentek dolgozni, különös tekintettel a fejlődő ipari társadalom éppen bontakozó kifosztási lehetőségeire. Ez aztán sokezrek életébe került, leginkább azokéba akik reggel elmentek dolgozni.
Egy 36 éves (pláne családos) már tudja, hogy az a legnagyobb ellensége aki kardot ad a kezébe és öldökölni küldi, de egy huszonévesnél ez még nem nyilvánvaló. Persze a főkolomposok legtöbbször megússzák, Kossuth is vigan szomorkodott aggastyán koráig, Kunbéla se az események áldozata lett hanem a legjobb barátjáé, Nagybányai is sokáig élvezte a portugál napsütést. Petőfi Sándor pedig élt 26 évet, mert tüzes jellem volt. De legalább Bem József elment a török szultánt szolgálni mert elég jól fizettek, bár a malária az külön pech - R.I.P.
Kábé ilyen kontextusban látom forradalmakat, ezt is. Nyilvánvaló hogy fényévek választanak el a propagandisztikus filmi megközelitésektől, túlzás lenne egyetlen pontot is adni ilyesmikre.
Ez az. Nem a történelmi pontatlanság a fő gond, hanem az, hogy nem túl jó a film. A látvány, a szereplők rendben voltak, a forgatókönyv meg a rendezés lehetett volna sokkal jobb.
Mel Gibson Rettenthetetlen című filmje zseniális alkotás, pedig az alkotók még az évszázadot sem találták el benne, mégis megszólít, megrendít, s a film láttán a világ számtalan sarkában éreztük úgy: azonnal elindulnánk a Skót-felföldre, hogy együtt küzdjünk William Wallace oldalán a szabadságért.
Ezt tudod értelmezni? Vagy lemenjünk a tőmondatok szintjére?
Az megvan, hogy ez nem dokumentumfilm? Táncsics Mihályt és kiszabadítását meg az összes iskolai történelemkönyv ezen a néven tanítja évtizedek óta. Nem láttam a filmet még amúgy, személyit adtak Petőfiék vagy ezt csak te álmodtad?
Mit kellene megerteni?? Hogy egy sok milliardos allami tamogatottsagu filmben ne legyenek legalabb a magyarokra vonatkozo blodsegek??? Mit kellene ezen elfogadni?
Aki kalandfilmet akar forgatni, az szedje ossze hozza a lovet, ha meg az en adombol megy el sok milliard, annak szeretnem latni a lenyeges magyar tortenelmi pontokban a valosagot!!
Ha ezt nen erted, nem erted, fideszes vagy mentegetni kell a mundert, de ez akkir is gaz, ennyi allami milliardbol.....
Bazdmeg a magyar nyelv allami bevezetese a legfajobb, ilyen bazi nagy tevedes meg egy kalandfilmben sem lehet, magyar adofizetok penzebol.... de te csak tapsolj hozza
A pilvaxos közönség lelkesedése a Nemzeti dal hatására viszont jobban sikerült.
Igen, az nagyon jó lett (leszámítva a lábnál ólálkodó, késelni készülő Farkasch-t)...
Nekem a legérdekesebb részletek az utcaképek voltak. Az a baromi sár, marhák karámban a város közepén, sose gondoltam bele, hogy nem volt lekövezve a belváros se. Meghökkentő volt a kontraszt a ma is álló, gyönyörű épületek meg a koszfészek utcák között.
Az is jó volt, meg nekem az épülő Lánchíd tetszett nagyon a háttérben.
Érdekes, hogy a Hídembercímű filmben gyakorlatilag egy szó sincs a forradalomról (legalábbis emlékeim szerint, de régen láttam).
A mai momentumos romkocsmás társaságból ezt valahogy nem nézem ki.
Mert tanultak a történelemből, hiszen bárki láthatja azok mire jutottak az elképzeléseikkel. De már akkoriban is voltak realistább fiatalok, mint például Haraszthy Ágoston aki 1812-ben született és 48-ban 36 éves volt. Közeli ismerettség sőt barátság fűzte Wesselényihez és Kossuthhoz, de már 1840-ben megérezte a nagy nemzetvesztő buktát és más megoldást talált. Igaz hogy 1869-ben megette a krokodill, de ez pontosan 20 évvel több mintha 1849-ben agyonlöveti magát az oroszokkal.
Nagyon pontosan látják a romkocsmások, hogy csak veszithetnek a forradalmaskodás erőszakos formájával, miközben sok más lehetőség áll előttük az önmegvalósitáshoz.
Megnéztem tegnap. Szerintem nem valami jó film, nem is rossz, olyan átlagos. Nézhető, nem bántam meg, de nem is tetszett igazán.
Én IMDB pontozással kb. 6/10-et adnék neki. Van benne néhány jó rész, de több az erőltetett. A Nemzeti dal részlet pl. jól sikerült. A dalra fakadó öreg, több népies akármi, meg a humoros részletek fele pedig erőltetett.
A fő probléma, hogy nem sikerült jól lefesteni azt a hangulatot, azt a dühöt a hatalommal szemben, hogy csak egy szikra kelljen a forradalomhoz. Különösen az utca népe esetében. A pilvaxos közönség lelkesedése a Nemzeti dal hatására viszont jobban sikerült. Eleve egy érdekes dolog, hogy piáló, csajozó fiatalokból hogyan lesz forradalmár, aki harcolni is hajlandó erős fegyveres ellenféllel. A mai momentumos romkocsmás társaságból ezt valahogy nem nézem ki.
Júlia ninja harca eléggé hihetetlen, jobban küzdött a terminátor kopasz ellen, mint a szakasz fegyveres katona.
Nekem a legérdekesebb részletek az utcaképek voltak. Az a baromi sár, marhák karámban a város közepén, sose gondoltam bele, hogy nem volt lekövezve a belváros se. Meghökkentő volt a kontraszt a ma is álló, gyönyörű épületek meg a koszfészek utcák között.
A Kincsem jut eszembe, mint hasonló műfajú film, de az sokkal jobban sikerült. Annak 8 vagy akár 9/10-et adnék.
A 2021-es Elkxrtuk film premierje után történt a dolog, de úgy látszik, a ballibek imádnak hamisítani és hazudozni, úgyhogy képszerkesztővel átalakították és terjesztik, te meg beszoptad.
Petőfiéket igazoltatják, pedig 1848-ban még nem volt személyi
Petőfiék a magyar nyelv bevezetését követelik, pedig 1844 óta az ország hivatalos nyelve a magyar volt,
A Petőfi ellen merényletet tervező Farkasch rossz sorrendben tölti meg a fegyverét,
Petőfiék nem követelhették Táncsics kiszabadítását, mert a rab írót akkor még Stancsicsnak hívták, és csak március 15. után határozta el, hogy nevet változtat.
és ezek csak a komolyabbak....
ekkora buktát... asszem sok iskolának elő kell írni a kötelező megnézését, hogy valami számokat tudjanak mutogatni....
Én megnéztem a filmet, teljesen nézhető és szórakoztató, de egy alkalmas film. Júlia és Farkasch csatáját túltolták kicsit, de ugye a szórakoztató/kaland/akciófilmek általában nem túl realisták.
Szerintem kb. a Hadik szintjén van a film, vagy egy kicsit felette, kb. ugyanaz a pontozás illene rá az IMDB-n, ha a pontozók realisták lennének, és nem végtelenül elfogult ballib hisztérikák.
Lehet, segített volna a pontozáson, ha ebben a filmben is szerepeltetik Noárt, vagy pl. Nagy Ervint, a két ballib üdvöskét, akik folyamatosan hánynak a kormányra, de azért az állami támogatású filmekben szerepeltek, és elfogadták a gázsit is.
Visszatérve a filmre: a film nem történelmi film, hanem szórakoztató és ilyen szemmel is kell nézni.
És van benne pár érdekesség, ami a figyelmes nézők szemét megütheti: ilyen például a háttérben néha feltűnő, építés alatt levő Lánchíd. Szerintem sok fiatal nem tud arról (vagy nem köti össze magában az évszámokat), hogy a Lánchíd a forradalom idején épült. Ha már csak emiatt a kezükbe vesznek egy könyvet, vagy elkezdenek ezzel kapcsolatos internetes források után kutakodni, és megismerik a történelem eme szeletét, már megérte a filmet elkészíteni.
Pont emiatt nincs bajom a történelmi szemléletű kritikákkal se, ha ezeket elolvassa az ember, már abból is tanul valamit.
Ja, és ha az ellenzéknek lett volna egy kis esze, ebből tőkét is kovácsolhattak volna: "Fiatalok, irány a mozi, tanítási időben, utána pedig a következő töriórára töri szakkörre (mert ugye suliban nincs politizálás /a szerk./) kérek egy esszét arról, hogy milyen hibák vannak a filmben. Utána pedig megvitatjuk, hogy az akkori osztrák elnyomás miben hasonlít a Zorbándiktatúrára. Ne feledjétek, ti is lehettek forradalmárok!"
ÜZENET A TÖRTÉNELMI HŰSÉG MIATT OKOSKODÓKNAK,akik között Széchenyi-díjas történész éppúgy akad, mint balos filmkritikus és önjelölt hobbitudós... Szögezzük le a legelején: a Most vagy soha! egy kalandfilm, amely ezzel a felirattal kezdődik: „Ahogy történt és ahogy történhetett volna”. Itt már be is fejezhetnénk ezt a tréfás párbeszédet, de folytatom. Az persze önmagában tragikomikus, amikor a patriotizmussal nehezen vádolható haladár sajtó felkent kritikusai aggódnak bármiféle történeti hűség és a magyar történelem “lábbal tiprása” miatt. Azok, akik máskor fennhangon hirdetik a művészi szabadság megkérdőjelezhetetlenségét, fekete Kleopátrákat ünnepelve. De ők azok is, akik szerint teljesen korhű és tetsző a Bridgerton című Netflix-borzalom is, amely - az eltörléskultúra szent zászlaja alatt vonulva - Sarolta angol királyné udvarát úgy ábrázolja, hogy abban szinte minden angol arisztokrata távol-keleti vagy fekete. Na ezek handabandáznak most átszellemülten a Most vagy soha! fiktív szereplőiről és kitalált történetszáláról - sommás véleményt sziszegve. Ha lehet, még náluk is eggyel rosszabbak a hangosan kesergő valódi történészek, akik együgyű szakbarbárként képtelenek felfogni, hogy egy kétórás film írásakor, készítésekor millió egyéb szempontot is figyelembe kell vennünk, s bizony élnünk kell a történetmesélés folyamán a sűrítés, a leegyszerűsítés vagy épp a felnagyítás filmnyelvi eszközeivel. Ettől válik ugyanis izgalmassá, érthetővé, átélhetővé és szerethetővé egy történet, vagy épp egy történelmi hős karaktere. Nem arról van szó tehát, hogy a forgatókönyv írásakor megspóroltuk volna az időt, s ne olvastunk volna el egy fél könyvtárnyi történeti munkát, s hogy ne tudnánk tűpontosan válaszolni a történész urak felvetéseinek jelentős részére, csak hát a történelem ismeretéből még nem következik egyenesen egy nézhető film. Alig merem magam elé képzelni, mit szólhattak a tudós és kritikus urak az alábbi arcátlan skandalumokhoz, kérem, legyenek most erősek Az Egri csillagok gonosz Jumurdzsákja nem is létezett, ahogy Bornemissza Gergely feleségét sem Cecey Évának hívták A Kőszívű ember fiaiból megismert Baradlay család Jókai kitalációja csupán, állítólag Irányi Dániel ihlette Ödön alakját A Gladiátor című filmben szereplő Commodus római császár a valóságban nem ölte meg az apját Marcus Aureliust, ahogy a Maximus nevű gladiátor sem létezett A Titanic szerelmespárja: Rose és Jack is kitaláció csupánNapestig lehetne sorolni a példákat, és mégis: ezek a filmek mindannyiunk lelkéhez közel állnak, s bizony szegényebbek lennénk nélkülük. A MOST VAGY SOHA! című filmünket persze lehet bírálni: van akinek tetszik, van akinek nem a kedvence, sebaj! De könyörgöm: ez csak egy film Nem az a küldetése, hogy történelem kisdoktorit lehessen írni belőle, hanem az, hogy orientáljon, átadjon egy életérzést az adott korról, hogy megszólítsa a fiatalokat, hazaszeretetet ébresszen, hasson az emberekre és felemeljen. Mel Gibson Rettenthetetlen című filmje zseniális alkotás, pedig az alkotók még az évszázadot sem találták el benne, mégis megszólít, megrendít, s a film láttán a világ számtalan sarkában éreztük úgy: azonnal elindulnánk a Skót-felföldre, hogy együtt küzdjünk William Wallace oldalán a szabadságért. És ez a lényeg Hosszan mondhatnám még, tételesen válaszolva a hajuknál fogva előrángatott történészi vádakra, nem teszem, fölösleges. Én a történészek helyében inkább örülnék, hogy végre vannak patrióta filmesek, akik ebben a kibillent világban szerethető történelmi témákat, karaktereket teremtenek, ami alapján sok fiatal utána olvas majd Vasvárinak, Jókainak, Petőfinek és a többieknek, a valóság után kutatva. A filmes nem történész, a történész pedig nem filmes. Ennyire egyszerű ez. A „mindenszarizmus” balos kritikusait meg hagyjuk is, megvan azoknak a saját bajuk...
Mondta egy noname diák, akiről csak annyit tudni, hogy a momentum diáktagozatának tagja.. amúgy ha iskolai programról hiányzik valaki iskolaidőben, akkor azt minden esetben igazolni kell...
ja, amikor a testről és lélekről c. borzalomra vitték el a diákokat akkor nem volt ilyen felhorgadás... a gyerekem szerint elvettek az életéből 2 órát... :P mondjuk a mai napig nem tudom ott mire ment el az 500 millás állami támogatás, mert nem a látványra az biztos...
Már a film eleje egy ordas nagy hamisítás, mármint az a rész, amikor március 14-én az osztrák katonaság szétver valamilyen gyűlést. A valóságban senki sem vert szét semmit, az Ellenzéki Kör esti gyűlése befejeztével a résztvevők szépen hazamentek. Talán a hatósági erőszak utalás akart lenni 2006 októberére?
Miközben rekordbevétellel nyitott első hétvégéjén a Most vagy soha!, több iskolából is arról számoltak be országszerte a diákok, hogy kötelezően vitték őket mozizni, saját pénzből, iskolaidőn kívül is akár, ünneplőben, kokárdában. Ráadásul ha nem akartak menni, akkor igazolatlan órát kaptak
az RTL-nek és az Alfahír-nek is arról számoltak be iskolák, hogy kötelezően kivezényelték őket és a március 15-ei ünnepség részeként meg kellett nézniük a Petőfi filmet.
Folyamatosan érkeznek a bejelentések még most is azokból az iskolákból, ahol előírták, hogy erre bizony el kell vinni a diákokat.Az 1500–2000 forintos jegyet pedig a diáknak vagy a szülőnek kell fizetnie.
Egy IX. kerületi középiskola diákja szerint aki nem ment el a vetítésre, annak orvosi igazolást kellett szereznie, vagy igazolatlan órát kap a hiányzásért. Hozzátette, hogy náluk az egész iskolának kötelezővé tették a film megtekintését, pedig
a március 15-i ünnepségnek nem abból kellene állnia, hogy elmegyünk egy propagandista által legyártott filmet megnézni, hanem méltó körülmények között emlékezzünk a hőseinkre
– hangsúlyozta.
Nem csak egy iskolában volt mozilátogatás az ünnepi program:
egy budapesti alapítványi technikum diákjait a Westendbe vezényelték, ha valaki nem ment, igazolatlan járt érte;
a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanárai is kötelező jelleggel vitték moziba a tanulókat, két-három tanórájuk maradt el Rákay filmje miatt;
a Magyar Hajózási Technikumból is vitték a diákokat, mert „megmondták, hogy menni kell”, ráadásul tanórán kívüli, délutáni elfoglaltságként;
Sülysápról az Aréna moziba hozták fel a gyerekeket 2500 forintért filmezni;
a Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum diákjai ünneplőben ülték végig a filmet, enni nem ehettek közben, mert osztályfőnöki járt érte, a 2000 forintos jegyár pedig a szülők pénztárcáját terhelte;
a 444.hu korábbi cikkében szerepelt az információ, miszerint a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákjainak is kötelező program a Most vagy soha! Frissítés: A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, Barlay Bence ezt az információt utóbb cáfolta. A szerkesztőségünkhöz írta levelében azt írta, hoyg a gimnázium „egyetlen évfolyamát, osztályát sem köteleztük a film megnézésére! És legjobb tudomásom szerint 25 osztályunkból eddig egyetlen sem tekintette meg ezt az alkotást”;
a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium 4. és 8. osztályos tanulóinak szintén kötelező volt a vetítések látogatása, osztálypénzből fizetett jegyekkel, de legalább tanórák helyett;
Budapesten a Tandem Gimnáziumot látogató diákok szüleinek pénztárcája szintén 2500 forinttal lett könnyebb a kötelező mozizás következtében, három órájuk maradt el miatta;
a Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikumból összesen 800 diákot vezényeltek a Sugár moziba;
a XXII. kerületi Rózsakerti Demjén István Református Gimnázium diákjainak is kötelező volt a mozizás ünneplőben és kokárdában, szülők által fizetett jegyekkel. Egy szülő a gyermeke elmondása alapján azt mondta: „közepesen volt sz*r film”.
