Hivatalosan kérni magyarázatot a Svéd kormánytól, hogy részletezze mit ért harc alatt, addig is nem szavazzuk meg, mert biztosítania kell Magyarországot, hogy hű szövetségese lesz, ha bekerül a NATO-ba.
Svédország szövetségesi hűségében kételyek merültek fel. Senkinek nem hiányzik, hogy amíg harcol az ellenséggel, addig hátba lősék.
Arra ott vannak a németek, meg a románok. Történelmi tapasztalat.
Összefoglalva tehát egy esetleges orosz támadás esetén a finn és svéd tagság jelentős előnyt adhat a NATO-nak, amely nem csupán két legfrissebb szövetséges, de a három balti állam számára is életbevágó lehet.
Az már rég bizonyitott hogy a türk/kipcsakkokhoz tartozunk, csak a Rákosi rezsim próbálkozott ezzel , de végül is a MagyarságKutató bebizonyitotta hogy vágottszemüek vagyunk/lásd LiuShaoang/
Szégyenlem is osztrák sváb apai őseimet. Valszeg kinaisra változtatom a nevem
Schiffer András a Mandinernek adott interjújában hangoztatott nézeteire, melyben arról beszélt, hogy az orosz agressziót bíráló, a háború befejezését Ukrajna teljes felszabadításához kapcsoló nyugati politikusok, így Antony Blinken amerikai külügyminiszter, vagy Sanna Marin finn miniszterelnök ugyanolyan háborús uszítók, mint a Kreml.
Kanada és Dánia is ratifikálta a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt – írja az Unian ukrán hírportál.
Ma Kanada lett az első ország, amely ratifikálta Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyveit a NATO-hoz. Közeli barátként és biztonsági partnerként Kanada határozottan támogatja csatlakozásukat a NATO-hoz. Tagságuk erősebbé teszi a NATO-t, és minden szövetségest felszólítunk a ratifikációs eljárások gyors befejezésére, hogy szűkítsük ellenségeink beavatkozási lehetőségeit
– fogalmazott a döntéssel kapcsolatban Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.
A portál ugyanakkor megjegyzi: valójában nem Kanada, hanem Dánia volt az első ország, amely döntött a ratifikációról, amit két órával azután fogadtak el, hogy a NATO központjában aláírták az erről szóló jegyzőkönyveket.
A dán külügyminisztérium közleményében szintén leszögezte: remélik, hogy minden szövetséges hasonlóan gyorsan hoz majd döntést a kérdésben.
Mivel mo a véglegetig ragaszkodik a saját álláspontjához, így 26 tagország is jogosult külön megegyezésre.
A nato esete sem nehéz, csupán aláírnak a többiek egymással egy új szövetségi szerződést csatlakoztatva az újakat. Nem jó a törököket elveszíteni, erős hadseregük van, de a svédeké, finneké se rossz.
Ennyi.
És sajnos mi nem jövünk ebből jól ki.
1. A 26 tagország embargója esetén az ukránok zárják a vezetéket.
És számunkra sem lesz haladék. Se pénz.
2. A közelünkben maradnak nekünk a szerbek, törökök. Minden más szövetséges igencsak messzi-messzi.
A szerző felidézte azt is, hogy Ursula von der Leyen „Budapestre rohant” a múlt héten, de nem sikerült meggyőznie a magyar miniszterelnököt. Eközben Erdogant is győzködték a NATO-ban, de nem sok sikerrel. Andelman szerint ezért most a nyugatiaknak úgy kell játszaniuk, ahogy Putyin már évek óta játszik:
Ha a hagyományos játékszabályok mentén nem tudsz menni, akkor kerüld meg őket.
Ennek jegyében pedig azt javasolja, hogy az Európai Unió a 26 tagállam jóváhagyásával fogadja el az Oroszország elleni olajembargót (arra viszont nem tér ki, hogy ennek a döntésnek a hatálya kiterjedne-e Magyarországra is), a NATO pedig török jóváhagyás nélkül is vegye fel Svédországot és Finnországot. „Mi a legrosszabb, amit Magyarország vagy Törökország tehet? Perelni kezdenek? Kivonulnak?” – tette hozzá Andelman.
Finnország és Svédország skandináv szomszédjai hétfőn közös közleményt adtak ki, amely szerint máris készen állnak Helsinki és Stockholm támogatására, ha támadás érné őket.
Norvégia, Dánia és Izland azt követően adta közre a nyilatkozatot, hogy Magdalena Andersson svéd miniszterelnök bejelentette: az ország úgy döntött, hogy benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Múlt héten hasonló bejelentést tett Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő.
