Mint ez a példa is mutatja, a politikusok és politikai megbízottaik benyomulása az egyetemek vezető testületeibe hosszabb távon szükségszerűen a tudományos színvonal hanyatlásához vezet....Ezt a kommunista rendszer idején egyszer már saját kárunkon tanultuk meg. Most jobb lenne elkerülni a csapdát.
Észak-Korea jövőképesebb lenne, mint Svájc a Corvinus kutatása szerint
Észak-Korea jövőképesebb, mint Svájc. Ez nem egy szentpétervári trollfarm kommentelőjének Facebookon megjelent véleménye, hanem a Budapesti Corvinus Egyetemen létrehozott Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont által publikált kötet módszertanát alkalmazva juthatunk erre a következtetésre. Utóbbi önmagában is komoly kérdéseket vet fel a kiadvánnyal és az azt jegyző Kutatóközponttal kapcsolatban. Sőt, mivel korábban a Corvinuson elképzelhetetlen lett volna ilyen színvonalú könyv megjelenése, a magyar felsőoktatás átalakulási irányára vonatkozóan is jelzésnek foghatjuk fel.
A kötet egyszerűen figyelmen kívül hagyja a tudományos kutatás több alapvető szabályát.
Az összeállítás egy mondatban sem utal a témához kapcsolódó óriási nemzetközi szakirodalomra – sőt, egyáltalán nem idéz nemzetközi kutatásokat. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy ha egy egyetemi szakdolgozat nem foglalja össze azt, hogy mit írtak korábban a vizsgált témáról vagy annak határterületeiről, akkor azt aligha fogadják el. Különösen ismeretlen ez az eljárás angol nyelvű, tudományos igényű könyv esetében, mely ráadásul nemzetközi összehasonlításra vállalkozik.
azt sem indokolják, hogy miért éppen az adott mutatókat alkalmazzák a rendelkezésre álló számtalan lehetőség közül. A mutatók kiválasztásának indoklására azért is szükség lett volna, mert a projekt számos erősen megkérdőjelezhető indikátort használ.
Ugyanez a helyzet a súlyozással is. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy összetett mutató elemeit miként súlyozzuk, hiszen a súlyok változtatása alapvetően befolyásolja a végeredményt.
