1995-ben 2/3-os többséggel megszavazták a titkosszolgálati törvényt, és azt általában tiszteletben is tartották, hogy nem vonják be a politikába.
Igaz, Gyurcsányék kisérletet tettek hogy felhasználják a titkosszolgálatokat a Fidesz elleni terhelő adatok begyüjtésére, és a cigánygyilkosságoknál is volt egy elvarratlan titkosszolgálati szál, de eddig kimaradtak.
Úgy tűnik, az ellenzék most ezt is felrúgja, és olcsó politikai trükközéshez használja őket.
Mindenesetre jó tudni, hogy ezen a területen is szintet léptek...
A Fidesz fel fogja venni a kesztyűt.
Ugyanakkor – áll a KNYF határozatában – Stummer a tudomására jutott adatokat elferdítve tette közzé, arról, hogy az 50 méter hosszú közlekedési aluljáró a kormányfő személyes céljait szolgálná,
Stummer abszolút feleslegesen és tudatosan HAZUDOTT rövidtávű politikai indokokból.
Később ugyan kiderült, hogy a megosztott infó nem államtitok, de azt hiszem világos, hogy amíg ő a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, addig felesleges bármit is megbeszélni vele meg a bizottsággal, mert seperc alatt gyárt belőle valami hazugságot.
A ellenzéki, Jobbikos Stummer János, nemzetbiztonsági bizottság elnöke már egyszer lebukott hogy államtitkot osztott meg olcsó politikai játékból (Orbán menekülő alagútja a Puskás Stadionból)......
Elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt a feljelentést, amelyet Tényi István tett azért, mert Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke nyilvánosságra hozta, hogy titkos alagút épülne a Puskás Arénához, a képviselő szerint Orbán Viktor miniszterelnök számára.
Az ügyészség indoklása szerint a Puskás Aréna Facebook-oldalán közzétette, majd a Miniszterelnökség is megerősítette, hogy az alagút építése, a beruházás ténye nem minősített adat, kizárólag az alagút megvalósításának részletei képeznek nemzetbiztonsági szempontból védendő adatot, ilyet viszont nem hozott nyilvánosságra a jobbikos politikus. Ugyanakkor – áll a KNYF határozatában – Stummer a tudomására jutott adatokat elferdítve tette közzé, arról, hogy az 50 méter hosszú közlekedési aluljáró a kormányfő személyes céljait szolgálná, miközben, írták, a létesítmény a labdarúgó Európa-bajnokság rendezvényeire érkező védett személyek érdekét szolgálja.
A főügyészség megállapította azt is, hogy Stummer közlése a szabad képviselői szólás körébe esik.
Lehet, hamar rájönnek, hogy nem kellett volna belenyúlniuk egy ilyen darázsfészekbe...
Lassan kiderül, hogy melyik társaság melyik Soros szervezetbe van bekötve...
Például a Magyarországot térdeltetni akaró holland miniszterelnök – akit botrányos kijelentése után Fekete-Győr András is védelmébe vett – pártjához köthető szervezet több millió forinttal támogatta a magyar ellenzéki pártot, a Momentumot.
Szóval ki fog borulni a szekrényből még néhány csontváz...
Oszt kiderül majd, hogy valóban muszáj lesz lehallgatni néhány érdekes embert, akik érdekes játékot játszanak.
Reméljük. A mai nemzetközi helyzetben égető szükség van titkosszolgálatokra. A 'zellenzék' meg nemvéletlenül fosik, igen komoly külföldi befolyás alatt állhatnak.
értem, tehát ha bizonyítják, akkor majd azt fogod mondani hogy jogos volt a lehallgatás
Először is, titkosszolgálati módszereket nem a médiában szoktak kitárgyalni.
Másodszor, ha felmerül a gyanú, akkor engedélyt kell kérni a lehallgatásra, és ha megvan az engedély akkor onnan nem illegális.
Ehhez nyilván nem kell ellenzékinek se lenni.
Ha például Szájert lehallgatták volna, akkor a titkosszolgálat szólt volna neki, hogy ne menjen el a buliba, mert valószínűleg csapda.
A lehallgatás sok esetben pont a lehallgatotta védi... Vagy saját magától, vagy pedig attól, hogy az ellenségei próbálják elhiteltelíneni.
Sok esetben rosszindulatú gyanusításokról derítik ki, hogy alaptalanok...
Az ellenzék azért idege, mert tudják, hogy maguktól teljesen esélytelenk megbuktatni a kormányt, és szívesen igénybe vennének külföldi segítségeket...
Aztán ilyenkor felmerül a kérdés , hogy azok, akik felfüggesztenék az alkotmányt, amíg lámpavasra húzzák a Fideszeseket, mennyire lennének hajlandók a "segítségért" az ország érdeki ellen dolgozni...
értem, tehát ha bizonyítják, akkor majd azt fogod mondani hogy jogos volt a lehallgatás mert ügyebár tudjuk hogy az ellenézékiek nem magyarok és hazaárulók (bár ha nem magyarok, akkor hogy lehetnek hazaárulók???) :D
tehát nem gond szerinted ha törvénytelenül hallgatnak le embereket, mert az szerinted a "titkosszolgálatok beáldozása"...
Az gond lenne, de ezt előbb bizonyítani kellene...
Egyelőre annyi van, hogy valaki valahol összeollózott egy listát, amit Soros szervezete az Amnesty International felmelegített 4 év után.
Mondjuk, ez nem Magyarországról szól, hanem egy "globális" lehallgatásról, de nincs semmi konkrétum..
Persze az is kérdés, hogy az Amnestynek miért vannak jobb kémszoftverei mint az izraeli cégnek...
De ha minden kötél szakad, és ki kell teregetni a szennyest, akkor bizony feltehető, hogy a lehallgatás nem volt illegális, hanem a célszemélyek esetleg valóban felkeltették a titkosszolgálatok gyanúját.
Attól, hogy valaki újságíró, még nem garantált, hogy nem lehet más hatalmak ügynöke.
Sőt: (az elvtársak a mai napig köztünk vannak, mint például Vágó István)
Az 1989. évi csehszlovákiai bársonyos forradalom után politikai bombaként robbant a hír a helyi médiában, hogy az ország fővárosa több olyan nemzetközi szervezetnek nyújt otthont, amelyek valójában a szovjet titkosszolgálat, vagyis a KGB fedőszerveként működnek, illetve működtek, és ezáltal komolyan veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezek egyike volt a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ), amelynek legaktívabb tagszervezetei közé tartozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A NÚSZ-t Koppenhágában hívták életre 1946-ban, a következő évtől azonban a székhelye átkerült Prágába. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy a világ újságíróit egy közös érdekvédelmi és szakmai szervezetbe tömörítsék. Már az alakuló ülés után – nem alaptalanul – felmerült az a vád, hogy a Szovjetunió befolyást igyekszik szerezni a szervezet vezetőségében. A kétpólusú világ kialakulásával párhuzamosan a szervezeten belül is kiéleződtek az ellentétek, amelyek végül szakításhoz vezettek: 1950-ben a demokratikus nyugati országok újságíróinak többsége távozott a NÚSZ-ból, ezzel a szovjet érdekérvényesítés akadálytalanná vált. A MÚOSZ szerepe a NÚSZ-on belül az 1960-as évektől kezdődően vált egyre jelentősebbé. Ezt a szerepet 1966-ban intézményesítettek is: ettől az időponttól kezdődően a MÚOSZ mindenkori főtitkára a NÚSZ alelnöke és kincstárnoka is volt egyben. A magyar tagszervezet jelentős szerepet vállalt a NÚSZ harmadik világban folytatott ideológiai „hadviselésében”, továbbá a KGB által irányított szervezet és a nyugati világ újságíró-szövetségeinek közeledésében, miközben segítséget nyújtott a mindezen tevékenységekhez szükséges pénzügyi erőforrások előteremtésében. A NÚSZ Magyarországon is alapított vállalatokat, amelyek jelentős adó- és vámkedvezményeket élveztek, és a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének adatai szerint különböző gazdasági visszaélésekkel sértették a magyar gazdaság érdekeit. E cégek a nyolcvanas évekre tetemes ingó és ingatlanvagyont halmoztak fel, amely a rendszerváltoztatás idején nyomtalanul felszívódott. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ezekre a kérdésekre is választ keres a NEB Könyvtár most megjelent kötetének szerzője.
Szabó Máté Dániel egyébként érdeklődésünkre arról is beszélt: már az is probléma, hogy az ilyen jellegű megfigyelések miniszteri engedélyhez kötöttek, vagyis egy politikus döntésén múlik a lehallgatás. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bírósága öt éve kimondta, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ám a magyar állam azóta sem szüntette meg ezt az állapotot.
A ellenzéki, Jobbikos Stummer János, nemzetbiztonsági bizottság elnöke már egyszer lebukott hogy államtitkot osztott meg olcsó politikai játékból (Orbán menekülő alagútja a Puskás Stadionból)......
1995-ben 2/3-os többséggel megszavazták a titkosszolgálati törvényt, és azt általában tiszteletben is tartották, hogy nem vonják be a politikába.
Igaz, Gyurcsányék kisérletet tettek hogy felhasználják a titkosszolgálatokat a Fidesz elleni terhelő adatok begyüjtésére, és a cigánygyilkosságoknál is volt egy elvarratlan titkosszolgálati szál, de eddig kimaradtak.
Úgy tűnik, az ellenzék most ezt is felrúgja, és olcsó politikai trükközéshez használja őket.
Mindenesetre jó tudni, hogy ezen a területen is szintet léptek...
