Felcsút felszólította a Kutyapártot, hogy állítsák helyre a betömött kátyúk eredeti állapotát
A Kétfarkú Kutyapárt Facebook-oldalán tette közzé azt a levelet, amit Felcsút önkormányzat műszaki ellenőrétől, Jakab Imrétől kaptak, és ami arról szól, hogy mivel a település területén hamarosan elkezdik befoltozni a kátyúkat, ezért a viccpárt legyen kedves az általuk betömött kátyúkat visszabontani, hogy aztán elkezdhesse a kátyúzást az önkormányzat maga is.
Ha esetleg ez nem történne meg, akkor a kátyúk helyreállításának költségét (!) az önkormányzat kénytelen lesz áthárítani a Kutyapártra.
Nnomost, ehhez képest egy jobbantak által lekaszált "méhlegelő" visszaállítása eredeti állapotára csak szakszerű trágyázás és öntözés kérdése, ami egyáltalán nem olyan arcátlanul röhejes dolog, mint kátyúkat "visszarakatni" az aszfaltra.
Azért ebből egy megnyugtató dolog következik, hogy a Fidesznek nincs 5-6 nyaloncnál többje, akik hajlandó lenne ilyen szenny munkát elvégezni, van ez a pár szerencsés széllel-bélelt lóti-futi, aki oda tudnak vezényelni, aztán ennyi is volt a nagy hatalmas kormánypárt.
""Orbán beszéde is fontosabb volt, mint az utolsó szovjet katona távozása (...)"ŐÚ+" - Szovjet katonák internacionalista segítséget nyújtottak a szocik jogelődjeiek.
Méhkaptárak New Yorkban a Brooklyn Grange tetőteraszán.
New Yorkban 2010 óta engedélyezett a mind népszerűbb városi méhészet: a tetőteraszokon egyre több kaptár látható.
Brooklyn Grange a világ legnagyobb tetőteraszi farmja. Itt található New York legnagyobb méhészete: 38 méhcsalád 500 kilogramm mézet termel évente. A méhek az itt virágzó növények illetve a közeli parkok virágainak nektárját gyűjtik be. A virágzási ciklusoktól függően akár 10 kilométeres távolságba is elrepülnek, bejárva a Central Parkot is.
Méhlegelő helyett parlagfüvet kéne kaszálniuk inkább! Ez még hasznos is, hiszen mi vagyunk a legjobbak parlagfű termesztésben! Állami támogatással... :(
A parlagfű hisztéria vagy népbetegség? A magyar vidék a legfertőzöttebb a világon
A parlagfűről, ami szezonban kétmillió allergiás beteg életét keseríti meg, internetes fórumokon előszeretettel olvasni, hogy mennyire hatásos gyógynövény, már-már az „Istenek eledele”. Hol az igazság? - ennek próbált utánajárni a HelloVidék.
Jelenleg Magyarország a világ parlagfűvel legfertőzöttebb országa. A növény több mint félmillió hektáron fordul elő tömegesen, jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak, az egészségügynek, az idegenforgalomnak és a teljes magyar gazdaságnak.
A szakember szerint ennek oka, hogy a probléma kezelésével megbízott agrártárca a gyakorlatban jóval kevésbé az egészségügyi, mintsem az ágazati érdeket tartja szem előtt, ami az EU-s földalapú támogatásokhoz való hozzájutás. Úgy véli, hogy a terepen járó agronómusok is ellenérdekeltek a pluszmunkában, így csukott szemmel járnak a földeken.
Egyre nyíltabban és gátlástalanabbul folyik az államilag támogatott parlagfűtermesztés Magyarországon. Ennek több esetben az lehet a lényege, hogy a földalapú támogatást bezsebelő „gazdálkodó” a legolcsóbb, legsilányabb kukorica vagy napraforgó vetőmaggal jó ritkán beveti a szántóföldet, majd azt egész évben magára hagyja, ami a korábbi talajbolygatás miatt néhány hét, vagy hónap alatt sűrű parlagfüvessé válik. Míg a félrenéző hatóságok segítségével élvezi az így megszerzett anyagi hasznot (ami ugye nem fáj senkinek, hiszen az EU-tól ered), addig a környezetében élő honfitársaink szenvednek, és drága, önköltséges gyógyszerekkel kénytelenek enyhíteni az allergiás tüneteiket.
Szarrá kell büntizni őket, mellékesen pedig kötelezni az eredeti állapot szakszerű(!) visszaállítására. Csak ahogyan a fideszes főbuznyákok szoktak eljárni kátyúzáskor, vagy virágok-krétarajzok esetében.
Hulladékot nem szállítjuk el, hiszen a természetes körforgást így tudjuk garantálni, pl földigiliszta populáció növelésével. Több hulladék - több giliszta - több énekes madár - több ragadozómadár....
A hilladék helyszínen hagyásával a giliszta legelő kialakítása a cél....
Mesélj, mán a műanyag zsákban helyszínen hagyott kaszálék,a műanyag zsák lebomlása után kerül vissza a természetbe. hány évszázad múlva?
