Érintette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés felmondását is, üdvözölve, hogy az amerikai republikánus párti vezetők ígéretet tettek annak újrakötésére kormányváltás esetén. A miniszter elmondása szerint jelezték az amerikai kormányzatnak, hogy a magyar kormány kész az egyeztetésre.
Ő levelet is küldött, de a válaszból világossá vált a számára, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció nem áll készen az egyeztetésre, hogy újra megnyissák a tavaly nyáron felmondott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kérdését. Az a válasz érkezett, hogy „mert csak”.
Szijjártó Péter megismételte az üzleti fórumon: „határozott jelzést adott” a magyar álláspontról az amerikai kormányzatnak, és a magyar pénzügyminiszter is tárgyalást kezdeményezett amerikai kollégájával Washingtonban a kérdésben. Azonban, mint kiderült, ez nem vezetett eredményre – írja az ATV.
Mi, magyarok épp ezt akarjuk, arra hívjuk fel a nagy játékosok figyelmét, hogy most kell észnél lenni, ne járjanak el meggondolatlanul, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozzák az eszkalációt. A magyar álláspont békepárti.
„Magyarország viszonya Ukrajnához különleges …. Magyarország számára Ukrajna kiemelt partner. Magyarországnak hét szomszédja van, és a többi hat együttvéve sincs akkora, mint Ukrajna. Ez önmagában is indokolja, hogy a magyar állam a külpolitikájának alakításakor mindig saját helyet jelöljön meg az Ukrajnával való kapcsolatokra. Hiszek abban, hogy a világ olyan irányban fejlődik, amely világban az államközi kapcsolatok arra valók, hogy regionális szinten is erősítsék az együttműködést.”
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere reagált az Orbán Balázs által leírtakra. Szerinte Magyarország nem képes arra a kitörésre, amelyet a politikai igazgató megfogalmazott. Középhatalmi státuszt meglátása szerint a régióból csak Lengyelország érhet el.Közép-Európában a szomszéd mesterséges föderációk felbomlása után nagyjából egyforma nagyságú, erejű államok, illetve kisebb államok alakultak ki, de míg tőlünk délre kisebb államok vannak, addig északon ott van a nagy Lengyelország
– nyilatkozta az ATV Híradónak Magyarország korábbi washingtoni, norvégiai és izlandi nagykövete.
Szent-Iványi István, korábbi külügyminisztériumi államtitkár azt olvasta ki a megjelent cikkből, hogy mintha arra utalna a miniszterelnök, hogy ki akarja léptetni az országot a blokkból, vagyis a NATO-ból és az EU-ból. A korábbi országgyűlési és EP-képviselő szerint középhatalomnak csak az tekinthető, amely megfelelő katonai és gazdasági erővel rendelkezik. „Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is az EU-n kívül középhatalomnak számít, de talán még Lengyelország vagy Spanyolország tud egy ilyen pozíciót betölteni” – mondta.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz?
Ugyan kerületeik nem számítanak kimondottan csatatérkörzeteknek, ugyanakkor a többnyire Debrecenből és az agglomerációjából álló Hajdú-Bihar 1-es és a nyíregyházi szavazókörök alkotta Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-es körzetekben már 2018-ban sem sikerült meggyőző fölénnyel nyernie a Fidesznek – derül ki a Telex cikkéből. Ez azt jelenti, hogy egyik kerületben sem tudták a kormánypárt jelöltjei 50 százalékot meghaladó szavazataránnyal elhozni a választást.
Az ellenzéki összefogás így viszont veszélyt jelenthet a két ottani Fideszes jelölt képviselői mandátumára. Ez a két jelölt pedig nem más, mint Kósa Lajos (Debrecen) és Szabó Tünde (Nyíregyháza).
A csengeri örökösnő és rokonsága szavazatát Kósa már biztos nem kapja meg!
Ha egy felemelkedő hatalom fél-perifériáján akarunk elhelyezkedni, akkor csak egy vakbél-szerepre szorítkozik a létezésünk értelme, amire biztos szükség van valamiért, különben nem nőtt volna oda, de baj sem történik, ha el kell onnan távolítani. Ez nem az a szerep, amit szerintem egy ezer éves múlttal rendelkező, közép-európai kultúrnemzet maga elé célul tűzhet ki, hogy ilyen appendixként ott fityegjék".
Kiment és kis vakbél lett belőle
Számos cikk és elemzés foglalkozott már azzal, hogy a rendszerváltozáskor antikommunista, de még a 2008-as grúziai háború idején is oroszellenes Orbán Viktor viszonya Moszkvával 2010-es hatalomra kerülése óta radikálisan megváltozott. A fordulópontot 2009 novembere jelentette, amikor Orbán Viktor kiutazott Szentpétervárra az Egységes Oroszország párt kongresszusára. Keskeny Ernő egykori moszkvai – hírhedten Kreml-barát – nagykövet közreműködésével az akkor még ellenzékben lévő Orbán először találkozhatott Putyinnal, akivel nagyjából 15 perces informális beszélgetést folytatott. Máig rejtély, mi hangozhatott ott el, de Orbán Viktor és a Fidesz addig meghatározó orosz ellenessége onnantól elpárolgott.
Orban: A miniszterelnök még tíz nappal ezelőtti évértékelőjébenis így fogalmazott: „Magyarország méretéből, katonai és gazdasági erejéből fakadóan nem vagyunk képesek döntő vagy akárcsak mellőzhetetlen befolyást gyakorolni az Európai Unió, a Nyugat és Oroszország kapcsolataira
Nezd mar Orbán arcán az elhízott rinocerosz bort, hogy pár hete meg kicsik vagyunk nyomta a szektas hiveinek most meg ... !!
Kósa Lajos az utolsó pillanatban inkább lemondta a bizottsági ülést, ahol a lezuhant drón kapcsán kérdezhették volna
2022. március 11-én. MTI/EPA/Antonio Bat
Az Egységben Magyarországért nehezményezi, hogy Kósa Lajos az utolsó pillanatban lemondta a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság pénteki ülését. Mint írják közleményükben, lassan egy hét telt el úgy, hogy sem a honvédelmi minisztertől, sem pedig az Orbán-kormány más tagjától nem kaptunk megnyugtató választ arra, hogy mit keresett múlt csütörtökön éjjel 40 percet a magyar légtérben egy robbanószerkezettel ellátott katonai felderítődrón. Az egységes ellenzék pártjai az ülésen várták volna a Fidesz-kormány magyarázatát az incidens kapcsán.
Az ellenzéki pártok "mélységesen felháborítónak tartják, hogy a magyar emberek alapvető biztonságát érintő ügyben a kormány tagjai képtelenek voltak az elmúlt egy hétben megnyugtató válasszal szolgálni, majd Kósa Lajossal még a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság összeülését is megakadályoztatták".
Kósa Lajos gyáva és megmagyarázhatatlan akciója után már csak egy kérdés maradt: mit akar a Fidesz a magyar emberek elől elhallgatni, milyen takargatnivalója maradt a kormánynak a katonai felderítődrón ügyében?
- írja az Egységben Magyarországért, akik ismételten kezdeményezni fogják a bizottság összehívását.
A DK-s politikus arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábbi szavai alapján a Magyar Honvédség képes biztosítani a magyar emberek biztonságát. A képviselő felidézte, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter „ennek a homlokegyenest ellenkezőjét állította”, amikor a Fidesz kiskunhalasi lakossági fórumán azt mondta: „Szükségünk van arra, hogy erős honvédség legyen, de arra nem leszünk felkészültek, hogy bárki ellen ezt az országot meg tudjuk védeni.”
Az eddig melldöngető majd mi megmutatjuk a világnak Orban is beállt a kicsik vagyunkba. Majd Putyin es Zeleszky a ket nagyfiú ok tudjak mit kell, én csak kicsi senki vagyok dumát.
Vezető varsói kormánypolitikusok meg nem értésüket fogalmazzák meg amiatt, hogy az Orbán Viktor vezette kormány még mindig inkább a hintapolitikát választja az ukránok egyértelmű támogatása helyett.
Azt gondolnám, hogy az ukránok melletti kiállás, Ukrajna területi épsége, Ukrajna biztonsága: ez az az ügy, ami kockán forog, nem pedig Putyinnak a személyes megítélése.
Kosa inkabb erdeklodjunk Szijjarto Petikenel, hogy most miert kussol a nagy magyar emberjogi dumaival?!
Mint mondta,Magyarország 1990 óta erőteljesen támogatja azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy megbüntessék azokat, akik súlyosan megsértik a nemzetközi jogszabályokat, illetve a humanitárius szabályokat. Így tett már a délszláv háborúk idején is. Magyarország jelenleg tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is, éskiemelt felelőssége van abban, hogy a bűnök elkövetői elnyerjék büntetésüket.
„Már azt is furcsának tartom, hogy valaki nem az ukránok melletti szolidaritását fejezi ki ebben a helyzetben, hanem az oroszokat támadja. Azt gondolnám, hogy az ukránok melletti kiállás, Ukrajna területi épsége, Ukrajna biztonsága: ez az az ügy, ami kockán forog, nem pedig Putyinnak a személyes megítélése. Az olyan, amilyen”
Viszik a kényszerzubbonyt neki, ráférne, zagyvaságot beszél!
Hol van a sok melldöngető nemzeti ilyen arrol hogy Orban naggyá teszi az országot, bezzeg gyurcsányi?
Ez mar nem is sorozatban kisorszagozas hanem az új Fidesz politika!
Orban: A miniszterelnök még tíz nappal ezelőtti évértékelőjében is így fogalmazott: „Magyarország méretéből, katonai és gazdasági erejéből fakadóan nem vagyunk képesek döntő vagy akárcsak mellőzhetetlen befolyást gyakorolni az Európai Unió, a Nyugat és Oroszország kapcsolataira
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatóján magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarország arra szólítja fel a világpolitika nagy szereplőit, hogy a provokálás, az erőfitogtatás és az üzengetés helyett térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. Megjegyezte: nem szokta gyakran használni a „felszólítás” kifejezést, inkább kérni szoktunk, hiszen „tudjuk a helyünket és a súlyunkat”,de itt legitim a részünkről, mert a „mi bőrünkre megy a játék”.
