Budapest saját halottjának tekinti a pénteken elhunyt Heller Ágnes filozófust - közölte a főpolgármester. Tarlós István részvétet nyilvánított a családnak és emlékeztetett arra, hogy „a hazai és nemzetközi tudományos életben filozófusként betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként” Heller Ágnes 2008-ban megkapta a Budapest díszpolgára címet.
HVG: Szóval e tekintetben sem „tisztán” materialista, sőt mint nemrég nyilatkozta, nem tartja magát ateistának, hívőnek sem. Más tekintetben is meglepte az önre figyelőket, amikor úgy nyilatkozott, a férje mellett szeretne nyugodni. Már azzal is, hogy ilyen dologra egyáltalán súlyt helyez, de azzal is, hogy eme óhaját megosztotta a nyilvánossággal...
H. Á.: Ez nem magyarázható meg. Talán még nem mondtam senkinek, de egyszer sírva fakadtam Ausztráliában. Kérdezte tőlem Feri: miért zokogsz? Mondom: boldogan élek itt, de nem akarok Ausztráliában eltemetve lenni. Hogy miért fontos tudni az embernek, hol van eltemetve? Nem tudom a magyarázatát. Azt viszont tudom, hol akarok nyugodni, és Ferit már odatemettettem.
Heller Ágnes 1929. május 12-én született Budapesten. Zsidó származású polgári családba érkezett, az antiszemita politikai közhangulat és törvénykezés fokozatosan lehetetlenítette el a család életét. A fiatal lány is a szerencsének köszönhette életét, a negyvenes években majdnem kivégezték. Erről így mesélt 2010-ben az fn.hu-nak: „Ha az apám vagy a gyermekkori szerelmemet nem ölik meg a nyilasok, az én életem is máshogy alakult volna. (…) Az is hozzátartozott az életemhez, hogy gettóba zártak, az is, hogy a Duna-parton majdnem agyonlőttek, hogy amikor szembesültem a közvetlen életveszéllyel, rájöttem, olyankor nincs halálfélelem, mert nincs idő rá, az csak a képzelőerő terméke. Olyankor egy dolog van csak az ember fejében: hogy hogyan tud megmenekülni.”
A világháború után a cionista mozgalom tagja lett, amiről többek között A bicikliző majom című kötetben vallott. Idén július elején még interjút adott a Neokohnnak, ahol kérdezték arról is, egykori cionistaként miként tekint Izraelre. Heller elmondta: mindig megvédi Izraelt minden ellenfelével szemben, de az ottani kormányt nem okvetlenül védi meg. Kifejtette egyébként azt is, hogy négy identitása van, „magyar, zsidó, nő és filozófus. Ezek közül igazán csak egy mellett, a filozófiai mellett tettem le a voksomat véglegesen.”
Egy sajátosan meghatározó, néha kétségbeesetten, hektikusan, mégis folyvást finomodóan, a tökéletesség irányába hatóan formálódó, sokrétűen perspektivikus gondolkodóval lettünk szegényebbek.
