voltak azok akik ma 25-30 évesek, és várható lenne tőlük a gyerekvállalás. De állítólag kevesen vannak.
Nem tudni miért, hiszen boldog időszak volt 89-94 között.
Szerintem meg akkor is inkább csak kifogás volt az anyagi körülmény, ideológiai agymosás és pár körülmény szerencsétlen összjátéka az igazi ok. Kategóriákkal szegényebb helyeken rengeteg gyerek van/volt. Ráadásul az 'összjátékban' szereplő körülmények egyike ponthogy a viszonylagos jólét, az emberiség sok ezer évet töltött egy a most itt csóróságként tárgyalt életszínvonal töredékén, szinte bármi említésre méltó fejlődés nélkül. Ennek a történelmileg hallatlan jólétnek, pazarolható erőforrás gazdagságnak a következménye hogy a politikusok egyik alap módszere a női szavazatok vásárlása a ffiak zsebében turkálva. Ilyet több ezer éven át egyszerűen nem engedhetett meg magának az emberiség vagy bármelyik vezetője, csak az utóbbi cirka 100 év technológiai fejlődésében. Sajnos a legtöbb ember képtelen felfogni vagy elfogadni (dacból?) hogy most egy baromi csóró család is összehasonlíthatatlanul jobban és nagyobb biztonságban él mint pár száz éve. Itt egy jó cikk erről:
"...Az alseac régióban a 17. század végén a 410 000 ottaniból 48051 koldus volt. Ez nagyjából a lakosság 12%-a..."
"... 15. századi Angliában az egyéni kiadások 80%-a élelemre ment el..." "...összehasonlításként USA-ban 2013-ban az egyéni kiadások 10%-a ment el ételre de úgy hogy ebben már benne vannak az éttermi étkezések is..."
"... sok osztrák faluban a trágyát a hátukon kell felhordani a magasabb hegyekre és görnyedten lehet csak a földmunkákat elvégezni, ezért a fiatalok nagyrésze (ffiak és nők) deformált testű és meg vannak nyomorodva...."
"...a gyerekek általában 7 éves koruktól kezdve dolgoznak..."
"...rengeteg gyereket és kamaszt gyűjtenek össze akikkel barbár kegyetleneséggel bánnak ... alig adnak nekik enni és veréssel kényszerítik munkára, rosszabbul bánnak velük mint a gályarabokkal ... rengeteg gyerek pusztul el a farmokon, földeken szörnyű körülmények közt.."
Innen jövünk de állítólag most túl sok a porbléma a nőknek a gyerekválalláshoz, mert ilyen szegénységbe minek szülni :)
A nevezzük "értelmiségnek" rétegek valóban nem, viszont van olyan, amikor addig szül, gyártja a gyereket, amíg el nem éri azt az összeget a bevétele utánuk, amennyiből fenntartja magát egy szinten. Persze anélkül, h dolgoznia kellene.
Más az igényszint.
Szal az alacsony gyes, meg családi pótlék, meg a hasonlók mittudomén milyen jogcímen járó dolgok kontraproduktívak ebből a szempontból.
Ja, és ezt meg az értelmiség zöme nem képes megérteni, vagy nem akarja.
Igazából nem is érdekel, nemtudom miért írtam ide.
Akik most gyereket vállalnának előtte kellett volna hogy megszülessenek.
Bokros hazavágta a családokat vagy 10 évre... nyilván a córeszra nem volt nahy hajlandóság gyereket szülni... Csak ott ahol külön fizettek érte... Mert ilyen réteg azért volt !!!
Ha globálisan nézzük, azaz nem csak Magyarországot, akkor ez az általános jelenség nem érthetetlen, hanem érthető.
Pl. azt is figyelembe vehetnénk, hogy nem csak nálunk volt rendszerváltás. Máshol is hasonló a helyzet.
Ugyanakkor, ha a fejlett nyugati országok - s ebben mi is - átálltak egy másfajta párkapcsolati szemléletre, akkor ebből csaknem lehetetlen kikecmeregni (hacsak nem diktatúrával), s a népességfogyás min. 3 nemzedékre borítékolva van. Mindenhol! Ebben kizárólag csak az a politikai kérdés, hogy az egészet 68 táján ki indította el?
Van egy 3. cikk is a mai Indexről, amely érinti "a világ legfőbb problémáját":
https://index.hu/kulfold/2019/03/28/izrael_valasztas_kizaras_szelsojobb_zsido_hatalom_ocma_jehudit/
--------------
Annak ellenére, hogy Izrael hamar túlterjeszkedett nemcsak az 1948-as, de saját vallási-etnikai határain is, Kahane rabbi úgy gondolta, hogy a bibliai területeket zsidóknak kell lakniuk, és az összes, Jordántól nyugatra élő arabot deportálni kell, addig is a vér tisztaságát a kevert házasságok megtiltásával és az alijázók (külföldről Izraelbe települő zsidók) számának felpörgetésével kell megőrizni. Ez utóbbi érdekében – zsidóként, 1945 után merész, de fajelméleti szempontból következetes módon – az antiszemitizmust is egy üdvözlendő jelenségnek tartotta. Egyébként Izrael magát zsidónak valló lakosságát a 80-as évek végétől valóban megdobta a volt szovjet utódállamokból érkező másfél millió migráns – akiknek azonban harminc százaléka valójában nem volt zsidó.
A "legfőbb problémá"-t egyébként talán más módon is lehetne orvosolni, nemcsak átcsoportosítással meg extenzív növekedéssel (a szaporaság visszaállításával, fenntartásával v. fokozásával), mint az itt is már felvetődött.
A hírportálok naponta hemzsegnek a hírességek szerelmi csalódásaitól. S ismerőseink között sem ritka az ilyesmi. Elgondolkodhatnánk, valójában mi is ennek az oka? Ha meg nem akarunk nagyon gondolkodni, akkor javaslom az 1-es hsz-mban lévő YouTube-os linkeket a szerelemhormonokról. Csak utána, ha felfogtuk a lényeget, próbáljunk a lábainkon állva maradni.
Aki még nem élt át háborút, az nem tudja micsoda boldogság lehetett akkor, amikor vége lett.
Sokan inkább megnyugodtak, és kevesebben meg keseregtek.
S a szabadosság már 20 éve dúlt, keserűséget hozva a családokra, s ezt nem kompenzálta semmi. Legfeljebb a többség vállvonogatva figyelte a TV-: "Hát most ez van. Na és? De én itt vagyok egy gyerekkel a nyakamon, és semmi további esélyem nem lesz ettől az életben!" A létmód ugyanis maradt, az árak meg kúsztak tovább fölfelé. Örülni leginkább az SZDSZ örült.
