Elcsépelt szó, ráadásul hazugság övezi. Leginkább a politikusok csűrik, csavarjál a maguk kedvére ..., értelmezik újra, és újra a maguk szája ízére.
Egy mai példával kezdeném.
Az meg van mindenkinek t. bégető nyáj, h vmiféle beavatkozásra készül a féldakota hadserege a bírói munkába?
IS?!
Jahogy épp az ilyen tip ratyiságokat szeretné a narancsültetvényes 2/3 ( JE, NEM IS, 1/3 AZ!!!) meghekkelni?!!!
Ájvé!!!
Beperli a TASZ a Belügyminisztériumot 2018. június 08. - 13:18 BELFÖLD
Pert indít a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy megtudja: történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt - tájékoztatott közleményében a szervezet. - írja az atv.hu.
Forrás: hirtv.hu
A TASZ és a Political Capital (PC) a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már 2018. április 5-én kérte, hogy adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként. Mint írták, ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is.
Mivel a Belügyminisztérium megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ peres úton kívánja elérni a közérdekű adatok kiadását.
A Belügyminisztérium nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcímnyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki. Szerintük ez szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen a TASZ és a PC nem beazonosítható módon, hanem számszerűen összesítve kért lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat.
Ahogy írják, másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak jelentős összegért hajlandó kigyűjteni. A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.
Mivel az adatok kiadását a Belügyminisztérium jogellenesen tagadta meg, a TASZ pert indít értük, hogy a magyar választópolgárok végre megtudhassák, a lakcímlétesítéses választási csalások szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában.
Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat.
A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a Kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága
– mondta Mráz Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének vezetője.
A Fidesz EP képviselői egyszerűen nem voltak hajlandóak szavazni a nők jogairól 2018. június 06. - 09:21 KÜLFÖLD
Az egyik esztergomi képviselő szerint zseniális embernek tartott Deutsch Tamás sem szavazott a nők jogairól.
A zseniális ember és még valaki
Elvégre Orbán is megmondta: több tiszteletet adunk a nőknek, „mint ami kijár”.
A héten tartott strasbourgi plenáris ülés utolsó napján egy bizonyos McAvan–Šuica-jelentést tárgyalt az Európai Parlament, amely többek között a lányok és nők testi, illetve lelki épségének biztosítása, a gazdasági és szociális jogok, valamint a lányok és nők szerepvállalásának előmozdítása, hangjuk és részvételük erősítése mellett foglalt állást.
Az ülés végén a képviselők szavaztak is a dokumentumról, ám a Fidesz európai parlamenti képviselői nem nyomtak gombot, tartózkodtak a voksolástól. Az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István azt írta, a fideszes képviselők nem először tették ezt nőjogi kérdésben: korábban nem támogatták a nők kirekesztésével foglalkozó jelentést, a nők elleni erőszakkal szembeni határozottabb fellépést szorgalmazó dokumentumot, de a vidéken élő nők infrastrukturális, illetve az ellátórendszeri és gyermekgondozási hátrányainak csökkentését célul kitűző jelentést sem. Ujhelyi szerint a mostani tartózkodásnak vélhetően az az oka, hogy a most napirenden lévő állásfoglalás is felszólította a tagállamokat a családon belüli erőszakkal szembeni hatékony fellépést rögzítő isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálására, amit a fideszesek hosszú évek óta akadályoznak Magyarországon. (magyarnarancs.hu) / via merce.hu
Csakhogy az UTÓLAG, a HELYSZÍNEN megvett jeggyel nem meccset akart nézni a hikál, hanem odapofátlankodni a pályára. Valószínűleg valami szokásos balliberális szemétségre készült. Jobb félni, mint megijedni. Tudjuk, hogy EZEK minden mocsokra képesek...
Egy párt államban nem lehet másképp látni a helyzetet, más megfogalmazásban más nézőpontból leírni az eseményeket.
Jelenleg még van egy kevés kormánytól független média. Azonban ezt a diktatúra művelői úgy küszöbölik ki, hogy csak a saját médiájuknak adnak interjút.
A Parlament elég hüvös. Egyike volt az elsô légkondival felszerelt épületeknek, szerintem nem panaszkodhat senki ott üldögélô a klímára. Azt mondják a büfé is jó.
Állam a társadalom ellen 2018. június 04. - 13:35 VÉLEMÉNY
Kizárólag monopolista és önkényuralmi, hatalmi szempontokat kell feltételezni, ha a zavaros körülmények között ugyan, de hatalmon maradó kormányfő ellép a nemzetközi joggal is összhangban álló törvénytől.
Forrás: MTI
A 2011. évi civil törvény, illetve a 2013. évi polgári törvénykönyv a nemzetközi jogrenddel összhangban „frissen” szabályozza a tagsággal rendelkező jogi személy egyesületek működését, törvényességi felügyeletét, adataik nyilvánosságát. Joggal feltételezhető, hogy ezen túl minden korlátozás, kötelezés, tiltás konkrét politikai céllal került napirendre.
Mindez különös, ha arra gondolunk, hogy a Fidesz–KDNP koalíció terjesztette elő és fogadta el a civil törvény bevezető indoklását, miszerint „az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”.
Maga a törvény „az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében” született.
Nyomós hatalmi szempontokat kell feltételezni, ha a zavaros körülmények között ugyan, de hatalmon maradó kormányfő ellép a nemzetközi joggal is összhangban álló törvénytől. A nyilatkozatokból kikövetkeztethető intézkedések közvetlen politikai célokat szolgálhatnak. A civil szervezeteket feloszthatják, hasonlóan, mint az egyházaknál a „bevett” és a „többiek” kategóriára, együttműködő (kormánypárti) és nem együttműködő (ellenzéki, ellenséges) szervezetekre.
Ez a felosztás jogi legitimációt adna az együttműködő szervezetek további feltôkésítéséhez, illetve a nem együttműködők hatalmi zaklatására, akár a szervezetalakítási jogok korlátozására is. Az 1972-es alkotmány-módosítással analóg módon a NER az illiberális demokrácia és a magyar emberek érdekeinek megfelelően biztosítaná az egyesülési jogot. Vagyis megsemmisülne ez a fontos alapjog.
A civil törvényben nevesített úgynevezett közvetlen politikai tevékenységet végző civil szervezetek közül teljes legitimitást kapna a CÖF és a többi GONGO (tehát a kormány által szervezett nem-kormányzati szervezet, amelyeket a közbeszéd ál civileknek nevez. Korlátoznák viszont az ellenzéki pártok és a civil szervezetek kapcsolatát.
Adminisztratív és kommunikációs eszközökkel megnehezítenék az önkormányzati és polgármester választásokon a civilek jelöltállítását, egyes jelöltek támogatását, a kampányokban való aktív részvétel lehetőségét.
Az Alaptörvény az átláthatóságot a közpénzekkel összefüggésben írja elő.
Messzire vezető kérdés, ha politikai szempontból szabályoznák a magánpénzek felhasználásának átláthatóságát, nem is szólva arról, hogy a transzparencia mai előírásai is nagy terheket raknak az érintett szervezetekre.
Hangsúlyozni kell, hogy a törvények az ügyészségnek ma is biztosítják irat betekintési joguk révén a civil szervezetek átláthatóságát, a törvényességi felügyelet előtt nincs titok. A magán adományozókat viszont érthető okokból óvatosságra intené, ha a politikai nyilvánosság részévé válna az anyagi támogatásuk módja, mértéke és motívuma. (A levéltárakban érdekes eseteket lehetne előszedni az egyházi adományok körüli régi vitákról.)
A függetlenként induló Győri joggal kérdezte, hogy "demokratikus nyilvánosság vagy pártpropaganda?" A félreértések elkerülése végett leszögezte: a Józsefváros című újságot közpénzből állítják elő.
A Józsefvárosbam július 8-ára írtak ki időközi polgármester-választást, miután a kerületet eddigi vezető Kocsis Máté bekerült az Országgyűlésbe. A Fidesz Sára Botondot, míg az MSZP, az LMP, a DK, a Párbeszéd, a Momentum és a Liberálisok Győrit támogatja. A Jobbik nem indít jelöltet.
Júliustól eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben, aki bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhet. Ehhez elég lehet egy első körben megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is. Mi jöhet még?
Érdekes változás következik be július 1-jétől: az új szabályozás szerint a büntetőeljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég lesz, ha valaki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”. Ilyenkor úgynevezett előkészítő eljárást lehet folytatni, amelynek célja tulajdonképpen nem más, mint a gyanú gyanújának megalapozása.
Ez valószínűleg hungarikum, mert efféle megoldás a világban nemigen létezik. De idézzük szó szerint a büntetőeljárási törvényt (Be.): az „előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e”. Ennek érdekében pedig bevethetik az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök teljes arzenálját.
Aki tehát bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet – ami már önmagában meglehetősen nehezen értelmezhető fogalom –, számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik. De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplő adatokat, az egészségügyi adatait, s annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést.
Ha ez nem lenne elég, mindezt azzal a személlyel szemben is megtehetik, „akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”. Ez meg szinte meghatározhatatlan kör, hiszen belefér az érintett rokonsága, baráti köre, valamennyi szomszédja, mi több, összes munkatársa, de még az alkalmi ivócimborája is. S akkor még nem is beszéltünk arról, mit jelenthet a „közvetve kapcsolatot tart” fordulat. A bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személy apósának összes kapcsolata, barátjának a barátja, a szomszédjának a jó ismerőse ellen is lehet titkos felderítést folytatni? A kérdés nem teljesen megalapozatlan, hiszen a közvetett kapcsolat ilyen esetekben is megállapítható.
Azután van ebben az új szabályozásban még egy rejtett akna. „A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet” – írja elő a büntetőeljárási törvény. Annak tehát semmi akadálya, hogy például egy parlamenti képviselő esetében megindítsák az előkészítő eljárást.
Emlékezzünk csak a sukorói telekcsere ügyére, amelynek kapcsán a Fidesz-kormány nagyon szerette volna Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnököt – későbbi országgyűlési képviselőt – is a vádlottak padján ülni. Például az ő esetében a júliustól hatályos szabályok alapján semmilyen akadálya nem lett volna az előkészítő eljárás lefolytatásának.
Amikor ugyanis egy ilyen védett személy esetén felmerül a gyanú gyanúja, megfigyelhetik, lehallgathatják, a zsebében kotorászhatnak, s ugyanezt megtehetik az ismeretségi körébe tartozó bármely más emberrel szemben is. Van-e ingatlana, autója, érdekelt-e cégben, mennyi pénze van a bankszámláján, mennyit költött, tett-e élettársi nyilatkozatot, mikor és kivel beszélt telefonon – a bűnüldöző hatóságok mindezt megtudhatják anélkül, hogy konkrét bűncselekmény gyanúját megállapították volna.
Az ilyen előkészítő eljárást egyébként hat, kivételesen kilenc hónapig lehet folytatni. Amikor azonban a nyomozók lyukra futnak, s nem sikerül a bűncselekmény gyanúját valószínűsíteni, s nem rendelnek el nyomozás, az érintettek semmit nem tudhatnak meg róla, hogy őket fél évig – esetleg kilenc hónapig – megfigyelték, lehallgatták, érzékeny személyes adataikban kutakodtak.
A Be. szerint különben az „előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv megszünteti, ha (…) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem áll fenn”. Ennyi van a törvényben, s nem több. Jó, a tényszerűség kedvéért az eljárást megszüntetik a határidő lejártával, s akkor is, ha annak folytatásától nem várható eredmény.
Ez a lényegen azonban mit sem változtat: a bűnüldöző apparátus egyszerű gyanú nélkül is bevetheti szinte a teljes eszköztárát annak érdekében, hogy megállapítsa: szóba jöhet-e valaki bűncselekmény elkövetőjeként. De tessék mondani, ki nem jöhet szóba? Ez a meghatározás nagyjából értelmezhetetlen.
A Be. legfeljebb annyiban segít, hogy előkészítő eljárást
a szerv hivatalból tudomására jutott,
a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy
az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésében foglalt információk alapján lehet elrendelni.
Sokkal beljebb azonban nem vagyunk, mert ha a bűnüldöző hatóságok hivatalból szereznek tudomást bűncselekmény gyanújáról, akkor rendeljenek el nyomozást. Amennyiben az információ ehhez kevés, felejtsék el az egészet. Ugyanez igaz a feljelentés elutasítása esetén is: ha abból nem derül ki, hogy megáll a bűncselekmény gyanúja, mit akarnak még felderíteni? A titkos információszerzésre feljogosított hatóságok esetében pedig még aggályosabb az előkészítő eljárás, hiszen ezek a szervek minden eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megállapítsák, történt-e jogsértés. Ha nem jártak sikerrel, teljesen értelmetlen az eljárást más néven tovább folytatni.
Ez az egész büntetőjogászok sora szerint egy magyar abszurd. Érdeklődéssel várjuk, mi jön ki belőle. Ami első pillantásra is felmerül: ez jó eszköz lehet a politikai leszámoláshoz. Azt pedig várjuk, mit szól majd egy efféle szabályozáshoz a strasbourgi emberi jogi bíróág
A bibi csak ott van, h "A" demokrácia alapvetően nem személy, ponyosabban "vezír" függő.
Igaz, nálunk semmi se úgy működik, mint pl a "sógoroknál", mert akkor a jelen hatalom birtokasai egy sokkal hűvösebb helyen pihenkélnének, mint a PARLAMENT!!!
Ök nem "magyar" krályok, hanem az ország királyai lettek!
az más kérdés, h 1. jobb a másik rosszabb uralkodó volt és ki mennyit tett az ország felemelkedéséért.
csak annyira nemzetet összetartó kohéziós erö mint bármi más, ö alattuk is ugyan ugy mentek "külföldre" boldogulni az emberek mint most - hacsak a tv. nem tiltotta(szabad költözés joga nem volt mindig)
Schmidt Mária konferenciája üres székek előtt 2018. május 24. - 07:32 VÉLEMÉNY
Nem biztos, de talán nem volt feltétlenül bölcs dolog kitiltani az ellenzéki újságírókat az Európa jövője című nem túl nívós konferenciára.
Forrás. PestiSrácok
A XXI. Század Intézet nevű Schmidt-féle szörnyeteg ugyanis helyhiánnyal okolta a tiltást. Ami mondjuk egy normális demokráciában is azt jelentené, hogy a korrektség kedvéért néhánnyal kevesebb kormánypárti újságírót hívnak, és helyüket az ellenzéki média munkatársaival osztják meg.
Ehhez képest annak ténye, hogy az öntömjénzés konferenciáján üres széksorok ásítottak, megerősíti annak gyanúját is, amit Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke fogalmazott meg. Mint fogalmazott
„Ha nem tudják bizonyítani, akkor még helyhiány miatt sem lehet korlátozni a tudósítókat egy állami intézmény rendezvényén”
Ez önmagában is súlyos hiba, nem beszélhetünk szervezési bakiról. Ugyanakkor nehezen értelmezhető, hogy a véleményszabadság védelmére előszeretettel hivatkozik, valamint a szabadság szeretetére, hiszen éppen azt köpi szemen. Schmidtnek erről nyilván más a véleménye, de a Magyar Idők lényegében – igaz, egy másik hazugság kedvéért – beismerte, hogy szó sincs helyhiányról.
Egyébként szerdán már a kormány lapja, a Magyar Idők sem erőlködött a helyhiányos szöveggel, hanem nyíltan kimondta, hogy kint maradt újságíróknak hozzá kell szokniuk ehhez az ügymenethez, mivel az MSZP-SZDSZ kormányok idején is így működött. /444/
Igaz, ha az MSZP-SZDSZ megkockáztatta volna úgy semmibe venni az újságírókat, mint ahogy azt teszi a Fidesz és annak sleppje, már sokkal korábban megbukott volna. Így aztán, a helyhiány dumája csúfosan megbukott. Ahogy egyébként a konferencia és annak célja is.
A Pragmatica Sanctio nemcsak a nőági örökösödést tartalmazta. Az is benne volt, hogy Magyarország a birodalomnak oszthatatlanul és elválaszthatatlanul része.
Mária, Nagy Lajos lánya (Erzsébetnek az anyját hívták, aki kezdetben valóban kezében tartotta a dolgokat, míg el nem fogták és meg nem gyilkolták).
De hamarosan férjhez ment Zsigmondhoz, aki társuralkodó lett és gyakorlatban egyre inkább átvette a főhatalmat, majd Mária halála után egyedüli uralkodó.
Mert ismerik az információ hatalmát és sajtó, TV megrengetheti de be is betopnozzhatja a hatalmat. Eddig jól csinálták. Majdnem jol, én alapitanék független lapokat is... amit a háttérből irányitok.
