A következő négy év gazdaságpolitikájának legfontosabb feladata a növekedés magasabb fokozatra kapcsolása - jelentette ki az MTI-nek Varga Mihály Magyarország 2018 és 2022 közötti konvergenciaprogramját ismertetve.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: kulcsfontosságú a versenyképesség és a termelékenység további javítása, amelynek érdekében elengedhetetlen az innováció elősegítése, az infrastrukturális beruházások végrehajtása és a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások és termékek előállításának támogatása.
A tárcavezető emlékeztetett: a kormány 2010 után gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre. A makrogazdasági stabilitás és a fiskális fegyelem alapjainak lerakását követően a kormány stratégiai célja a növekedési fordulat és a foglalkoztatottság emelése lett.
Benyújtották a konvergenciatervet az Európai Bizottságnak.
Az Index/Portfólió megfogalmazásában "Ha lehet hinni a magyar kormány előrejelzésének, akkor idén és a következő négy évben folyamatosan 4%-os, illetve afeletti ütemben bővülhet a hazai bruttó össztermék."
Az Európai Bizottság 4%-os gazdasági növekedést jósol Magyarországon 2018-ban, jövőre viszont 3,2%-ra lassul a bővülés üteme. A friss tavaszi prognózis a beruházások és a fogyasztás gyors növekedésével számol az idei évre.
3,7-ről emelte, januárban még 3,6-ot mondott. Permanens lövi alá, majd módosítja felfele évről évre ahogy közeledünk az időponthoz.
Mától Krakkó is elérhető közvetlen repülőjárattal Budapestről. A lengyel nemzeti légitársaság, a LOT csütörtök kivételével minden nap indít repülőket a két város között.
Bogáts Balázs járatfejlesztési vezető arra számít, hogy akár 33 ezren is igénybe vehetik az új járatot. Hozzátette, hogy az elmúlt egy év minden korábbinál eredményesebb volt a LOT-tal. A lengyel légitársaság Varsóba is indít hetente 33 repülőt, emellett csütörtöktől New York, szombattól pedig Chicago is elérhető a LOT járataival Budapestről.
Nem látom, hogy az I-es terminálon dolgoznának, pedig olyan dinamikusan nő a reptéri forgalom, hogy hamar szükség lehet rá.
"Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezte az Európai Bizottság által szerdán ismertetett, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemit."
Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta: bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A kormányfő újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy "számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van",
Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát
Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt százalékos csökkentését tartja elfogadhatatlannak. Egy ilyen "drasztikus, masszív és elvakult" lefaragás "egyszerűen elképzelhetetlen", Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentésését.
He, he.
Mi, ill. a lengyelek meg azt nem fogadjuk el, hogy pofára ("jogállami elvek betartásához kötve") lehessen szerződés szerint járó pénzt osztani.
Négy százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta egész évben, a munkaerőpiacon zajló folyamatoknak a gazdaság egészére nézve pozitív következményei lehetnek – vélekedtek az MTI-nek pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáló írásos kommentárjukban az elemzők.
A KSH szerint a január-márciusi időszakban a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak átlagos létszáma pedig 67 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője közölte: várakozásuk szerint egész évben 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta, amelynek csökkentését a következő hónapokban szezonális hatások is erősíthetik.
Az alacsony munkanélküliségi ráta, a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz – hangsúlyozta az elemző.
Ürmössy Gergely szerint előfordulhat, hogy a jelenlegi 3,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzésüknél erősebb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság ebben az évben
A londoni elemzőcég Capital Economics növekedési előrejelző modellje azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság hozzávetőleg öt százalékos éves ütemben nőtt az idei első negyedévben.
A bruttó átlagkereset 306 500 forint volt 2018 februárjában, ami 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A 2018. január-februári időszakban pedig a bruttó átlagkereset 308 700 forint, a nettó átlagkereset 205 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH.
György László, a Századvég vezető közgazdásza szerint a Bizottság jelentése szakmai anyag, bár súlyponti és stratégiai kérdésekben lehet vele vitatkozni. Értelmezési vitákra már nincs szükség, mert az elemzők egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaságban hét éve külső és belső egyensúly van. Erre szerinte évtizedek óta nem volt példa:
az elmúlt 26 évben összesen nyolcszor sikerült teljesíteni a költségvetési hiánycélt, ebből hétszer az elmúlt hét évben.
A szektorális különadók kérdésében ugyanakkor a jelentés nem a lényegre fókuszál. Az elmúlt négy évtizedben ugyanis a gazdaságpolitika eltorzította a tőke- és a munkajövedelmek közötti jövedelemelosztást a tőketulajdonosok javára. Míg Magyarországon 1980 és 2010 között a GDP 1,8-szeresére nőtt, addig a reálbér csak hét százalékkal emelkedett, így a munkaerő nem kapja meg azt a gazdasági növekedésből, ami neki járna.
Emiatt döntött úgy a gazdaságpolitika, hogy elvesz azon oligopol- és monopolpiacokon működő külföldi cégektől, amelyek a szabályozásokat is befolyásolva ott (nem) fizetnek adót, ahol akarnak. Mivel elsősorban e cégek vették ki részüket a 2008 előtti gazdasági növekedésből, a magyar gazdaságpolitika tőlük hajtott végre jövedelemátcsoportosítást a munkaerő felé. A szektorális különadók és az államháztartási kamatmegtakarítások pedig fedezték a magyar családoknak nyújtott támogatásokat, akik így végre elkezdhettek fogyasztani.
Ha Magyarország 2010 után is az IMF és az Európai Bizottság akkori javaslatait követte volna, akkor a göröghöz hasonló helyzet alakult volna ki, negyedével csökkenő reálbérekkel és felére csökkenő nyugdíjakkal.
Ezzel szemben a globális felső tízezertől történő átcsoportosítás a hazai munkából élők felé évi félmillió forinttal hagy többet a családoknál.
A KSH első kéthavi adatai alapján a Takarékbank számításai szerint a GDP növekedése elérhette az 5-5,5 százalékot, ami mind a hazai gazdaságtörténetben, mind a térségben kiemelkedő teljesítménynek tekinthető.
Kirobbanóan, mintegy 43 százalékkal bővült az építőipar, ami a munkaerőhiánytól igen erősen sújtott ágazatban első ránézésre meglepő lehet.
Jól indult az ipari termelés is az első két hónapban 5,4 százalékos növekedéssel.
A kiskereskedelmi eladások éves növekedése kissé meghaladta a 7 százalékot, amit a tovább gyorsuló bérdinamika is segített.
a munkaerőhiány miatt a bérdinamika is meghaladhatja a várakozásokat, a háztartások növekvő pénzügyi vagyona, hitelfelvételi kedve, valamint optimizmusa szintén támogathatja a fogyasztás nagyobb mértékű emelkedését. Szintén jelentősen bővült a szálláshely-szolgáltatás, részben a külföldi, részben a hazai turizmus élénkülésének következtében, a szobafoglaltság emelkedése pedig meghozta a szállodaépítési kedvet is
Az államadósság, a gazdaság külső sérülékenysége, a vállalkozások, a munka terhei vagy éppen a munkanélküliség nagyot csökkent, a foglalkoztatás, a fizetések és a termékenység viszont nagyot nőtt 2010 után Magyarországon. A Mandiner összegyűjtötte a kilenc legfontosabb gazdaságpolitikai trendfordulót.
1. Csökkenteni kezdtük az államadósságot
2. A devizaadósság is csökkenő pályára állt, a háztartásoké pedig megszűnt
3. A devizatartalék már elegendő a külső sokkok kivédéséhez
4. Az átlagos magyar középvállalat már kevesebbet adózik, mint a lengyel, cseh vagy a szlovák
6. Húsz év stagnálás után 750 ezer új munkahely
7. Évtizedek óta nem látott reálbér-emelkedés
8. Demográfiai fordulat: több gyermek születik
9. A hazai és a külföldi tulajdon arányában bekövetkező fordulat
– A jövőre nézve mit tartogat egy újabb négyéves jobboldali kormányzás? Kezdjük az adórendszerrel. Terveznek változást?
– A mai magyar adórendszer jól működik. Az unióban is létezik az az elképzelés, hogy a versenyképesség érdekében az adópolitika súlypontját a fogyasztás felé kell eltolni, de mi meg is csináltuk. A magyar adórendszer teljesítményre ösztönöz, és nem hanyagolja el az igazságosság szempontjait sem. Ezért az arányos adórendszer is marad, hiszen az úgy fair, hogy aki tízszer többet keres, az fizessen tízszer annyi adót, mint a másik ember. Az arányos adórendszer segít abban, hogy az emberek kiszámíthatóan tudják tervezni a jövőjüket.
– Az ország versenyképességén hogy lehet javítani?
– Egyetértünk azokkal, akik sürgetik a folyamatos versenyképesség-javítást. Számomra a Magyar Nemzeti Bank elemzőgárdáját alkotó közgazdászok meglátásai szimpatikusak. Ők egy meglehetően radikális álláspontot képviselnek, ezt az elképzelést Matolcsy György jegybankelnök már be is mutatta. Bátor döntéseket kell hoznunk ezen a területen, és a különféle műhelyek elképzeléseinek az összegzése után 2019 januárjában el kell indítani egy erőteljes versenyképességi politikát. Magyar modellben gondolkodom, amely a versenyképességen, a teljes foglalkoztatottságon, a demográfiai politikán és az identitáspolitikán nyugszik. Ha valamelyik területen születik egy döntés, annak figyelemmel kell lennie a többi három pillérre is. Tehát például olyan versenyképességi döntést nem hozunk, amely negatívan érintheti a demográfiát vagy a másik két pillért.
A magyar gazdaságba érkező uniós támogatások a vártnál kisebb mértékben segítették a magyar vállalatok fejlődését. Bár jelentős támogatások áramlanak a visegrádi országokba, a pénzeső nagy részét az európai közös piac nagy befogadóképességű csatornarendszere vezeti el, vissza a küldő országokba.
A magyar gazdaságpolitika rossz növekedési modellt választott, ennek következménye pedig egyértelmű: sokkal több tulajdonosi jövedelem (például profit) hagyja el hazánkat, mint amennyi uniós támogatásként visszajön. Ez közép-európai jelenség, de Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet. A problémafelvetés nem új, nemzetközi szervezetek, így korábban az OECD is rámutatott arra.
....
Miért nem a beáramló forrásokkal arányosan nőtt a magyar GDP? Miért javította csak mérsékelten a magyar gazdaság hatékonyságát és miért nem járult hozzá a magyar multik megszületéséhez? – merül fel a kérdés, ami bizonyítékaink alapján már könnyen megválaszolható.
Azért nem, mert nem ez a kohéziós alapok kizárólagos célja. Beszélő névről van szó: az alap célja a kohézió, ami az uniós piacok egységessé válását is jelenti. A pályát tehát növeli, de az azon játszó játékosok erőssége és tehetsége nem ettől javul, úgy pedig főképp nem, ha a beérkező támogatásokkal is az itteni külföldi cégeket támogatják.
Az alapok fő célja az Európán átívelő közlekedési hálózat kiépítése és az energiahatékonyság támogatása, közvetetten pedig mindkettő nyugati cégeket támogat.
Már megint növelte (a korábbi 3,6%-ról 3,7% -re ) a Magyarországra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését az Európai Bizottság, amely tegnap tette közzé a téli jelentését.
Az EB 2017-re persze ismét (ahogy 2010 óta mindig) jelentősen alábecsülte a várhatóan 3,9%-es magyar adatot.
A Wirtschaftswoche című lap szerint a hazai gazdasági élet szereplői rendkívül elégedettek a gazdasági helyzettel, elképesztő profitokat termelnek, és sorra nyerik a közbeszerzéseket, ráadásul „az Európai Uniótól érkező források egy része is a külföldi hátterű nagyvállalati szektorban landol” – szemlézi a lapot a G7 gazdasági portál. Egy másik cikkükben azonban már a hazai topmenedzserek rettegéséről írnak.
Érdekes, hogy Magyarországon nagyobb, mint az eurót használó bezzeg-Szlovákiában. Meg azt sem gondoltam, hogy a V4-ek közül Lengyelországban - nem Csehországban - a legmagasabb!
Portugáliát már levertük... mondjuk ezen nem is csodálkoztam.
Dean Baker, a washingtoni Gazdasági és Szakpolitikai Kutató Központ (CEPR) igazgatója írta:
„A magyar Gini-együttható, az egyenlőtlenség hagyományos mérőszáma 2016-ban 28,2 százalék volt. Ez az érték európai szinten Magyarországot az egyenlőbb társadalmak közé helyezi, a legtöbb kelet- és közép-európai ország közül pedig messze kiemeli. A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya több mint 40 százalékkal csökkent 2012 és 2016 között, mára pedig jóval a válság előtti szint alá süllyedt. Emellett a 2018-tól érvénybe lépő magasabb minimálbér már önmagában, további kormányzati támogatások nélkül is biztosítja majd a létminimumhoz szükséges jövedelmi szintet.”
Baker szerint a fő kérdés ezért nem az, hogy a magyar gazdaságpolitikai modell méltányosan és széles körben osztja-e meg a gazdasági növekedés gyümölcseit, hanem az, hogy mit kell tenni a modell hosszú távú fennmaradásáért.
"Magyarország ugyanis még olyan gazdaság, amelynek működő megoldásai vannak arra, hogy miként lehet a GDP-növekedést a dolgozó emberek jólétnövekedésévé alakítani és így a 19. századi vadkapitalizmust az ország határain kívül tartani."
A felemelkedő gazdaságok között 74 országból a második helyen végzett Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) legújabb kutatásában, amely azt vizsgálta, hogy mennyire inkluzív (bevonó) a gazdasági növekedés. Az új rangsor azt elemzi, hogy a társadalom egésze, vagy csak egy szűk elit jár-e jól a növekedéssel.
Karnyújtásnyira van a magyar költségvetés a régóta áhított "német" állapottól, vagyis, hogy egyáltalán ne termeljen hiányt és így nominálisan se növekedjen az államadósság. A jelek szerint azonban a kormányra komoly nyomás helyeződik, hogy a mozgásterét ne a deficit csökkentésére használja fel, hanem a munkát terhelő adók csökkentésére.
Informatikai, elektronikai és járműipari cégek alapításával január 10-én létrejött a Zalai Önvezető Jármű Klaszter, melynek célja a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások intézményesített összekapcsolása az intelligens közlekedési rendszerek terén
A szervezet innovációs együttműködési keretet nyújt a releváns termékek kifejlesztéséhez. Az alapítók emellett egyedi szolgáltatások biztosításával kívánják elősegíteni a keresleti igények és a kutatási, fejlesztési kompetenciák egymásra találását, az együttműködés eredményeképpen létrejövő termékek hazai és nemzetközi piacra jutását. Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója lett a klaszter megválasztott elnöke.
A Zalai Önvezető Jármű Klaszter alapítói: AVL Autókut Mérnöki Kft., innogy Hungária Kft. amelyet az ELMŰ Nyrt. képvisel, Cisco Systems Magyarország Kft., Ericsson Magyarország Kft., KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft., T-Systems Magyarország Zrt
Túl jól megy a soruk a bolgároknak, ezért szívni akarnak az euró miatt.
Bulgária várhatóan júniusig csatlakozik az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez - jelentette be ma a bolgár pénzügyminiszter csütörtökön.
A Reuters értesülése szerint a bolgár kormány már egyeztet az EKB és az euróövezet tagországival az ERM-2 csatlakozásról, de erről biztosan nem lesz döntés addig, amíg nem áll fel az új német kormány. Bulgária államháztartásában többlet van, ellenőrzés alatt áll az infláció és az Európai Unió egyik legkevésbé eladósodottabb országa. Elemzők szerint az EU döntéshozói közül néhányat aggaszt ugyanakkor, hogy Bulgária az egyik legszegényebb és legkorruptabb a 28 tagország között.
Decemberben a novemberi 2,5%-ról 2,2%-ra lassulhatott az éves bázisú infláció Magyarországon, elsősorban az üzemanyagárakhoz köthető bázishatás miatt - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A pénteki KSH-adat ez alapján ismét megerősítheti a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit abban, hogy indokolt a laza monetáris politika fenntartása, hiszen továbbra sincs túlzott árnyomás a magyar gazdaságban.
Ugyan novemberben 2,2%-ról 2,5%-ra gyorsult a hazai árszínvonal-emelkedés éves üteme, ennek elsődleges oka az üzemanyagok drágulása volt, amire számítani lehetett, így az adat nem is okozott meglepetést. Ez ismét alátámasztotta azt a nézetet, hogy egyelőre nem valamiféle általános inflációs gyorsulásról van szó, hiába indokolhatná ezt több tényező is, legyen szó akár a béremelkedés által fűtött belső kereslet élénküléséről, vagy a szép lassan kibontakozó globális reflációs folyamatokról.
...
A szakértők többsége úgy látja, hogy 2018 végére még mindig nem éri el az MNB a 3%-os inflációs célját - a 2018 decemberére vonatkozó várakozások mediánja mindössze 2,65% - tartósan csak 2019-ben kerülhet 3% fölé az éves index. Ez összhangban van az MNB decemberi inflációs jelentéséből kirajzolódó képpel, ami 2018-ra 2,5%-os, 2019-re 2,9%-os átlagos drágulást prognosztizál.
Macron francia elnök után az idén Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a fő szónoka és díszvendége a legnagyobb német cégek éves gazdasági fórumának. Előadásában 2018-at Európa sorsdöntő évének nevezte és kijelentette, hogy "Közép-Európának jelentős hátrányokat kell ledolgoznia az infrastruktúra területén, sok még a tennivaló ezen a téren. Forrásokra van szükségünk az új utak vagy vezetékek építéséhez. Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk."
„Bízni kell az emberekben, hogy az alacsonyabb adóterhet megfizetik önkéntesen és nem próbálják kijátszani” – mondta Tállai András, a NAV elnöke.
Több mint 609 milliárd forinttal növelte bevételeit a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) 2017-ben az előző évhez képest – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Az államtitkár szerint ezt úgy sikerült elérni, hogy tavaly jelentősen csökkentek az adóterhek. Ugyanakkor ez igazolta a kormány adópolitikáját: alacsonyabb adóteherrel nagyobb teljesítményt, nagyobb bevételt lehet elérni. Hozzátette, a gazdaság jó teljesítménye és az adóhatóság új filozófiája – segítőkész és támogatóbb – is hozzájárult, ahhoz, hogy az emberek jobban teljesítik adózási kötelezettségeiket.
„Ki lehet mondani, hogy a csökkenő adókkal és egy támogatóbb adóhatósággal jobb lett az adómorál Magyarországon” – hangsúlyozta. Kitért arra is, 2017-ben több mint 800 milliárd forintnyi kedvezményt kaptak a vállalkozók, az adózók és a családok, amit kiegészített további 400 milliárd forintnyi járulékcsökkenés, és 56 milliárd forinttal csökkentek a szolgáltatások és élelmiszerek áfakulcsai. A társasági adókulcs 9 százalékra csökkent, ami jelenleg a legalacsonyabb Európában (ez 127 milliárd forintnyi adókiesését jelent), ugyanakkor a családi és egyéb kedvezmények mértéke eléri az 50 milliárd forintot – sorolta az államtitkár.
„Bízni kell az emberekben, hogy az alacsonyabb adóterhet megfizetik önkéntesen és nem próbálják kijátszani” – mondta.
