Az ember felemelkedésének nagyon komoly mozgatórugójának kellett lennie. Mert ugye az állat, pl. a majom is, ha a körülményei kedvezőek leszakítja a gyümölcsöt, teleeszi magát az után nem csinál semmit csak keres egy árnyas helyet és "döglik" tovább. Ha azonban, időről időre rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok közé kerül, vagy elpusztul vagy kénytelen valahogyan túlélni.
Az élővilág legmagasabb szintjére, szerintem a jégkorszakok sorozata emelte az emberiséget.
Azt is vélelmezem, hogy voltak kevéssé érintett területek ahol nem történt komolyabb fejlődés.
A jégkorszakok utáni időkben a felmelegedés után mindig kirajzott a magasabb szintre jutott népesség ezek mindig keveredhettek a többiekkel ez adja az emberi faj sokszínűségét, észbeli (IQ), mentális és kulturális különbségeit.
A mostani felmelegedés leállítja a tengerek áramlatait, rövidesen jégkorszak következik. A népesség nagy kihívás előtt áll. De ez már egy új rovat nyitását indokolja.
"Szerintem nem dőlt meg, csak megkérdőjeleződött."
Még azt sem.
Paleontológiai és paleoantropológiai körökben évtizedek óta köztudott, hogy az emberszabásúak kialakulása és szétválása a bezáródó Tethys-tenger körül zajlott, úgy (Észak)Afrikában mint Európában. Nem véletlen, hogy például az egyik emberszabású pont Délkelet-Ázsiában él. Azért ott él, mert az emberszabású közös ős valószínűleg nem Afrikában, hanem Dél-Eurázsában volt elterjedt.
Egyébként ilyen emberszabású ősmajmunk nekünk is van: Rudapithecus hungaricus
Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.
Ez az evolúciós lépés ráadásul valószínűleg az eddig hittnél néhány százezer évvel korábban történt. Az elméletet Madelaine Böhme, a tübingeni Senckenberg Kutatóintézet munkatársa és kutatótársai mutatták be a PLOS One című tudományos lapban. A kutatók két korábban ismert fosszíliát vizsgáltak meg újra és elemezték a lelőhely akkori környezeti adottságait.
Az, hogy mikor és hol fejlődtek ki az első előemberek, egyelőre nem tisztázott. Ma a csimpánzok az ember legközelebbi rokonai. Sok kutató abból indul ki, hogy a csimpánzok elődeinek fejlődési vonala és az emberi fejlődési vonal 5-7 millió éve Afrikában vált el. Böhme és csapata két leletet vizsgált újra, melyek a Graecopithecus freybergi nevű emberféléhez (hominidához) köthetők – a kutatók az El Graeco becenevet adták az előembernek. A leletek egyike egy Görögországban, Athénban 1944-ben talált alsó állkapocs és egy Bulgáriából származó fog, melyet 2009-ben találtak.
Forrás: Telegraph
A fosszíliák körüli üledék elemzése révén a szakértők az állkapocs korát 7,175 millió évre, a fogét 7,24 millió évre becsülték. A leletek így régebbiek, mint az eddig ismert legrégebbi, az afrikai Csádból ismert előember, a Sahelanthropus, melynek korát 6-7 millió évre teszik. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az előemberek és a csimpánzok fejlődési vonala korábban és nem Afrikában vált szét, hanem a Földközi-tenger térségének északi részén.
Heves reakciókat, sok ellentmondást várok"
– mondta el Böhme az elmélet bemutatásakor Tübingenben. Kifejtette: elméletét további kutatásokkal fogja alátámasztani, elemezni fogja az El Graeco táplálkozását. Emellett Irakban, Iránban és lehetőség szerint Libanonban is újabb arra utaló nyomokat fog keresni, hogy az előember Afrikán kívül fejlődött ki.
A részletes vizsgálatok alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a Graecopithecus egy eddig ismeretlen előemberféle. Foggyökerei nagy mértékben egybeolvadtak, ami az emberre és kihalt rokonaira jellemző. Az emberszabású majmoknál a foggyökerek többnyire különállóak.
Minket is megleptek az eredményeink, mert eddig kizárólag Afrikából, a Szaharától délre fekvő térségből származó előembereket ismertünk"
– mondta Jochen Fuss, a kutatásban részt vevő egyik szakértő.
A tudósok szerint elképzelhető, hogy a körülmények drasztikus változása mozdította elő a fejlődési vonalak szétválását. A lelőhelyek üledékrétegében egyrészt vörös, finomszemcséjű iszapot találtak, amely a sivatagi porra jellemző, vélhetően Észak-Afrikából származik. Másrészt nagy mennyiségben találtak különböző sókat.
"Ezek az információk a Szaharára utalnak, mely 7,2 millió éve alakult ki, sivatagi viharai pedig vörös, nagy sótartalmú port fújtak az akkori Földközi-tenger északi partjára" – magyarázta Böhme.
Európában is a szavannavidék kiterjedéséhez vezethetett a klíma változása - tette hozzá a tudós. Az üledékben erre utaló jellegzetes növényeket és rendszeres tüzek nyomait találták.
Összességében szavannára utalnak a jelek. Ehhez illeszkedik, hogy a Graecopithecuséval együtt mai zsiráfok, gazellák, antilopok és orrszarvúk elődeinek fosszíliáit is megtalálták – mondta Nikolaj Szpaszov, a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársa. Azt, hogy az előemberek hogyan néztek ki, hogy már felemelkedve jártak-e, nem tudni – mondta Böhme. Az állkapocs méretei alapján az El Graeco mintegy 40 kilogrammos lehetett és olyan nagy volt, mint egy mai csimpánznőstény.
A kutatók ugyanakkor kiemelték: a leletek semmilyen formában nem kérdőjelezik meg azt, hogy az emberi faj, a Homo sapiens először Afrikában jelent meg mintegy 200 ezer éve és később onnan vándorolt a világ más részeibe. Elődei azonban nagyon úgy néz ki, hogy Európából bandukoltak el Afrikába.
A tomboló jégkorszak idejei teleken kevés disznóval találkozhatott az itt tengődő népesség, legfeljebb egy egy enyhébb hajnalon az "obszervatóriumában" vizsgálgathatta az eget, számolgathatta, hány nap még az ínség, hányan élték túl a telet, mennyi még a raktár jól tartósított élelmiszer készlete, elegendő e hátralévő fagyos napokra, kitart e az a rövid nyár beköszöntéig? Talán jegyzetelgetett is némi ákom-bákomot, de az is lehet, hogy írogatott???
Itt a glaciálisok emberfejlesztő hatásaira vonatkozó elméletemet vetettem föl. Úgy látom erről nem sokan gondolkodtak eddig. Hogyan lehetne a tudományos kutatás területére becsempészni a gondolatot?
A múltszázad kezdete idején minden fejlettebb országban komoly ember kísérletek folytak, kicsivel később kiképzett személyek által vezérelve - nagyobb léptékben - egész nemzetek, társadalmak váltak kísérlet tárgyává. Ezek különféle szintű nép-irtásokkal is tarkítva voltak.
A rabszolgatartás az ókor elején, Európát elérő első migrációs hullámot követő időkben, 1-2 évszázaddal később kezdődött. A tanított, hamis, uralkodók által jegyzett "történelem" erről nem tájékoztat.
Nem találkoztam olyan anyaggal amelyben taglalták volna a jégkorszakoknak az emberiség fejlődésére gyakorolt hatását.
Barabási László, Az emberiség története című négy kötetes művében arról ugyan írt, hogy az Európai térségben egy mellérendelői jellegű őstársadalom létezett - egyenrangúak csoportjai - a keletről jövő bevándorlások előtt (migrációk), amely azután alá-fölé rendelő jellegűvé vált (törzsfő, vezér, király stb.).
Azt gondolom Barabási történész valós tényeket írt, a feltevésem szerint az emberiség az utolsó jégkorszak idején jutott el a "demokrácia" szintjére, ez teremtette meg az egyenlőség elvét, emelte, fejlesztette az emberi létezést egy magasabb erkölcsi szintre, ebből adunk le egyre többet ahogy a migrációk "sűrűsödnek".
"Ez oké, de ezt a neurális hálózatoknak és hasonlónak kell produkálnia időnként magától, nem egy sima szokásos programnak."
Ehhez sajnos nem tudok hozzászólni, mert a neurális hálózatokról nagyon-nagyon keveset tudok.
Ennek oka talán az, hogy eddigi életem során nem találkoztam ez irányú érdeklődésemet felcsigázó "guru"-val . (Engem általában "kockafejűek" - mármint a digitális technika hívei/megszállottai oktatgattak.)
"Szerintem az elme a heuréka élmény elején egyszer csak egyetlen lépéssel letér a megszokott útról. Ekkor lavinaszerűen a kezdő gondolatból vadiúj gondolatsor fut le."
"Véletlen-generátor" magas prioritású - "nem maszkolható interrupt"-ja téríti le a megszokott útról. A vezérlés joga ekkor rövid időre átadódik az "asszociatív tár"-at kezelő "asszisztensnek".
Ha e folyamat eredményeként használhatónak tűnő - eddig ismeretlen elgondolás/meglátás születik, az pozitív meglepetésként hat.
(bennem legalábbis ez szokott lezajlani - érzésem szerint)
Mondjuk a számítógépben a neurális hálózatokban a tanulás esetén a súlyok módosulnak. Amik számok. Amint megszűnt a tanulás a súlyok bekonvergáltak, már nem módosulnak komoly mértékben a számok.
Az agyban is valami hasonló lehet. Amikor az agy hálózatai olyan új állapotokba kerül amibe még soha nem volt, akkor a súlyok a neuronok között változnak. Ezek a szinapszisok, amikben a neurotranszmitter molekulák viszik az információt idegsejt és idegsejt között. Na, most ha itt valami változás van, azaz az egyensúly ki van billenve az új állapottól, akkor felszabadulnak a jutalmazó anyagok. Normál esetben Heuréka nélkül ilyesmi nincs. Szerintem mindig van ilyen endorfin, dopamin felszabadulás, de Heurékakor sok lehet. Biztos kutatják ezeket.
Az elme járja a normál gondolatait útjait. Egyik követi logikailag a másikat. Ez általában olyan, mint a kitaposott ösvény. Szerintem az elme a heuréka élmény elején egyszer csak egyetlen lépéssel letér a megszokott útról. Ekkor lavinaszerűen a kezdő gondolatból vadiúj gondolatsor fut le. Ezt az agy valami hormonnal, neurotranszmitterrel jutalmazza. Megerősíti, megtanulja az új gondolatsort. Igen, új útra tévedtél, tanultál valamit itt egy kis endorfin vagy dopamin.
Én ezeket számítógépben csináltam. Egy másik,a mesterséges intelligenciás, topikban sokat írtam ezekről.
