Mindenesetre megvan az az előnye, hogy jó pillanatban dobott fel egy olyan ötletet, ami épp az Oscar idején sok embernek bejött. Másik előnye, hogy magyar a film:)
Ismeretes, a Saul fia tavalyi sikerét követően idén, a Deák Kristóf rendezésében készült Mindenki című rövidfilm is elnyerte az Oscar-díjat. Szerencsére, a magyarok józanabbik fele őszinte szívvel tudott örülni, hogy rövid időn belül két Oscart is bezsebelhettünk. Azonban akadtak olyanok is, akik nem osztoztak az ország örömében. Sőt, inkább azon voltak, hogy teleüvöltsék a liberális médiát az olyan magvas gondolataikkal, minthogy
"a kisfilm nem érdemelt Oscar-díjat, mert az egész, úgy ahogy van egy amatőr, kezdő alkotás."
Természetesen a fikakultúra megágyazását a 444kezdte, melyben az egyik ügyeletes sivalkodó kifejtette, "nem igazán jó film a Mindenki", mert az
egy árva gagre épülő, de a megvalósítás során elnagyolt, és ami a legrosszabb, saját alapfelvetését átgondolni lusta kísérlet."
Ezt követően megszólalt a másik, magyarságból általában jelesre vizsgázó médium, a hvg.hu, amely helyet biztosított olyan soroknak, miszerint "a Mindenki nem igazán jó film", továbbá, hogy
egy középszerű filmnek Oscar-díjat adni kifejezetten káros. Főleg, ha az alkotó kezdő."
Tehát egy a magyarok számára globális sikerként értékelt alkotás kapcsán ezeknek a derék liberálisoknak a következő szavak jutnak az eszükbe, a teljesség igénye nélkül:
így van .Igazad van. De a film esetében más a szitu. Itt pont azt a stiklit követték el az alkotók a diákokkal a film forgatása alatt mint ami ellen a filmben lelkesen küzdöttek a nebulók.
Kedves medvetalp, nyilván nem hallottad a Tellerrel készült 3 részes interjút:(((( Igaz, évekkel ezelőtt volt!!!!!! Asszem az utolsó, magyaroknak adott interjú volt!!!!!
Teller viszont elmondta édesapja intelmeit:))))) Ezért ment ki sürgősen az államokba, mert tudta, hogy kikkel lesz körülvéve a szocialistává avanzsált országban:))))))
A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, hogy praktikusabb irányt válasszon, így állapodtak meg a vegyészmérnökségben. Beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, a Budapesti Műszaki Egyetem elődjére, de miután 1926. január 2-án engedélyt kapott rá, elhagyta az országot, abban a hitben, hogy Németország mentesebb lesz az antiszemitizmustól, mint a Horthy-korszak Magyarországa a numerus clausus törvényét követően.[2]
Akkor meg nem kell Erika nenit szidni , pont erre adott lehetoseget a gyengebb hangu gyerekeknek....Nemnem , ezt a problemat egy mas kornyezetbe kellett volna beagyazni a rendezonek akkor.
Ettől még nem kezelte jól a tanár a helyzetet, ilyen helyzetbe nem lehet hozni gyerekeket.
Eltúlozták a szituációt, ettől függetlenül jobb egy gyereknek a kóruson belül, ha néhány hangot kihagy, mint kóruson kívül.
Egyébként mikor a különféle szervezeti formákat oktatják, a legtöbb nagyon felvilágosult fütyő nem tudja, hogy melyek azok a struktúrák, ahol nem működik a demokrácia, illetve azt még sejtik, hogy az erőszakszervezeteknél ez a helyzet, de azt a legtöbben nem gondolják, hogy a másik ilyen az iskola, illetve a zenekar (kórus)