A zsidó vallásban teljesen szabad a gondolkodás, de a cselekedetek minden téren be vannak szabályozva.A keresztény vallásban a gondolkodás nem szabad, csak a szeretetről enged beszélni.
A cselekedet már nem része a szeretetnek.
"Jézus megtartotta a "zsidó" vallási szabályokat, mert Isten rendelése."
Ez tévedés.
Jézus nem megtartotta, hanem gondolkodott azon, hogy miért kell megtartani és hogyan.
Isten egyébként nem rendelt semmit.
Isten rendelése a természeti törvények.
A zsidó vallási szabályok, a zsidó papok rendelése, (ahogy a nevében is benne van), majd ezeknek Istenre hivatkozással adtak nyomatékot.
A későbbi zsidó írástudók gondolkodás nélkül akarták betartani ezeket a rendeléseket.
Ezért vált értelmetlen cselekvéssé, amit tettek.
Ők is látták, hogy értelmetlen, amit cselekszenek, de a papi világi hatalomnak fontosabb volt az engedelmesség látszata, a saját hatalmuk biztosítása végett.
Ha ők nem gondolkoznak azon, hogy miért mondhatta ezt az Isten, akkor a nép sem fog gondolkodni azon, hogy miért mondja a pap.
Jézus gondolkodott, ezzel veszélybe sodorta a papság hatalmát.
Ezért kellett meghalnia.
Akár csak a mai világunkban.
A gondolkodó ember általában liberális (mint Jézus is volt), a konzervatív ember nem gondolkodik, csak követi a felsőbb utasításokat. (úr-szolga viszony)
A hit nem logikai döntés kérdése. Pl. azt, hogy szereted édesanyád, vagy a gyereked, nem magyarázható logikai úton, ha egyébként emberileg nem is érdemelnék meg.
Sajnos ellent kell mondjak neked. Az én hitem logikai döntés szülötte. És azt gondolom felnőve, egy gyermek is ráébred arra, hogy szülei nevelték fel, sokszor igen nehezen, és te nem ezt szeretnéd gyermekeidnek ez mind logika amelyet érzelmek követnek.
Egyvalamit azonban meg kellene határozni. Biblia alapján folyik a beszélgetés, vagy egyéni vélemény alapján, esetleg magukat kereszténynek valló különböző egyházi, felekezeti, vallási közösség egyéni tanítása alapján. Mert ha az utóbbi van, akkor csak elbeszéltek egymás mellett. Olyan, mintha pl. a tízes számrendszer számát hasonlítanátok a kettes számrendszeréhez.
Idézek valamit egy alábbi hozzászólásból, amellyel teljesen egyetértek:
Az mindenesetre egy régi, és minden exegéta által elfogadott tény, hogy az evangéliumok NEM történeti leírások. Határozott céllal és mondanivalóval íródtak annak idején, s szemmel láthatóan nem azért, hogy a megtörtént eseményeket dokumentarista pontossággal rögzítsék. Ezért is található bennük látszólagos ellentmondás még a három szinoptikus között is
Jézus megkeresztelkedett : "És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki..." (Mt.16)
Az lehet, hogy János bemerítette, de az valószínűtlen, hogy egy ilyen jelenet lejátszódott. Akkor amikor utólag elkezdték összegyűjteni a Jézus-i életrajzot, mindent elfogadtak és kiszíneztek. Ezért különbséget kell tenni a hiteles és biztos, hogy valótlan részek között. János keresztelésének és Jézus megkeresztelésének történetét tehát átdolgozták.
És mindenki, aki őt követte, akár zsidó volt, akár pogány, megkeresztelkedett. "Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében..." (Mt.28.19)
Ez már akkor került az evangéliumba, amikor a szentháromság mint fogalom elfogadottá vált. De mindketten tudjuk, hogy a zsidó hitnek ez ellentmond. Tehát vagy Jézus elhagyta hitét, amire nincs bizonyíték, vagy ezek már a betérő pogányok alkotásai.
Hogy Jézust megvádolták szombat szegéssel, benne van a Bibliában több helyen is, hadd ne idézzem mindet.
A vád, nem egyenlő a bizonyítással. Jézus nem szegte meg a szombatot. Idézhetsz egyet és azt kitárgyalhatjuk .
Isten szabályait soha nem írta felül - az emberi szabályokat igen. Ezért kérdezem ismét, hogy bibliai alapon megy a beszélgetés, vagy egyéni feltételezés szerint?
Olvastad a preambulumomat az fenn? Nem fogadom el azt hogy Istentől ihletett az emberi kezekkel készült és rengeteg tévedést, hibát tartalmazó, évszázadokig készült mű. Viszont tudom, hogy nagyon sok igazságot tartalmaz. Különösen a passió hiteles belőle.
Jézus mindenkit tanított, akinek füle volt a hallásra, akár zsidó volt, akár pogány.
Jézus legtöbbször példázatokban szólt, amelyeket a pogányok amúgy sem értettek. Pusztán a későbbi sikeres térítések közöttük alapozták meg azt, hogy ennek megfelelő részek kerüljenek a szövegbe.
"...hirdettetnie kell az evangyéliomnak minden pogányok között." (Mk.13,10)
Kell, mert a zsidók nem fogadták el, az évtizedes békés egymásélés után exkommunikálták őket .
Persze, aki nem hisz, akinek a Biblia mesekönyv, azt is érdekelheti a dolog, de jutni legfeljebb döntésre fog, aminek köze nincs hithez. Az emberi döntések meg gyakran változnak.
A hitnek semmi köze sincs az igazsághoz. A Biblia nem mesekönyv, de minden szavát fenntartással kell kezelni, mivel a profán szerzők sem tartották annak és ennek megfelelően jártak el. Az igazságot ki kell belőle magozni és ezt csak értő füllel lehet megtenni.
A hit nem logikai döntés kérdése. Pl. azt, hogy szereted édesanyád, vagy a gyereked, nem magyarázható logikai úton, ha egyébként emberileg nem is érdemelnék meg.
Egyvalamit azonban meg kellene határozni.
Biblia alapján folyik a beszélgetés, vagy egyéni vélemény alapján, esetleg magukat kereszténynek valló különböző egyházi, felekezeti, vallási közösség egyéni tanítása alapján. Mert ha az utóbbi van, akkor csak elbeszéltek egymás mellett. Olyan, mintha pl. a tízes számrendszer számát hasonlítanátok a kettes számrendszeréhez.
Jézus megkeresztelkedett :
"És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki..." (Mt.16)
És mindenki, aki őt követte, akár zsidó volt, akár pogány, megkeresztelkedett.
"Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében..." (Mt.28.19)
Hogy Jézust megvádolták szombat szegéssel, benne van a Bibliában több helyen is, hadd ne idézzem mindet.
Isten szabályait soha nem írta felül - az emberi szabályokat igen. Ezért kérdezem ismét, hogy bibliai alapon megy a beszélgetés, vagy egyéni feltételezés szerint?
Jézus mindenkit tanított, akinek füle volt a hallásra, akár zsidó volt, akár pogány.
"...hirdettetnie kell az evangyéliomnak minden pogányok között." (Mk.13,10)
Persze, aki nem hisz, akinek a Biblia mesekönyv, azt is érdekelheti a dolog, de jutni legfeljebb döntésre fog, aminek köze nincs hithez. Az emberi döntések meg gyakran változnak.
Aki ezt a hármat külön akarja választani, vagy szembefordítani egymással, az sem nem zsidó, sem nem keresztény, sem nem Jézust követő. Akkor meg mit érdeklik a tanításai...?
Attól még érdekelhetik. Vannak, akik mindent szeretnének előbb megvizsgálni mielőtt döntéseiket meghozzák. Egyébként sokszor előfordult, hogy ez a három egymással szembe lett állítva, így ezen sincs csodálkozni való.
Zsidó, keresztény és jézusi tanítás - így külön válsztva? Jézus zsidó volt, aki megkeresztelkedett.
Jézus zsidó is maradt. Sőt a tanítványai is, akik nem voltak keresztények a szó mai értelmében. Sőt Jézus se nevezhető annak. Mivel a János-i keresztség hiteles követői a mandeusok.
Jézus megtartotta a "zsidó" vallási szabályokat, mert Isten rendelése. Ha szombatot szegett, akkor szombatot szegett és nem hétfőt, vagy vasárnapot.
Jézus nem szegett szombatot, hiszen nem is ez volt ellene a vád. A vallási szabályokról meg kimutatta, hogy emberek parancsolatai, amelyeket felülírt.
Jézus Isten törvényeiről, akaratáról beszélt, megkeresztelkedett és kereszteletlen zsidóknak és pogányoknak egyaránt tanított.
Valóban, ezekről beszélt, mégpedig azokon jóval túlmutatva. A megkeresztelése kérdéses hacsak nem a keresztfára gondolsz. Pogányokat pedig nem tanított, mivel úgy sem értették volna a magyarázatait.
Ha nem volt a hétfő meg a vasárnap tilos, hogy tudta volna megszegni? Így akármelyik nap is csinálta a sok gyógyítást, csak a szombatért vonták kérdőre...
Zsidó, keresztény és jézusi tanítás - így külön válsztva? Jézus zsidó volt, aki megkeresztelkedett. Jézus megtartotta a "zsidó" vallási szabályokat, mert Isten rendelése. Ha szombatot szegett, akkor szombatot szegett és nem hétfőt, vagy vasárnapot. Jézus Isten törvényeiről, akaratáról beszélt, megkeresztelkedett és kereszteletlen zsidóknak és pogányoknak egyaránt tanított. Aki ezt a hármat külön akarja választani, vagy szembefordítani egymással, az sem nem zsidó, sem nem keresztény, sem nem Jézust követő. Akkor meg mit érdeklik a tanításai...?
"Ez az iga, ha nem képes időben megszabadulni onnét, meg fogja ölni."
Szerintem nagyon sok olyan ember van, aki elvárja, hogy megmondják neki, hogy mit csináljon, az ilyenek nagyon jól érzik ott magukat. Bemagolja amit tudni kell, és csinálja, amire felszólítják. A gondolkodás "művészete" nem ingyen van....
A hinduknál meg javasolt egyedül élni és tisztába kerülni a "dolgokkal". Szóval a gyülekezet többnyire csak átjáróház... már annak, aki tudni is akar, nem csak elhinni....
Ezt azért cáfolnám. A felekezetek pont nem tűrnek el semmiféle egyéni elképzelést. Kemény lelki terror van a felekezetekben, aki eltér, az gyorsan kint találja magát a felekezetből. Egy muszlim felekezetben meg egyenest az életével játszik az, aki alakítani szeretné a felekezetét. Egyik felekezet sem a gondolkodó embereket szereti, hanem a feltétel nélküli engedelmeseket. Ezek a közösségek nem egyénben gondolkodnak, hanem az előírásokban, a hagyományban. Elvárás, hogy az egyén teljesen feladja saját identitását, ekkor válik a közösség részévé, egy bábbá. Nem megszabadul az igából (amit Jézus híredet), hanem igát vesz a nyakába. Ez az iga, ha nem képes időben megszabadulni onnét, meg fogja ölni.
Persze, mindenhol vannak szélsőségek. De a történelmi egyházak ma mát inkább karitatív munkájukkal tűnnek ki, nem a kiközösítésekkel. Igazából nem is rájuk illik leírásod, még a zsidókra sem, hiszen ott is lehet választani a sok irányzat között. Az egyén pedig a mai világban egyszerűen maradhat agnosztikus is, semmiféle bántalom nem éri, persze a kilépőkre a különféle szektákból ez nem vonatkozik. Az érdekes az, hogy mindenki másként értelmezi Jézus szavait és legtöbbször azokat, amelyeket el sem mondott.
Talán tömören fogalmazva (mivel a részletes válasz csak egy flood lehetne):
Örülök, hogy végre van valaki aki eldönti a tutit!
Bár a történelem folyamán számos ilyen akadt, de reméljük a te sorsod nem olyan lesz mint az övéké.
Azt azonban Jézus is megmondta, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában...
Remélem, hogy apró téves állításaid mellett a szerénység is legfőbb erényed marad továbbra is.
Lelkes igyekezeted azonban tiszteletre méltó. Sohasem lehet tudni, hogy miből lesz a cserebogár. Nem egy embernek volt már pálfordulása az elmúlt 2000 évben...
Ilyesfajta felvetésekkel (kakasszó/trombitaszó) az exegézis nevű tudomány foglalkozik. Ámde nem egyénileg ötletelve (azokból akad tízezrével), hanem alapos, széleskörű tudományos kutatásokkal, vitákkal, s letisztult érvekkel. Rengeteg effélére fény derült az elmúlt évtizedek során, s sokszor a kutatók hónapokat, vagy akár az egész életüket áldozták a valóság kiderítésére.
Az exegézis már igen régi tudomány. Azt amit közel kétezer éve megállapítani véltek a keresztény írástudók az ószövetségből, átértelmezve a hitükre azt ismerjük ez az újszövetség. Órigenész óta azért beszűkültek a lehetőségek az írásmagyarázók előtt, de miért kellene elfogadnom a régi mesterek hagyatékát? Ők nem voltak azoknak az ismereteknek a birtokába amibe ma már vagyunk, egészen másként értelmeztek dolgokat. De ha ma elolvasok exegétáktól egyetemi tananyagot és a négy evangéliumot mind más hitelesnek vélt szerzőtől, akkor találok nem egy párhuzamban szereplő jelenetet, amelyet mind másként magyaráz. Azt gondolod lezárnak egy témát? Dehogy, mind megy a maga feje után. Azért a legtöbbnek vannak részigazságai, de én eldöntöm melyek....
Az mindenesetre egy régi, és minden exegéta által elfogadott tény, hogy az evangéliumok NEM történeti leírások. Határozott céllal és mondanivalóval íródtak annak idején, s szemmel láthatóan nem azért, hogy a megtörtént eseményeket dokumentarista pontossággal rögzítsék. Ezért is található bennük látszólagos ellentmondás még a három szinoptikus között is (itt pl. az 1. vagy a 2. kakasszó a szembetűnő).
Szó sincs róla. Bár a logion forrás vagy Q mindben szerepel, azért megpróbáltak olyan keretet adni, ami elfogadhatónak tűnik, főleg egy elvakult hívő számára. Pál óvott már az ő idejében megjelenő meséktől és a zsidókkal történő viták hatására " megénekelt "nemzetségtáblázatoktól. Jól nyomon követhető, miként próbálták a pogány-keresztények az akkori zsidó szóbeli hagyományt megfeleltetni Jézusra. Lásd. Mózes születésének párhuzamát Jézuséval, ami nincs benne a Bibliában, de akkor nagyon népszerű volt. Azonban főleg a passió jánosi része szemtanútól származik és a leglényegesebb részét a történetnek jól elmondja: a feltámadást, amely megegyezik a Torinói lepel tanúságával.
Mindenesetre nem vitatom, hogy lehetne akár helyes értelmezés is a kakasszóra pl. a trombitajelzés. Ennek egyébként akkor van értelme, ha nem efféle "Messiás hírnökére" céloztak volna vele (annak e ponton nem sok értelme volna), hanem ha abban a korban pl. elterjedt kifejezés lett volna az őrszolgálat kürtjelzésére a "kakasszó" szinonima. Akkor azt mindenki érthette, hogy mit jelentett, ma meg csupán félreértjük, mert nem ismerjük ezt a jelentését. De akármi is volt, az evangéliumban ennek a ténynek abszolút nincs jelentősége. A sorok lényege nem az, hogy kakas, vagy trombita. A "Messiás hírnöke" pedig értelmetlennek tűnik, ha Jézus közlésébe helyezzük: "Mielőtt a Messiás hírnöke jelezne, te háromszor fogsz megtagadni engem...". Jézusról akkor már mind tudták, hogy ő a Messiás. Maga Péter is kijelentette neki.
Szó sincs róla. Itt több legyet ütöttek egycsapásra - na nem hetet. A római éjjeli őrszolgálat harmadik negyedét a kakasszóval jellemezték. Jézus mondhatott olyat, amivel jelezte Péternek, hogy meg fogja tagadni még az éjszaka, de ezt már az evangélista egy kicsit megideologizálta.
Jézusról pedig nem tudhatták, hogy Messiás - egy mert nem volt az - hiszen a zsidók által várttól lényegesen különbözött, maga is elutasította, hogy ennek megfelelően járjon el, magát nem így aposztrofálta, az evangélisták csináltak belőle Messiást és isten fiát.
De még egyszer: ezt egy exegétának kellene felvetni, hogy foglalkozzék vele, nem egy fórumon, ahol az évtizedek alatt számos dolog a süllyesztőbe vész.
Én vagyok az exegéta. És nem zavar, ha az írásaim elvesznek. Úgyis sok mindent elfelejtünk csak a fontos dolgok maradnak meg. Akinek ez fontos megjegyzi.
Ilyesfajta felvetésekkel (kakasszó/trombitaszó) az exegézis nevű tudomány foglalkozik. Ámde nem egyénileg ötletelve (azokból akad tízezrével), hanem alapos, széleskörű tudományos kutatásokkal, vitákkal, s letisztult érvekkel. Rengeteg effélére fény derült az elmúlt évtizedek során, s sokszor a kutatók hónapokat, vagy akár az egész életüket áldozták a valóság kiderítésére.
Az mindenesetre egy régi, és minden exegéta által elfogadott tény, hogy az evangéliumok NEM történeti leírások. Határozott céllal és mondanivalóval íródtak annak idején, s szemmel láthatóan nem azért, hogy a megtörtént eseményeket dokumentarista pontossággal rögzítsék. Ezért is található bennük látszólagos ellentmondás még a három szinoptikus között is (itt pl. az 1. vagy a 2. kakasszó a szembetűnő).
Mindenesetre nem vitatom, hogy lehetne akár helyes értelmezés is a kakasszóra pl. a trombitajelzés. Ennek egyébként akkor van értelme, ha nem efféle "Messiás hírnökére" céloztak volna vele (annak e ponton nem sok értelme volna), hanem ha abban a korban pl. elterjedt kifejezés lett volna az őrszolgálat kürtjelzésére a "kakasszó" szinonima. Akkor azt mindenki érthette, hogy mit jelentett, ma meg csupán félreértjük, mert nem ismerjük ezt a jelentését. De akármi is volt, az evangéliumban ennek a ténynek abszolút nincs jelentősége. A sorok lényege nem az, hogy kakas, vagy trombita. A "Messiás hírnöke" pedig értelmetlennek tűnik, ha Jézus közlésébe helyezzük: "Mielőtt a Messiás hírnöke jelezne, te háromszor fogsz megtagadni engem...". Jézusról akkor már mind tudták, hogy ő a Messiás. Maga Péter is kijelentette neki.
De még egyszer: ezt egy exegétának kellene felvetni, hogy foglalkozzék vele, nem egy fórumon, ahol az évtizedek alatt számos dolog a süllyesztőbe vész.
Na jó. Ezek szerint már kétszer előfordult. Azért ellentmondok neked. Megközelítésed téves. Ugyanis valamiféle kollektív vallási rendszerben gondolkozol. Miközben az általad felvázolt különbségek csak elméletben léteznek. A gyakorlatban minden egyén alakíthatja a felekezeti megközelítést. Ezért is Jézus egyénben gondolkodott és nem közösségben. Ő a saját vallásán belül is megmutatta a helyes utat.
Bizonyára ott lehettél és ezért tudod ilyen pontosan. Vagy pedig valamilyen egyéni, extra evangéliumokat olvastál, nem pedig azokat amelyekből mi ezt tudjuk.
Mindenesetre mind a 4 evangéliumban benne van.
Az alábbi háromban mint Péter emléke arról, amit Jézus mondott neki:
Mt 26,75
Mk 14,72
Lk 22,61
A negyedikben maga a történés (Jézus szavai):
Jn 13,38
Ó dehogy olvastam extra evangéliumot, csak egy fejezettel visszatekintettem, mivel három egy, egy pedig két kakasszót említ. Valami nem stimmelt. Ezért utána néztem.
a római légiók akkori háromórás őrszolgálati beosztása:
este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel? - magyarul nem élő kakasról volt szó, hanem egy időpont előtt történt a tagadás / lásd az evangélista maga árulta el az igazságot, hogy érdekessé tette csak a történetet - a Misna szerint sem lehetett ilyen állat ott akkor
Az esetet csak azért említettem meg, mert a köztudatban hibásan az él a nem hívők körében, hogy Péter 3-szor tagadta meg Jézust (ez igaz), és mindháromszor emiatt megszólalt a kakas (talán jelezvén a megtagadást? De ez nem igaz!). Márk-nál egyébként a kaka másodszori megszólalásának időpontjához volt időzítve a háromszori megtagadás megtörténte, de harmadik megszólalás sehol sincs.
Láthatod, mindenki félre ért valamit.
Mint ahogy az ateisták is irtóznak attól, hogy a vallást téveszmékre építik egyesek, engem is irritál az, hogy mások a köztudatban elterjedt hibás téveszmékre próbálnak valamit építeni, s ezzel támadni azt ami a téveszmét nem is tartalmazza (pl. "Éva a tudás fájáról evett almát").
Nyilván almát nem ehetett, mivel ezt a szót nem tartalmazza a szöveg. De látod pont ezen az alapon is beletoldottak a pogány-keresztény evangélisták olyat, ami el sem hangzott: a kakasszót.
Ugyan ezen az alapon lehet kimagozni az igazságot is Jézus valódi szavairól és a valós történésekről. DE akkor el kell vetni a tanultakat és berögzülteket.
Bizonyára ott lehettél és ezért tudod ilyen pontosan. Vagy pedig valamilyen egyéni, extra evangéliumokat olvastál, nem pedig azokat amelyekből mi ezt tudjuk.
Mindenesetre mind a 4 evangéliumban benne van.
Az alábbi háromban mint Péter emléke arról, amit Jézus mondott neki:
Mt 26,75
Mk 14,72
Lk 22,61
A negyedikben maga a történés (Jézus szavai):
Jn 13,38
Az esetet csak azért említettem meg, mert a köztudatban hibásan az él a nem hívők körében, hogy Péter 3-szor tagadta meg Jézust (ez igaz), és mindháromszor emiatt megszólalt a kakas (talán jelezvén a megtagadást? De ez nem igaz!). Márk-nál egyébként a kaka másodszori megszólalásának időpontjához volt időzítve a háromszori megtagadás megtörténte, de harmadik megszólalás sehol sincs.
Mint ahogy az ateisták is irtóznak attól, hogy a vallást téveszmékre építik egyesek, engem is irritál az, hogy mások a köztudatban elterjedt hibás téveszmékre próbálnak valamit építeni, s ezzel támadni azt ami a téveszmét nem is tartalmazza (pl. "Éva a tudás fájáról evett almát").
Azt is eltalálta, hogy a megtagadás háromszor fog megtörténni, s ez némi szünetekkel így is történt. Az éjszaka el is telt, és emiatt - pirkadat lévén - meg is szólalt a kakas. Nem a megtagadás miatt, hanem mert hajnalban ez a dolga. Megszólalt, és kukorékolt, kukorékolt, kukorékolt pár másodperces szünetekkel egyfolytában sokáig, míg meg nem unta.
Hát ez nem így volt. Péter valóban megtagadta Jézust, de ezt az nem jelezte előre. A kakas bár nem volt tisztátalan állat, de nem volt a fővárosban. Valójában a római őrség trombita jelzéséről volt szó. Az evangélisták pedig azért tették kakaszóvá, mert a zsidó néphagyomány a kakast a Messiás hírnökének tartotta...
Nos, akkor arra kérünk, hogy konkrétan mutass be nekünk példákat a saját életedből, hogy nálad ez miként valósul ez meg. Gondolom nem az általad jelzett "keresztény" szemlélettel élsz, azaz nem "vizet prédikálsz és bort iszol".
Nagyon várjuk ezeket, hogy tanulhassunk belőle. Még Péter is tanulhatna, aki azt mondta Jézusnak, hogy nem tagadja meg soha. De Jézus leintette, mondván, hogy mást fog cselekedni mint amit mond. Még az időpontot is behatárolta aznap éjszakára jelezvén, hogy ez a pirkadat megjelente előtt fog megtörténni (a pirkadat észleltekor a kakasok elkezdenek kukorékolni, néhány másodperces szünetekkel, s nem háromszor, hanem legalább harmincszor, vagy még többször). Azt is eltalálta, hogy a megtagadás háromszor fog megtörténni, s ez némi szünetekkel így is történt. Az éjszaka el is telt, és emiatt - pirkadat lévén - meg is szólalt a kakas. Nem a megtagadás miatt, hanem mert hajnalban ez a dolga. Megszólalt, és kukorékolt, kukorékolt, kukorékolt pár másodperces szünetekkel egyfolytában sokáig, míg meg nem unta.
Jézus örömhírt jött el közölni. S maga mondta, hogy nem az egészségeseknek van szükség az orvosra, hanem a betegeknek. Ezeknek a betegeknek közölte az örömhírt. Azt, hogy őnekik is van remény, noha bűnösök. Az Atya minden embert magához hív, csakhogy a bűnösök tudják, hogy vétkeztek, s ezért megítélik önmagukat, s hiába a hívás - nem képesek az Atyához menni. De bűneiket megbánván az önítéletük megszűnik, feltéve, hogy tudják: az Atya ezeket a bűnöket megbocsájtja, tehát az ítéletük hibás, és felesleges ezután. Az nem örömhír, hogy a bűntelenek (amik nincsenek is) majd bejutnak az atyához, a többi meg szenvedhet.
A keresztény gondolkodásban az ember szabadon dönt a cselekedeteiről. Ehhez értelmet is kapott. Értelem nélkül nincs szabad döntés, mindent az ösztönök irányítanak. Értelemmel beláthatjuk, hogy egy adott esetben mást is választhatok, mint amit az ösztöneim, az önzésem diktálna. Felismerhetem, hogy az ösztönöm elleni cselekedet - noha rossz számomra megtenni - mégis a jót eredményezi. Ekkor szabadon dönthetek, hogy nem állati módon az ösztöneimre hallgatok, hanem az értelmem szerint cselekszem. Ha ezt teszem, akkor a szeretet szerint élek. Ha mégsem, akkor vétkezem. Bármelyiket tehetem, ettől vagyok szabad. Azonban, ha nem az értelem szerinti jót teszem, akkor automatikusan megítélem magam olyannak, aki nem mehetne az Atyához. Ezt oldja fel Jézus az örömhírrel, s mindazzal amit tett.
Nem könnyű az önmagunk megítéléseitől megválni, bármennyire is annak ellenkezőjét gondoljuk. Ezért sokkal egyszerűbb a jót cselekedni, mint a rosszat választani, majd azt utólag megbánni. Ezért igyekeznek a keresztények inkább a jót tenni.
A keresztény tanítás felnőtteknek szól. Nem könnyű megérteni, és teljes egészében átlátni. Jézus sem pár napig volt ez ügyben köztünk. S rengeteg dolog csak utólag ugrott be az apostoloknak is, sőt az évszázadok alatt - bár tévutak is voltak bőven - még sokat fejlődött a megértése. Még ma sem vagyunk mindennel teljesen tisztában, de az biztos, hogy amit ma tudunk (és tanítanak) az sok mindenben teljesen más mint ami 100 évvel ezelőtt a köztudatban elterjedt róla.
Ma a papok már egészen másként hirdetnek mint akkor.
(Aki nem hiszi, az pl. hallgasson meg egy Pál Feri atya beszédet).
Ennek pusztán az az oka, hogy az Ő nevével fémjelzett, de nem ő általa kitalált megváltás-tan alapjaiban vitte félre a Jézus-i ideát. Jézusnak az első követői mind megmaradtak zsidó hiten. Csak később a betérő pogányok, felhasználva a páli tanítást kimosdatták belőle, és ha ma nem lenne erős az ateizmus, akkor nem ilyen sok keresztény szekta lenne, hanem sok különféle vallás megint.....
az Újtestamentum: ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel (Szeretet)
-Pál apostol: az Újtestamentumot hirdette, jelezve, hogy az ótestamentum érvénytelen, nem a jézusi tanítás része, sőt, azzal döntően ellentétes (ezért a zsidók máig gyűlölködnek rá, holtában is üldözik)
Egyébként ezt nem is értem. Mi az hogy Pál? Nem a Krisztusról szólt ő is? És hogy miként űznek vásárt némelyek a hitből, arról meg végképp nem tehetnek ők ketten.
A zsidó, a keresztény és a jézusi tanítás különbözősége
A zsidó vallásban teljesen szabad a gondolkodás, de a cselekedetek minden téren be vannak szabályozva.
Vagyis miközben valamit cselekszem, magamban gondolhatok arra, hogy mennyire utálom az egészet.
Ekkor belül a gondolatom nemet mond arra, amire a cselekedeteim kifelé igent mutatnak.
A nem itt igent jelent.
A keresztény vallásban a gondolkodás nem szabad, csak a szeretetről enged beszélni.
A cselekedet már nem része a szeretetnek.
Ez pedig azt eredményezi, hogy miközben állandóan a jóságról, szeretetről beszélek, a cselekedeteim ennek az ellenkezőjét tükrözik vissza. (vizet prédikál és bort iszik)
Ekkor a gondolatom igent mond a szeretetre, miközben a cselekedeteim ennek az ellenkezőjét, a nemet jelenti.
Az igen itt nemet jelent.
Jézus a gondolkodást és a cselekvést összhangba hozza. Itt nem azért cselekszem a jót, mert meg van írva, hanem mert a lelkem, a gondolkodásom is így akarja.
Ekkor az igen igent, a nem nemet jelent.
Ezért látjuk azt, hogy a páli kereszténység (amit a papok hirdetnek) mennyire messze áll a jézusi tanítástól.