Következőleg a fekete párduc is szerencsét hoz. (Főleg ha fegyver nélkül találkozol vele: életed minden baját megoldja egy párduc, de oroszlán is jó erre a célra).
Azt a palotát nem láttam még Jr. I. képei között sem, vagy csak nem emlékszem. (Jr. I. momentán Portugália déli tenger - Óceán - partján csavarog, remélem lesz jó pár képem Portugáliáról is).
Valóban, a város történetét többé-kevésbé ismerem. Az vezetett félre kicsit, hogy arra koncentráltam, hogy az oszmán-török hatalom idején - illetve hát azóta - a keresztény alkotásokat átfestették, eltüntették. De valószínű, hogy ezt csak az ő szakrális helyeiken tették. Konstantinápolyt azt tudom, szerintem a 16 sz. közepén mifelénk egyaránt használták a Konstantinápolyt, és a Sztambul elnevezést egyaránt. (Hogy miként lett Isztambul, az nem tudom.. A Sztambult még gyerekkoromban is több helyen olvastam.).)
A 3. és 4. kép a Topkapi palota két pavilonját ábrázolja. Ezt a szultánok Isztambul-Konstantinopolis-Byzantium elfoglalása után kezdték építeni 1453-tól.
A Dohlbamahce palota elkészültéig ez az épületek és pavilonok sokaságából álló fellegvár, ami önálló városrész is volt a szultáni lakhely és székhely itt székelt a szultáni udvar.
"én stílusában igazából nem tudom az "iszlám"-ban elheklyezni, "
Akkor az a bizonyos 7. kép.
Azért Spoli, mert nem iszlám. Isztambulról azt kell tudni, hogy három réteg egymásra rakódása.
1. Alapítástól Kr. e. 657-től .Kr. u. 395-ig ógörög és római kor
2. 395-től 1453-ig bizánci Birodalom
3. és csak a néhány utolsó évszázad az iszlám.
Ez Konstantin császár oszlopa, aminek tetején a császár szobra áll. Konstantint szokás Isztambul alapítójának is tekinteni, mert ő tette át ide a Római Birodalom fővárosát és magáról elnevezte Konstantinápoly (Constanineapolis "Konstantin Új Városa) néven 330 május 11-én.
De ez nem igaz, mert előtte is állt egy igen jelentős város mielőtt Konstantin ide tette volna a székhelyét és Isztambul valódi alapítása ilyen módon Krisztus 657-ben történt ógörög telepesek által ők Byzantium-nak nevezték Isztambult.
Innen ered aztán a későbbi hatalmas Bizánci Birodalom elnevezés ami Róma továbbélését jelentette egész 1453-ig.
Konstantin császár oszlopára visszatérve a földrengések döntötték le és s zultánok állították helyre megvasalva.
Hát mondjuk engem érdekelne a 3-7 ig képek, és az utolsó kép is. A 7-ik képet én stílusában igazából nem tudom az "iszlám"-ban elheklyezni, meglehet, nem is odavaló, vagy én tudok keveset. Valójában a 6.ikat sem, bár az egészmás, mint a 7-ik. Az épületeket nem tudom mik - amiker írtam - és az utolsó képről - nyilván az én hibám - nem sikerült kitalálnom micsoda. Szóval köcce, ha leírod!
Jól látod Spoli, a vár ( vagy kastély) nem nagy, két szintes. Belül dísztelen (egy teremben maradtak fenn a stukkók).
Többnyire zárva, kivéve amikor egy egy időszaki kiállítás foto, makett vagy képzőművészeti kedvéért megnyitják a nagyközönség előtt, hogy ne csak Milazzoban és Messinában legyen valami, hanem itt is. A vár meg jó arra is, hogy közösséget kovácsoljon össze, akár csak egy sörfesztivál erejéig is róka ide vagy oda.
Érdekes épületegyüttes, bár valójában valóban nem gigantikus, de egyszerűsége ellenére érdekes, és szimpatikus! Hanem hallod Hungarosiculo, a család meglehetősen hosszú időre vezethetivissza a családfáját, ha még ma is élnek a leszármazottak! Gratulálok nekik, és bizony, megérdemlik a sörfesztívált, bár a "kísérőjelenség" a tornyok tövében valójában azért gondolom számukra sem túlzottan kívánatos. Na de ez evvel jár! Azért bámulatos. Nekem az! Kortárs képzőművészetet mutatnak be... Itt még Budapesten is elvétve teszik... Legfeljebb a szállodák haljában, már akinek van pénze megfizetni. És hát nem nagyon tudom, hogy az mekkora művészet.. Khhhmmm....
Egy hozzánk közel eső vár, kb. 15-km-re, Spadaforában. Eredetileg erődnek épült. (fotok saját).
A Castello di Spadafora
Ott van mellettünk talán úgy 15 km-re nyugatra Milazzo és Messina között.
A Spadafora család építette a tengerpart védelme céljából az 1500-as években.
Az alaprajza szimmetrikus a négyezetes erődöt 4 kis oldaltorony szegélyezi.
Építésze Camillio Camilliani Firnezei építész.
Inkább családi rezidenciául szolgált mintsem erődként.
A 18. és 19. században az épület elhagyatott volt néha riktán a Milazzo-Messina között vonulo katonák időnkénti szállásául szolgált.
A 19. század végén a Spadafora család leszármazottainak szolgált ismét családi rezidenciául.
Ma a család megnyitotta a nyilvánosság számára. Kertjében néha sörfesztiválokat szerveznek, jól be lehet rugni és a tornyok sarkába gyakorta hánynak. Belül kortárs képzőművészeti és grafikai kiállítások is vagynak időnként.
A kortárs képzőművészeti kiállítások a sörözéssel jól összekapcsolandó és az alkohol adja a kortárs művek elvont élvezetét.
Belül amúgy teljességgel dísztelen. A sörfesztiválok viszont nagyon jók. Házi sörök vagynak ottan szicíliai termelőktől és grappát is mérnek hozzá.
No, ezt köszönöm, nézem a képeket, de mellé kell tennem már a "történelem könyvet", meg egy Róma térképet is. A képek a szokottan kitűnő Hungarosiculo képek, köcce ám!
Akkor még a Nagycsarnok mellett a Duna parti oldalon, és szemben, a volt, és ma is Vámház téren, ami néhány évtizedig Dimitrov tér volt - egész egyszerűen piac volt, ma azt mondhatnánk őstermelői kis piac. Százával állták körül a Csarnokot, mivel a benti bérleti díjat nem tudták, vagy nem akarták megfizetni, vagy nem állandó standot akartak, és a külső részre a napi helypénzt ki tudták fizetni. A Váci utca - a végén a ma is emléktáblát viselő második Nádor kávéházzal - csak később lett itt "nyüzsgő" utca, jóval később. A mai "Váci utca" jellege ennek a résznek csak atlán manapság van, az én gyerekkoromban, sőt, ifjú koromban is - elég forgalmas, autók, buszok járta rész volt, a 15-ös busz is innen kanyarodott ki. A belvárosi része - a Kígyó utcától - 1890-ben így nézett ki:
Nem, nem Hungarosiculo, a fotós neve rajta van a képen, és a villamostípus elég régi, ma már nem jár ilyen tuja. Egyébként a 70-es 80-as években több neves külföldi fotós járt rendszeresen Budapestre a villamosokat, és a közlekedést fotózni. Nekem hirtelen Tom Boric és Ab van Donselaar neve jut eszembe, meg John Howardé. Ez a kép egy Donselaar kép, Nagy Zsolt Levente gyűjteményéből. Rákospalotán az akkori Czabán Samu téren egy 55-ös villamos.
Róma...... korai kor, még a Köztársaság időszaka...
A képeken két épületet látsz. A timpanonos négyszögletes épület a Tempio di Portuno (Purtunus isten temploma). Épült Kr. e. 70 és 80 között, nagyjából a Spartacus féle felkelés idején.
.
A másik, rotunda alakú templom (körtemplom) pedig még ősibb templom, a Tempio de Ercole Vincitore (A Győzedelmes Hercules temploma). Kr. e. 120 körül. Építését Lucius Mummius Achiaus praetornak tulajdonítják aki a korinthosi csata győzője volt, 146-ban a Acháj liga erői felett való győzelmének emlékére emeltetett a templom, miáltal Róma uralma alá vette Görögországot. Ilyen módon ez egy világtörténelmi jelentőségű emlék is.
Mindkettő a Foro Boarion található (Forum Boarium) a Tiberis mellett. Ott ál az a szép reneszansz kút is talán az 1500-as évekből, még nagyon fiatalka az ősi római templomok mellett...
A Nagycsarnok mintha ma lenne...... az életkép előtte annál érdekesebb: határozottan nem a Váci utca végének nyüzsgő turista forgataga, hanem valami mást látok ami sokkal izgalmasabb, vajon mi és kik azok az emberek?
A Sóház utcai villamos... Az a villamos hajdanán - a múlt század egészen elején - az Eskü tér (ma Március 15-e tér) és a Boráros tér közötti villamosjárat volt, a BVVV nevű villamosüzemeltető járata, amely a BKVT társaság Lónyay utcán áthaladó, és a Közvágóhídig közlekedő járatának a versenytársa volt. Az útvonala az Eskü tér- Belgrád rakpart,- Sóház utca - Közraktár utca - Boráros tér volt. Ezek a vonalak kis eltéréssel 1897-98-ban indultak, és a Sóház utcai vonal a Közraktár utcában 1912 táján lett kétvágányos. Valójában ez a két vonal, és a Nagykörúton járó villamos tette a Boráros teret nagyforgalmú közlekedési csomóponttá. Ebben az időben - különösen a századfordulón - még több "vaspálya" társaság működtette a pesti és budai villamosvonalakat, de főképp Pesten volt jellemző a villamos pályák építése. Valamennyi viszonylat, ami 1-el kezdődik, annak idején Pesten járt, de ebben az időben, amikortól ez a kép származik, még nem volt egységes számozás, sőt, különböző színű tárcsák jelölték a villamos viszonylatokat. A Sóház utcai viszonylat azután az első nagy háború után megszűnt, de a Lónyay utcai viszonylat még 1950 után is járt, valamikor 1950 és 1960 között szűnt meg. 1925 körül a Nagycsarnok előtti terület így nézett ki a Ferencz József - ma Szabadság - hídról nézve, a háttérben látható az általad is lefotózott Kálvin - téri Református templom tornya.:
A nagycsarnok változatlan, az épületek is állnak, szerencsére ez a rész érintetlen maradt. A macskakő és a magányos villamos valami nosztalgikus charmot kölcsönöz az egész életképnek...
