+van a megoldása ennek a témának. Nagyon is okos döntés
Egy esetleges atomcsapás esetén a minisztériumi hálózat nem semmisül meg, hogy külön városokban vannak
Akkor viszont lehet, hogy a Szeged - Hmvásárhely villamos is a projekt része, mert a pótolhatatlan Lázárt akarják majd körbe-körbe utaztatni az országban, hogy az ellenség soha ne tudhassa, hol van...
+van a megoldása ennek a témának. Nagyon is okos döntés
Egy esetleges atomcsapás esetén a minisztériumi hálózat nem semmisül meg, hogy külön városokban vannak
Idézek egy PB részletet
"1959 nyarán a Politikai Bizottság ülést tartott arról, hogy a Várban egy olyan szállodát kellene felépíteni, ami reprezentatív és külföldi vendégek fogadására is alkalmas – ami egyébként önmagában is jelzi a magyar külpolitika felkészületlenségét. Az ülésen részt venni nem tudó Kádár levelet küldött, melyben kifejtette, hogy ő ugyan nem gondolt a Vár területének idegenforgalmi fejlesztésére; helyette inkább hivatalok és minisztériumok beköltöztetését tervezte. A PB nem támogatta Kádár elképzelését, arra hivatkozva, hogy a Várat sok turista keresi fel, akik között nyugati kémek is lehetnek, akik veszélyeztethetnék e hivatalok működését."
Féltem Orbán me-t hogy a sok kém nem-e fogja-e zavarni országépítő munkájában ott a Várban
Kis segítség az útvesztőhöz: 1848-ban és a dualizmus kezdetén még Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium volt, később kettéválasztották, így lett külön Földművelésügyi.
Az átkosban Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium (MÉM) volt, a rendszerváltás után újra Földművelésügyi Minisztérium. Aztán jött az első Orbán-kormány, és T. doktor nagy álmát valóra váltva Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummá bővült a név. A második Orbán-kormány alatt rövidült Vidékfejlesztésire, de továbbra is magába foglalta a mezőgazdaságot, sőt a környezetvédelmet és a vízgazdálkodást is alá rendelték. Most meg újra Földművelésügyi Minisztérium lett, a vidékfejlesztés pedig államtitkársági ranggal működik tovább, de immár nem a minisztériumhoz, hanem a Miniszterelnökséghez tartozik.
Nem számít, van rá keret....kerül amibe kerül. Még egy rahedli különadót lehet kivetni, hogy ne legyen gond a forrással. Minden egyes újonnan épült szállodával csak gazdagodik nemzetünk. Gyógyfürdő és uszodakomplexum feltétlenül szükséges hozzájuk, tehát még több a hozzá adott érték s a haza fényre derül.
Senkinek nem kívánok lerohadtat, dolgozzon mindenki tisztes, a munkavégzésnek megfelelő körülményeket biztosító munkahelyen. Azért lássuk be, a mi Országházunk, és egy pompásan helyreállított királyi vár kicsit felette van az elvárható jó irodai színvonalnak, nem is teljesíti (egykönnyen) a mai informatikai környezetek igényeit, és árban is kicsit magasabb szinten van, mint egy igen jó színvonalú irodaépület üzemeltetése. Nem gondolom, hogy annyira hatékony, mint amennyire pompás. Nem vártam az egykori fiatal demokratáktól, hogy az üres hatalmi jelképek hívévé, tekintélyuralmi szimbólumok rabjává válnak.
Hozzáteszem az eredeti kérdésemhez, hogy mi indokolja a Steindl-féle Országházunk használatát országadminisztrációs célra. Amikor épült, akkor sem engedhette meg magának az ország, és most sem. Rongyrázás, látvány, hamisság, látszat, plafonig aranyozott pompa, funkciótlanság. Az ilyen a filmiparnak való, meg a múzeumoknak, szegény ország képviselői és adminisztrációja dolgozzon magas színvonalú, funkcionális irodai környezetben. Tömegével állnak üresen az irodaházak.
Megjegyzem, míg jelenlegi képviselőinknek fenntartják az Országházat (nem semmi lehet a közös költség), most építettek hozzá luxusgarázst, hogy arra a negyven méterre se kelljen kilépni a földi halandók közé, addig a jövő Széchenyi-jeit, Gábor Déneseit nevelő tanárok többnyire légkondi nélkül, szigorúan beosztott krétaadaggal dolgoznak. Valahogy mindkét sztenderdet lehetne közelíteni egy kiegyensúlyozottabb középérték felé.
