A körúton megállított egy kérdőíves 3,14tsa, és nem engedett továbbmenni.... Aszongya, csak 3 kérdés. Kivételesen engedékeny hangulatomban voltam :)))), persze bejött a három lehetőség egyike: üdülési szokásaimról szóltak a kérdések. Erre a végén: adjam meg a telefonszámom. Anyád, gondolta Stierlitz , és benyögtem a régebbi nemszeretem főnököm mobilszámát. :-DDDDD
NEm egészen, hisz nem egy oldalon ott van az adatkezelésröl szóló kitétel, amit valami főhivatal ellenjegyez, engedélyez
"Társaságunk adatkezelését az adatvédelmi biztos Ny/xxx/2008 sorszámú határozatával vette nyilvántartásba, nyilvántartási azonosítónk száma: xxx-yyyy."
Nem csak a nyilvánosságra hozatal tilos, hanem az adatok kezelése, birtoklása is. Azaz, ha ezt valaki nyilvánosságra hozza, akkor rendelkeznie kell az ezt alátámasztó analítikus nyilvántartással is. Ez viszont jelenleg is tilos.
Pártoknak ártani viszont úgy általában miért kellene jogellenesnek lennie. Ártanak ők maguknak eleget. :-)))
Ha egy fasiszta nyilvánosságra hozza, hogy a demokratikus pártok képviselőjelöltjei közül hányan melegek / zsidó / cigány származásúak, de azt nem, hogy kik azzal ezeknek a pártoknak árt. Még ha nem is mondja el, hogy kik azok.
Definícós hibába esel: ha az adott személy nincsen azonosítva, a megszerzett adat nem személyes adat. ( így jelenleg mentes bármiféle szankció alól)
Jelenleg nem jogellenes felhasználás lehet például egyes társadalmi csoportok adatainak, szokásainak felhívása a törvénytervezetben megnevezett célra, illetve eredménnyel. Ezt nem kell magyáráznom, nem akarom konkrét aktualitásokhoz kötni és ezzel elvinni a topicot egy nem kívánt irányba.
A törvénytervezetben nem felsorolt célok és eredmények esetén jelenleg megnyugtató az adatgyűjtés és felhasználás, de a technika további fejlődése esetén lehetséges lesz a kiegészítés szükségessége.
A jogban ugye közhely, hogy a jog kullog a társadalom és a technika után.
1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
Az általad felhivatkozott jogszabályhely ugyanis csak az ilyen vagy olyan módon már azonosított személyek adataival való visszaélést rendeli büntetni. Ugyankkor a technika fejlődése miatt jelentős társadalomra veszélyessége van ( lehet) a nem azonosított személyek adainak gyűjtésével, feldolgozásval megszerezhető ismeretek felhasználásának, amire számtalan példát felhozhatnék itt, de legyen elég az a kettő, amit már felhoztam. ( nem akarok tippeket adni)
Továbbá aggályos a korábbi jogszabályhely alapján a lehetséges elkövetők körének általános kiterjesztése akár az LFB állásfoglalása alapján is.
1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
3. különleges adat:
a)2 a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Azért, mert például nem személyes adat valakinek a kinyilvánított politikai szimpátiája és még rendeteg dolog, amivel a jelenlegi szabályozás mentén simán vissza lehet élni.
Mást ne mondjak célzott reklámok ( célzott árakkal!!!!!!) az internetezési szokásaid alapján
Szvsz a családi dolgokat csak nagyon szőrmentén szabad büntetőjogi eszközökkel szabályozni lévén, hogy családon belüli jogok eleve függnek az adott társadalom berendezkedésétől, illetve a szákásjogtól.
Itt egy példa arra, hogy pl. ebben a jogszabályban miért nem javasolt ezt szabályozni, ugyanis a következő jogesetben pl például nem hogy kártérítést kaphatna a kérj, de egyenesen börtönbüntetést:
Egyébként vitára bocsátanám azt a kérdést, hogy a hatályos jog pl. miért nem megfelelő és miért kellene egy újabb tényállást törvénybe iktatni.
Btk. 177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjed ő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.[1]
Mekkk még aszt kéne kivételként belerakni szvsz, hogy ha családi okból csekkoljuk le az illetőt ... például, hogy érdemes-e házasságot kötni vele, esetleg nem hordoz öröklődő tébolyultságot, alkoholista hajlamot, valamilyen vallási megszállottságot, vagy nem albán vagy norvég-e ... mert azt nem szeretném. Utólag mindenkinek sokkal több hátrányt okoz az ilyesmi mint megelőzőleg.
A ráutaló magatartást tartalmát nem a tételes jog határozza meg, hanem egyfajta társadalmi közmegegyezés. De el is hagyható, csak akkor minden ilyen esetnél ki fognak veled tölteni egy adatvédelmi nyilatkozatot.
Például elmégy a fogorvoshoz. Először aláírsz egy nyilatkozatot, hogy az orvos nyilvántarthatja a nevedet, címedet, TAJ számodat, életkorodat, allergiáidat és azt, hogy a bal négyes hiányzik. Persze a papír, a nyomtató és az asszisztensnő erre jutó idejét búsásan megfizetteti veled. Ezt pótolja a ráutaló magatartás.
Az, hogy elmegyek a gólyabálba, mint ráutaló magatartás engedélyezi, hogy a szervező nyilvántartsa a nevemet, a szakot, ahová beiratkoztam és a részvételi díjat, amit megfizettem. Esetleg a nemet is, ha nem egyágyas szobát fizetek. Mert egyébként akkor kell a szállás szervezéshez.
A ráutaló magatartás tartalma minden esetben más. Nem a jog, hanem a józan ész és a bevett társadalmi szokások határozzák meg.
Viszont ha ezen a szépségversenyen értékelési szempont az, hogy a versenyző mennyire felel meg egy rasszista szempontból megállapított feltételnek, akkor már szankcionálja.
Mivel egyesek szerint csak a fehér ember lehet rasszista, ha fehér jány nyer, az eleve rasszizmus, hisz kirekeszti a setétebbre sikeredetteket.
