Nem szeretném, hogy félreértés essék: ezekből a meglehetősen elvont fejtegetésekből semmi sem következik arra nézve, hogy az adott, konkrét ügyben hogyan kellett volna eljárnia a zsidó kórháznak, hiszen ehhez – legalábbis az általam fellelt forrásokban – nem állnak rendelkezésre a szükséges információk. Nem tudjuk pontosan, hogy mit írnak elő a jogi szabályok, és hogyan kell értelmezni őket. Nem tudjuk, bőségesek-e vagy szűkösek a Szeretetkórházban rendelkezésre álló helyek, hányan vannak várólistán, milyen esetekben lehet „beelőzni”, mik a felvétel és az ápolás anyagi feltételei, stb. stb. Nem tudjuk azt sem, hogy a hozzátartozók orvosi, anyagi, biztonsági vagy bármi más megfontolásból választották-e a zsidó kórházat, és ezeket a szempontokat nem lehetett volna-e máshol ugyanígy érvényesíteni. Ez a cikk tehát valójában nem Biszku-esetről szól, hanem arról, hogy ha rendelkezésünkre állnának az állásfoglaláshoz szükséges információk, akkor milyen szempontok alapján lehetne erről az esetről értelmesen vitatkozni.
Szombat nevű zsidó folyóiratban például arról írtak, hogy miután kiderült az ügy, százezrekben merült fel, hogy „Biszku is rohadt zsidó kommunista volt”, pedig katolikus, földműves családból származott. A lap szerint az ügy erkölcsi károkat okozott a zsidóságnak.
A folyóirat és annak cikk szerzője 1xűen hülye
E-szerint ha egy kórházban "ellenséget", netán jobbos igazgatójú kórházban balos beteget kezelnek, az erkölcsi gond?
Betegeségben halálban nincs jobb és baloldal, nincs komcsi és /volt/nyilas
