A hitünk a mindennapi életben olykor elgyengül. Előfordult már, hogy egy adott pillanatban épp olyan írásra, prédikációra találtam, ami pont akkor abban a helyzetben válasz volt számomra Istentől. Ezt a topikot annak reményében nyitottam, hogy egymásnak segítsünk abban, közzéteszünk olyan dolgokat, amik számunkra segítséget nyújtottak. Nem vita céljából és nem is a gyülekezetek, felekezetek ítélgetésére, hanem a hitünk erősítésére szolgáljon. Legyenek mindenki számára hit erősítő ,építő és hasznos az itt olvasott cikkek írások.
"Az akarások, kívánások szintén el vannak téve a tudattalan lélekbe; minden újabb akarás egy mélyebb árkot vont a lélekbe, mint egy gramofonlemezbe és ennek a csodálatos akarat-gyűjteménynek neve: jellem. A tudattalan én tehát úgy is, mint emlékezet vagy meggyőződés, úgy is, mint jellem mi vagyunk, a mi énünket képezi, mert mi alkottuk ítéleteinkkel, elhatározásainkkal. Ez a tudattalan lélek, az emlékezés és jellem azonban nem marad mindig tudattalan; időnkint visszajár a tudatba és a tudatos ént befolyásolja, kényszeríti, hogy a gondolkodásnak és akarásnak megszokott útjain maradjon. Ennyiben rabszolgatartója a tudattalan én a tudatos énnek. Lehet, hogy elfelejtjük, amit a múltban gondoltunk, akartunk; de azért, ha nem is emlékezünk már rá, mégis mi vagyunk az, amit gondoltunk és akartunk: meggyőződésünk és jellemünk mi vagyunk. Felelősek vagyunk hát azért is, amit egykor gondoltunk és akartunk; ami meggyőződésünkké és jellemünkké vált. Mivel múltunkat elfelejtettük, nem tudjuk kik vagyunk; mikor múltunknak engedelmeskedünk, azt tesszük,amit nem akarunk most és nem is ismerünk (Róma 7,). Tudatos énünk tudattalan énünk rabja; jelenünket múltunk dirigálja; amit eddig gondoltunk, éreztünk, akartunk, ólomsúllyal nehezedik ránk és arra kényszerít, hogy a jövőben is azt gondoljuk, azt tegyük, amit a múltban megszoktunk gondolni és akarni. Minden ítéletünk rögzítődik tudattalan énünkben; minden akarásunk mélyebb árkot váj jellemünkbe; az új ítélet és elhatározás a régi medreket keresi. Ha szabadulni akarunk magunktól, föl kell lázadnunk magunk ellen, s mivel arra gyöngék vagyunk, hogy legyőzzük múltunkat, önmagunkat, Istenhez kell kiáltanunk segítségért. (...) Tudattalan múltunk az óember: az, ami voltunk; értelmünk képe az újember, amilyenek leszünk, vagy szeretnénk lenni. S óember és újember között van jelen énünk, mely szeretne újember lenni, de a maga erején csak óember tud lenni, vagyis az, amivé meggyőződésében és jellemében ezelőtt lett. Gondolkodó és akaró énünk tehát sem nem az óember, sem nem az újember, hanem a kettő közt álló, válogató, hol ide, hol oda pártoló tudatunk, azaz szívünk. (...) Az ó- és újember egyszerre nem lehet működésben; vagy egyik, vagy másik fejt ki bennünk tevékenységet aszerint, amint tudatos énünk ennek vagy annak adja a működésre az engedélyt. Mi vetjük le az óembert, mi öltjük fel az újat, mi nyulunk vissza az óember után és szüntetjük meg az újnak cselekvését..."
Ez nagyon igaz, kedves van remény. Ha a nehézségekért is hálát tudunk adni, akkor jó irányba haladunk, mégpedig a rendíthetetlen bizalommá erősödött hűség és engedelmesség felé, ami az igazi hit! :D
Az utóbbi időben nem voltam gépközelben,ezért nem jöttem. Elfoglaltságom miatt,igen keveset tudok jönni,de néha benézek. Beleolvasgattam az írásokba, itt-ott. Nincs arra lehetőségem,hogy reagáljak rájuk. Az igazság az, hogy nem csak lehetőségem nincs, hanem nem áll szándékomban sem vitába szállni,sem pedig a más nézeteit, hitét lerombolni, vagy kritizálni. Mint márírtam egy párszor, én a hitemről tettem megvallást,de nem azért, hogy vita kerekedjen belőle, hanem mások épülésére szolgáljon.
Amitmost megosztok, az nem prédikáció, hanem egy kedves kis írás.
Áldott szépestét és hétvégétkívánok mindenkinek
Szeretettel: remény
Levél Neked
Figyeltelek, ahogy ma reggel felkeltél, és reméltem, hogy beszélni fogsz hozzám, még ha csak egy pillanatra is, de megkérdeznéd a véleményemet, vagy megköszönnéd azt a jót, ami tegnap történt veled. De észrevettem nagyon elfoglalt voltál. Egyszer egy ideig várnod kellett, 15 percig tétlenül üldögéltél. Aztán láttam, beszélni akarsz velem, de te e helyett a telefonhoz rohantál, és felhívtad egy barátod, hogy megtárgyaljátok a legújabb pletykákat. Egész nap türelmesen néztelek. Végsősoron azt hittem, több dolgod volt annál, mintsem hogy szakítani tudtál volna rám egy kis időt. Észrevettem, hogy ebéd el?tt körülnéztél. Talán kínosnak érezted, hogy hozzám szólj, ezért nem hajtottad meg fejed. Mikor három vagy négy asztallal odébb néztél, láttad, amint néhány barátod röviden beszél hozzám, mielőtt enni kezdett. Te nem tetted. Rendben. De még van idő, és remélem, hogy egyszer majd fogsz velem beszélni. Hazamentél. Úgy tünt, sok dolgod van. Miután néhányat elvégeztél, bekapcsoltad a tévét. Te csak ültél, és gondolatok nélkül nézted a műsort. Ismét türelmesen vártam, míg tévézés közben megvacsoráztál, de most sem szoltál hozzám. Lefekvéskor túl fáradtnak látszottál. Jó éjt kívántál a családodnak, majd bezuhantál az ágyba és pillanatok alatt el is elaludtál. Ez érthető, mert talán fel sem tudod fogni, hogy én mindig ott vagyok melletted. Türelmesebb vagyok, mint gondolnád. Meg akarlak tanítani arra is, hogy légy türelmes másokkal. Nagyon szeretlek téged, és minden nap várok egy fejbólintásra, egy imára vagy a szíved hálatelt részére. Nagyon nehéz egyoldalúan beszélgetni. Nos, te ismét felkelsz és én újra várni, fogok rád a szeretetemmel. Remélem, ma szánsz rám egykevés időt.
Vannak közöttünk "vallásosak" és vannak "hívők". Ránézésre mindkét csoport ugyan olyan keresztény, azonban lényegi különbségek vannak. Az egyik pl. az, hogy a hívők felekezettől függetlenül érzik és megélik az egységet, a krisztusi "katolicizmust".
Az, hogy a belső körökben a normálisabbja hogyan éli meg a vallásos érzelmeit, annak semmi köze ahhoz, hogy a kinti prédikálósok folyamatosan nyomják a jézusazutat, meg a bálványimádóst, meg a térjélmegmertmegdögülszet. Nincs olyan, hogy valaki "ó én nem csinálom ezt, én nem vagyok olyan". De oda tartozó vagy, támogatod a részvételeddel, tehát egyetértesz azzal amit csinálnak.
Anno egy nick is kitagadta a terroristákat az iszlámból, de amit a terrorral földterületet szereztek, azt nem szorgalmazta, hogy ugyan adjátok vissza, mert ez nem tisztességes így. Mint ahogyan te sem mész és rakod helyre a hinduk lerombolt "bálványtemplomait", amit a keresztény papok földig romboltak szent hitükre hivatkozva. Meg nem mész Indiába, hogy szólj a "térjélmegvagymegdögülsz"-eseknek, hogy ne zargassátok a más hitűeket.
Gondolod hogy nem ismerem a saját hit-testvéreimet?:)
És akkor a nagy egyetértés mennyi egyházszakadást eredményezett?
És ismét ott tartunk, hogy a te értelmezésed a helyes, ergo a miénk helytelen.
Azt azért hagy kérdezzem meg, hogy ezt a mondatot hogyan értelmezed: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
A hinduk egy szöveg értelmezését keretek közé illesztik. Ezek az alapok, amelyekre a vallás épül.
"Én vagyok az út:
A lelki tanítómesterek tudják a híveket átsegíteni az innenső oldalról a túlsó partra, tehát a lelki mester itt eszköz, egy közvetítő Isten és a hívő között. A hinduk ezt áttetsző közegnek mondják, mert nem befolyásol semmit, csak a hidat képezi. A hívő a saját odaadása mértékének megfelelően fogja a kapcsolatát visszaállítani Istennel.(és a lelki mester önmagát nem nevezi útnak)
Az igazság és az élet:
A lelki mester már önmegvalósított, így képes a tanítványt a helyes útra terelni, hogy az biztosan elérje a célját. Tehát az Abszolút Igazság birtokában van, és az örök életre vezető út tudását adja.
senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam":
Az Isten fölötte áll az Időnek, hiszen az is csak egyik energiájának kiterjedése. Nem fog rajta tehát az idő, egy örökké fiatal személyről van szó. Az Atya, aki a termtésért is felelős ennek a megnyilvánult világnak a teremtője, tehát az elsődleges teremtés Istentől van, a másodlagos az Atyától, nálunk ő Brahmá(mivel halandó, ezért is nevezik Atyának). Ő az anyagi világ felső bolygórendszerének mennyei bolygóján él és a teremtés második szakaszától Ő az, akiről a keresztények is beszélnek.
Tehát, ha Jézus Istenhez akarna benneteket vinni, akkor az elsődlegest kellett volna megjelölnie, aki nem ebben az anyagi világban lakik. A Biblia csak mennyről és pokolról beszél. Ezek mind az anyagi világban vannak. És minden bolygórendszernek van külön mennye és pokla is. De Isten ezen a megnyilvánult univerzumon kívül lakik, a lelki világban, erről a Biblia nem is ír...
Tehát maga a szöveg csak össze van vágva, különféle tanításokból, amit hallhattak egyesek.
ez egy nagyon kisbetűs igazság.
Nyilván, csak hogy ezt kikerüld:
S mivel a Biblia kiemeli, hogy Isten nem személyválogató és nem részrehajló, így a "csak a Jézus az út" sima félreértelmezés, ahol Jézus a lelki tanítón keresztül való közelítést hatáozza meg Isten felé, ahogyan ez a többi vallásban is pontosan így van. Nem saját magát emelte piedesztálra - nem is szokásuk a lelki mestereknek -, hanem a lelki tanító szerepét hangsúlyozta.(előző hsz-emből)
Ha figyelmesen olvasod amit írtam, akkor észrevehetted volna, hogy nem azt írtam, hogy aki nem is hallott Jézusról, az feltétlenül elkárhozik, azt sem írtam, hogy más vallású, őszinte és tiszta hitű emberek nem juthatnak Istenhez, hanem azt írtam, hogy ezen az úton mindneképpen kell Jézussal találkoznia, mert ő nem megkerülhető a dologban. A hogyanra írtam azt, hogy ez meghaladja az én kompetenciámat....
Ha logikusan átgondolod, akkor rájössz, hogy aki nem találkozott Jézussal meghódolásakor, hanem csak a lelki tanítómesterével, meg Istennel, az pont azt támasztja alá, hogy nem Jézussal találkozik az útján, hanem a lelki mesterrel. Meg a Felsőlélekkel főleg...
Kérdezem: ha egy valfil témájú fórumon leírom hogy miben hiszek, az zaklatás?
Olvasd már át prszm nick hány totyikban bálványimádóz le és kiket? Tudod, hogy nem rólad van szó. Kiforgatod. Menj be egy Szűz Máriát imádó totyikba és kezd el lebálványimádózni őket és akkor majd lesz baj veled is.:)
Hányat ismersz a mindből?:)
Igen sokat, olvasom az indiai templomok honlapjait, ahol leírják miről mit gondolnak.:) És ha egyezik a vallásos elvekkel, amit a Bhagavad-gítá és a Bhágavatam(minimum) megfogalmaz, akkor találtam egy hiteles mestert.:) Akik ápolják ezeknek a szentírásoknak a fennmaradását és továbbörökítését OTT, azok biztosan Isten-tudatban teszik ezt. A Bhagavad-gítá és a Bhágavatam nem alkalmasak arra, hogy üzleti célokra használják ki őket huzamosabb ideig. Itt nyugaton van aki megpróbálja, de többször tapasztaltam, hogy elbukik. Krisna nem hagyja hogy a szentírásokat kufárkodásra használják. A hinduknak kifejlett érzékük van arra, hogy "lássák" melyik tanítót hagyta el az Isten...sok templom is áll üresen Indiában, mert egyszerűen elhagyták a hívek az ottani tanítót. Ti valahogy úgy fogalmazzátok: látják, hogy az Isten van vele. És ha nem látják, akkor bizony otthagyják.
De a kérdésedre másképpen válaszolva, csak egyet is elég. Aki a Gítát/Bhágavatamot írta, oszt jóccakát.:)
Majd egyszer, ha megtapasztalásaidban elérsz oda, hogy megérted Isten végtelen szeretetének és kegyelmének megnyilvánulását Jézusban, megérted hogy mennyire nagy szükséged van Rá....:)
Nincs szükségem Jézusra, meg akkor sem volt, mikor ezt anagy-nagy szeretet átéltem...valahogy nem jelentkezett. Mondjuk kíváncsi sem voltam rá...eszembe sem jutott, pedig sokat agyaltam akkortájt a Biblián, mert a megtapasztalásaim hamarabb jöttek, minthogy alaposan ismertem volna a hinduk szentírását, és addig csak a bibliai ismeretim voltak meg. Hát sokat nem segíttettek az biztos. Majd miután alaposan áttanulmányoztam a sajátom, akkor értettem meg, hogy a Biblia mennyi mindent magyaráz félre. Részben szándékosan, részben meg a félrefordítások miatt. Például a reinkarnáció tanának hiánya szándékos...
Úgy érted, a hinduizmusban is van akik helyesen és van aki helytelenül értelmezi a szentírásokat?
Minden vallásban van. Mit gondolsz a thugok micsodák voltak? Vagy az iszlámban a terroristák?
Légy erős, erre a Biblia alapján a kereszténység is képes. :)
Láss neki:
Tehát ha egy betegségre van egy darab hatékony módszer, akkor az, aki ennek használatára buzdítja a beteget, az kirekesztő? (azt is megengedve, hogy esetleg téved, és van még egy vagy két hatékony készítmény is...)
A betegségre mindig van sokféle gyógymód, csak van aki egyet fogad el, mert az a nyereségesebb(anyagilag, szóval pénzben). Tudod, mikor felírja a doki a jó drága gyógyszert és ha nincs eszed, hogy rákérdezz a gyógyszerésznél, hogy a hatóanyag olcsóbb gyógyszerben hasonló mennyiségben előfordul-e, akkor fizeted a drágát, ami lehet nem is a legjobb. Átkonvertálva a te vallásodra, beszedhetnék egy sátános démonos gyógyszert, amit meg is úszhatok, ha a hindut választom, mert ott tudják mi a negatív energia hordozó az anyagi természetben és nem kell bábjátékozni mellé. Valamint tényleg Istent kapom, nem egy félistent imádok Istenként.
Ez nyilván így van a te hited/vallásod/értelmezésed szerint. Miért vagy biztos abban, hogy csak a tiéd a helyes?
Minden emberi lényre egyetemesen érvényesek a tanításai, a gyakorlatai, a másoknak való nemártás, mint alaptörvény pedig alapból kizár minden olyan kísérletet, amit a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás megenged magának.
Gondolod hogy minden kirekesztő (sic!) keresztény vakon hisz? Nem ismer más vallásokat, nem gondolkodik, nem keresett különböző utakat? Gondolod hogy a hitbeli meggyőződésünknek semmi alapja nincs, csak mert egy pap azt mondta, mi elhisszünk mindenfélét?
Rengetegen tették fel anno a kérdést, hogy a háborús bűnösöknél milyen kifogás az, hogy csak parancsot teljesítettek? Nektek még nem is parancsolja senki, magatoktól támogattok olyan eszmét, ami kirekesztő a többi embertársatokkal szemben, akik más vallást gyakorolnak. Ki az, aki el tud fogadni olyan eszmét, amely csak egy nézetre épülhet és semmi más azon kívül nem létezik?
Jársz tudományos totyikokba is, és szerintem láttad már, hogy a valóságnak mennyi nézete létezik. Majd pont az Istenhez vezető út lesz 1 darab. Maga a folyamat minden istenkereső útban ugyanolyan, csak más és más kulturákban mások a rítusok, a stílus, a "mese", a tánc...stb.
Mondd, a vallásszabadság eszméjébe nem tartozik bele véletlenül, hogy nem gúnyolod ki más hitét?
Dehogynem, de csak azokkal szoktam toleráns lenni, akik szintén azok. Tehát az ilyen prszm félékkel simán megteszem ugyanazt, amit ő is. Valaki felhatalmazta szerinted, hogy lebálványimádózzon másokat? Aligha...
Miért mondanák, ha egyszer ez nem része a hitüknek? És ha nekünk meg része, akkor nem az lenne a képmutatás és/vagy gyávaság, ha elhallgatnánk azt az infót, ami szerintük igaz?
Na, akkor én meg azt mondom el, ami meg az én hitemnek a része. Ő is elhallgathatná, meg én is....
És bár az elkárhozás nem része a mi hitünknek, mégis lehetne hasonló aljassághoz folyamodni, ha ráakarnék bírni valakit, hogy hódoljon meg. De nincs ilyen szándéka egy hindunak sem. Mindenki a saját lelki útjának a kovácsa...
Az én feladatom addig tart, hogy elmondom a saját meggyőződésemet, utánna mindenki maga dönt. Attól mert tudomásul veszem hogy más mást gondol igaznak, én még nem fogom hamisnak tartani a saját meggyőződésemet.
Én viszont nem tudom elfogadni a mások kirekesztését "akármilyen" alapon. És az én vallásom normálisan le is vezeti, hogy ilyen kirekesztéses cuccosmackó nem is létezik, csak az emberek elméjében. Magyarul a vallások kiagyalói hozzák létre.
Te alapvetően azt "mantrázod", hogy a kersztény (kirekesztő) hit a tévút, ezzel éppenséggel kirekesztesz (legalábbis a te fogalomértelmezésed szerint) valamiből/valahonnan....
Ezt a sarat nem tudod visszahajigálni, mert a tiétek, meg a zsidóké, meg a muszlimoké. Ahol a szentírásban a Jézus megfodul...milyen érdekes:)
A hindu nem azt mondja, hogy azért nem lehetsz hindu, mert külsősként nem érheted el Istent, hanem azért, mert abba a környezetbe születni kell, főleg azért, hogy a megtérésed után legyen hol hitelesen vallásgyakorolnod. De ez csak a gyakorlati rész, a lelki rész sokkal macerásabb, a misztikus részt meg akkor érti meg az ember, mikor igen nagy szüksége lenne egy megbízható mesterre, oszt' sehol nincs a fasorban sem nyugaton ilyen, akiben nyugodtan megbízhatnál, mert már az első kanyarban átvág, magadra hagy, meg játszótérnek hiszi az életét a másik embernek...szóval komolyság még nyomokban sem. Pedig ha van valami komoly dolog a földön, akkor a brahmanikus vallás gyakorlása az az.
Tehát a hindu nem mondja neked, hogy nem tudsz a saját vallásodban bármit elérni, amit az kitűz célnak...Nálatok a mennyei bolygó van kitűzve, ami igaz ebben az anyagi világban van, de hát itt is sokan járnak Kubába kirándulni...nincs abban semmi különös.
Vannak közöttünk "vallásosak" és vannak "hívők". Ránézésre mindkét csoport ugyan olyan keresztény, azonban lényegi különbségek vannak.
Az egyik pl. az, hogy a hívők felekezettől függetlenül érzik és megélik az egységet, a krisztusi "katolicizmust".
Majd nézz körül...
Gondolod hogy nem ismerem a saját hit-testvéreimet?:)
Melyik része személyeskedő
Ha ezt magyarázni kell, akkor hagyjuk, annyira nem zavar...
Mert milyen alapon jelentgetsz te is ki ilyesmit, mikor semmi bizonyíték nincs erre, csak egy rosszul értelmezett szentírás?! És ismét ott tartunk, hogy a te értelmezésed a helyes, ergo a miénk helytelen.
Azt azért hagy kérdezzem meg, hogy ezt a mondatot hogyan értelmezed: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
Az Igazságot úgy szokták általában helyes szemlélet szerint behatárolni, hogy: a legtöbb szempontból, mindenki számára elfogadhatóan megnyilvánuló igazság.
ez egy nagyon kisbetűs igazság. Ezen az alapon valóban ehetnénk szart, mert sokmilliárd légy szerint igaz az, hogy jó dolog ezt tenni...
az igazságnak a kutatásának a hanyagolásáról, hogy hogyan lehetséges, hogy más vallásokban is pontosan ugyanígy térnek meg emberek,
Feltételezed hopgy hanyagoljuk, de tévedsz.
Ha figyelmesen olvasod amit írtam, akkor észrevehetted volna, hogy nem azt írtam, hogy aki nem is hallott Jézusról, az feltétlenül elkárhozik, azt sem írtam, hogy más vallású, őszinte és tiszta hitű emberek nem juthatnak Istenhez, hanem azt írtam, hogy ezen az úton mindneképpen kell Jézussal találkoznia, mert ő nem megkerülhető a dologban. A hogyanra írtam azt, hogy ez meghaladja az én kompetenciámat....
Közönyösek már azért sem lehettek, mert rendre zaklajátok a más vallásút, hogy tévúton jár, a tietek a tuti út.
Kérdezem: ha egy valfil témájú fórumon leírom hogy miben hiszek, az zaklatás?
Minden hiteles lelki tanítómester,
Hányat ismersz a mindből?:)
Majd egyszer, ha megtapasztalásaidban elérsz oda, hogy egy más vallású, lelkileg ilyen tiszta személlyel lesz alkalmad társulni, megérted, hogy mekkora téveszmét istápolsz nap mint nap...
Majd egyszer, ha megtapasztalásaidban elérsz oda, hogy megérted Isten végtelen szeretetének és kegyelmének megnyilvánulását Jézusban, megérted hogy mennyire nagy szükséged van Rá....:)
Úgy érted, a hinduizmusban is van akik helyesen és van aki helytelenül értelmezi a szentírásokat?
Ugyanakkor függetlenül a nevektől - tehát kizárólag a minőségi besorolás alapján - biztosan le tudják vezetni, hogy ki miért Isten, másodlagos teremtő, inkarnáció, felhatalmazott, tanító, hívő.
Légy erős, erre a Biblia alapján a kereszténység is képes. :)
Amelyik kirekesztő, meg kizárólagos értelmezéssel zaklatja a másikat, az biztosan.
Tehát ha egy betegségre van egy darab hatékony módszer, akkor az, aki ennek használatára buzdítja a beteget, az kirekesztő? (azt is megengedve, hogy esetleg téved, és van még egy vagy két hatékony készítmény is...)
Tehát jogom megítélni, hogy melyik ember milyen úton juthat Istenhez biztosan, vagy nem biztosan, biztosan nincs. Tehát Isten sem fog olyan szentírást hagyományozni az emberre, hogy ilyen jogtalanságot gyakoroljon.
Ez nyilván így van a te hited/vallásod/értelmezésed szerint. Miért vagy biztos abban, hogy csak a tiéd a helyes?
és van aki vakon hisz.
Gondolod hogy minden kirekesztő (sic!) keresztény vakon hisz? Nem ismer más vallásokat, nem gondolkodik, nem keresett különböző utakat? Gondolod hogy a hitbeli meggyőződésünknek semmi alapja nincs, csak mert egy pap azt mondta, mi elhisszünk mindenfélét?
Mondd, a vallásszabadság eszméjébe nem tartozik bele véletlenül, hogy nem gúnyolod ki más hitét?
Számomra/számunkra Jézus egy tökéletes, 100 %-ben ember, de ugyan akkor 100 %-ban Isten is. A korabeli zsidók éppen ezért ítélték halálra, merthogy Istennek tartotta magát...
Semmi olyat nem mondanak, hogy "térjél meg vagy megdögülsz(elkárhozol)",
Miért mondanák, ha egyszer ez nem része a hitüknek?
És ha nekünk meg része, akkor nem az lenne a képmutatás és/vagy gyávaság, ha elhallgatnánk azt az infót, ami szerintük igaz?
Nem lehet tiszta szívvel úgy elfogadni a más vallását,
Nem is azt mondtam hogy elfogadom célravezető útnak, hanem azt, hogy tiszteletben tartom, a vallását/hitét.
Az én feladatom addig tart, hogy elmondom a saját meggyőződésemet, utánna mindenki maga dönt. Attól mert tudomásul veszem hogy más mást gondol igaznak, én még nem fogom hamisnak tartani a saját meggyőződésemet.
közben meg mantrázod, hogy Jézus az egyetlen út.
Te alapvetően azt "mantrázod", hogy a kersztény (kirekesztő) hit a tévút, ezzel éppenséggel kirekesztesz (legalábbis a te fogalomértelmezésed szerint) valamiből/valahonnan....
És mit csinálnak? Könyvet árulnak, amit elolvashatsz(a szentírásukat). Vennéd a bátorságot, lehet megértenéd miért Isten Isten és ti miért egy félistent imádtok.:)
Semmi olyat nem mondanak, hogy "térjél meg vagy megdögülsz(elkárhozol)", vagy "csak a Krisna az út". Sem én nem hallottam ilyet, sem az ismerőseim, akik krisnásokkal találkoztak.
És nem védem őket, mert egyik sem a szívem csücske, csak ez a valóság.
A megállapításod alapja a hited, miszerint nem rendelkezem tapasztalattal, mert tapasztalatod nincs, nem is lehet arról, hogy hosszú és kalandos életem során mit tapasztaltam meg, és mi az amit elhittem...:)
Az én vallásomban a hit édeskevés. Olyasmi, mint a totyogónak a járóka. Amíg meg nem tanul járni, addig jó ha van, de utána szilárdan kell állnia a lábán, járóka nélkül.
A vallásos elvekkel tisztában lenni tapasztalás kérdése. Ha valaki nem tapasztal, nincs tisztában a vallásos elvekkel(a bejárandó úttal), hogy az egyéni lélek milyen utat jár be, amíg Isten elé nem kerül, vissza nem áll a kapcsolata Istennel. Ez egy folyamat, minden ember hasonlkóképpen éli meg...csak a "színezék" más.
Ha lenne tapasztalatod, akkor nem hangoztatnád, hogy csak a Jézus az út. Azért mondod, mert megfelelésikényszeressé tesz a vallásod. És nem tudsz kilépni belőle, mert akkor a vallásod is ugrik.
Már ne is haragudj, de a vallásszabadság szép és igen humánus elvének mi köze ahhoz, hogy egy vagy több út van Istenhez? Meglehetősen nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy azért, mert hjiszem (és el is mondom) hogy Jézus az egyetlen út, bárkinek a vallását ne taranám tiszteletben, bárkit gátolni akarnék a vallásgyakorlásában vagy éppenséggel bárkit kigúnyolnék a hite miatt.
Te egy paradoxont akarsz lenyomni vallásszabadság gyanánt az emberek torkán. Nem lehet tiszta szívvel úgy elfogadni a más vallását, hogy közben meg mantrázod, hogy Jézus az egyetlen út. Ez képmutatás.
Én bizonyára nem ismerem a hinduizmust annyira, mint amennyire te ismered a kereszténységet, de emlékeim szerint az upinasádok korában Indra, Mitra és Varuna helyére Brhamá, Visnu és Sívá került, akik között Brahmá volt a "főisten", aki a teremtő, az önmagába visszatérő örök rend. Manapság sokmindenben Krishnával azonosítják, legalábbis az aktiv megnyilvánulásait.
A hinduizmusban is vannak olyanok, mint te/ti.:)
Ugyanakkor függetlenül a nevektől - tehát kizárólag a minőségi besorolás alapján - biztosan le tudják vezetni, hogy ki miért Isten, másodlagos teremtő, inkarnáció, felhatalmazott, tanító, hívő. Hamis egó szokott szerepet játszani abban, hogy ha valaki beleszületik egy imádati rendszerbe, akkor egyből a sajátját akarja Istennek nevezni.(ugyanezt csináljátok ti is amúgy)
Volt itt saiva is a fórumon, aki szerette volna Sivát Istennek tudni, de sajnos meghatározott keret van arra, hogy ki kicsoda a fölöttünk álló rendszerben. Attól, mert valaki a vágyait belekeveri, attól még az Igazság Igazság marad. Mert érvek vannak mellette, nem vágyak és vakhit.
de abban biztosnak tűnsz, hogy a keresztények tévedésben leledzenek?
Amelyik kirekesztő, meg kizárólagos értelmezéssel zaklatja a másikat, az biztosan.
Mikor elkezdtem a vallásos életem, az első, amit megértettem, hogy Istennek van joga. Nekem, mint egyéni léleknek nemigazán(lelki szinten), talán a szabad akaratom tekintetében pár százaléknyi. Tehát jogom megítélni, hogy melyik ember milyen úton juthat Istenhez biztosan, vagy nem biztosan, biztosan nincs. Tehát Isten sem fog olyan szentírást hagyományozni az emberre, hogy ilyen jogtalanságot gyakoroljon. Marad az, hogy félreértelmezi aki így értelmezi a szentírást. Csak van aki végig megy a vallásgyakorlatokon és értelmezi általa a szentírásokat, és van aki vakon hisz.
Mondja ezt az, aki egy félistent imád, aki hozzá hasonlóan halandó, de mivel nincs tudomásod róla ki kicsoda, ezért nagy tapasztalattal mondod amit.:)
Ha valós képed van a kereszténység Istenéről (aki a hitünk szerint az egyetlen és egyedüli Isten), akkor tévedtem, de hogy ez egy eszme lenne nálam, az azért túlzás...:))
Nem létezik "csak a mi Istenünk egyedüli Isten", annak van téveszméje, aki kizárólagosít.
Egyrészt a végtelen és hatalmas Istenről alkotott legjobb képünk sem adja vissza az ő teljes valóságát. A helyes kép alatt nem egyetemességet értettem, hanem a rendelkezésünkre álló kijelentések + tapasztalatok szerint helyeset.
A rendelkezésünkre álló tanítások alapján és a megtapasztalások alapján pontosan lehet tudni ki Isten, ki másodlagos teremtő(félisten[Atya]), és ki lelki tanítómester(Jézus). A helyes szemlélettel rendelkező nem keveri őket.
Sosem lesz egységes értelmezés, (mint ahogy más vallásban sincs), ellenben létezik az a hit-alap, amiben a hívő keresztények egységesek.
Pont abba fogtok belebukni, hogy ennyiféleképpen értelmezitek azt az egy szegény Bibliát. És a kerók egyáltalán nem egységesek. Majd nézz körül...
Mert akkor meg tudnátok egyezni, de másból sem álltok ki, mint egyházszakadásokból...
Katolikusok és egyéb felekezetiek között is sokan vannak, akik a tolerancia jegyében elfogadóbbak, akár még a saját hitelveik kárára is. A katolikus katekizmus szerint azonban csak Jézus az út Istenhez....
Senkinek nem csorbul a hitelve, ha el tudja fogadni a más vallását, mint szintén üdvözüléshez vezető utat. Mert nem kevesebb attól az ő értelmezése, hanem pontosan hogy több, mert tudja milyen formán kell helyes szemlélettel értelmezni a szentírást*.
Egy okos ember szerint, ha elfogynak az érvek, rögtön előkerül a személyeskedés. Remélem itt most nem erről van szó.
Melyik része személyeskedő annak, hogy a keresztények egy része veri a mellét, hogy "de bezzeg"? Ezt csináljátok, semmi személyes nincs benne. Nem kell csinálni és akkor nyilván nem szúr szemet...
Egyébként, hol vertem én a mellem?:)
Itt is: "....hogy Istenhez az egyetlen út: Jézus..."
Mikor elmondod, hogy a más vallású az tévutas, akkor vered éppen. Mert milyen alapon jelentgetsz te is ki ilyesmit, mikor semmi bizonyíték nincs erre, csak egy rosszul értelmezett szentírás?!
Hitem szerint ismerem, de ettől még érdekel, mi vagy ki szerinted az Igazság?
Az Igazságot úgy szokták általában helyes szemlélet szerint behatárolni, hogy: a legtöbb szempontból, mindenki számára elfogadhatóan megnyilvánuló igazság. S mivel a Biblia kiemeli, hogy Isten nem személyválogató és nem részrehajló, így a "csak a Jézus az út" sima félreértelmezés, ahol Jézus a lelki tanítón keresztül való közelítést hatáozza meg Isten felé, ahogyan ez a többi vallásban is pontosan így van. Nem saját magát emelte piedesztálra - nem is szokásuk a lelki mestereknek -, hanem a lelki tanító szerepét hangsúlyozta.
Ha valóban ismernéd Jézus tanításait (és általában a Bibliát), akkor fel sem merülne benned, hogy ilyen közönyösen viszonyuljon egy keresztény másokhoz.
Nem közönyösségről beszélek, hanem annak az igazságnak a kutatásának a hanyagolásáról, hogy hogyan lehetséges, hogy más vallásokban is pontosan ugyanígy térnek meg emberek, ugyanolyan lelki folyamatok játszódnak le, még a lelki testük is pont úgy formálódik át, csak éppen nem a Jézuson keresztül jutottak el addig, hanem egy másik lelki tanítómester segítségével. Ezt kerülitek ki nagy ívben, mert vakon elhiszitek a rossz értelmezést, a téveszmét.
Közönyösek már azért sem lehettek, mert rendre zaklajátok a más vallásút, hogy tévúton jár, a tietek a tuti út. Ja, egy félistenig meglehet...
Pont ennek a közönyösségnek az ellentettje miatt bátorkodom elmondani, leírni azt, hogy Istenhez az egyetlen út: Jézus.
Aligha.
Minden hiteles lelki tanítómester, akinek van Isten-tudata, mert elérte az önmegvalósítás ezen szintjét, lehetősége van másokat is elvezetni Istenhez. Majd egyszer, ha megtapasztalásaidban elérsz oda, hogy egy más vallású, lelkileg ilyen tiszta személlyel lesz alkalmad társulni, megérted, hogy mekkora téveszmét istápolsz nap mint nap...
*= pont így kellene az evót is értelmeznetek, csak ennek van egy-két buktatója. Ugyanis, ha több milliárd éves a bolygó, meg az élővilág rajta, akkor nincs az a számítás a hatnapos teremtésre, ami igazzá tudná varázsolni a Bibliát, valamint az ősrobbanás előtti létezés feltétele is igen kellemetlen, mert az eccervót világ elmélete is bukik. Ezért kell nektek azt az evót ennyire cáfolni, nem azért, mert nincs realitás benne.
