Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
"Hát elég zavaros ez az egész vitatkozás. A fő gond, hogy mindenfajta hozzászólás bizonytalan alapból indul ki. Sokszor azt se tudjátok, hogy valóban milyen fajtát adott nektek a faiskola. Persze ez nem a ti hibátok, csak azért említem meg, mert ezekből az anyagokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ezek a népszerűsítő irodalmak amelyeket magyar nyelven olvasgattok pedig nem mérvadók, nem tudományos kísérleteken alapulnak. Sajnos vannak kutatók is (Magyarországon is) akik úgynevezett szabadföldi ellenállóságról beszélnek. Ez azt jelenti, hogy nem tudományos vizsgálaton alapul a véleményük, hanem szabadföldi megfigyeléseken. Mi a baj ezekkel a szabadföldi megfigyelésekkel? Az, hogy a fák fertőzése a véletlenre van bízva, vagyis nem korrekt kísérletekkel bizonyított. Mi lenne korrekt? Ha az egyes fákat több ismétlésben fertőzést mutató fákról szempajzzsal fertőnék és utána figyelnék meg és jelentenék ki, hogy rezisztes/toleráns az adott fajta. Ilyen hazai vizsgálatról még nem láttam beszámolót.
Ami a rezsztens/toleráns kérdést illeti, a mai módszerekkel (PCR, DNS technikák) már meg lehet állapítani, hogy egy fajta rezisztens vagy toleráns. Azt a fajtát tekintjük rezisztensnek, amelyikben nem szaporodik a vírus, toleráns pedig az, amelyikben kis mértékben ugyan de szaporodik a vírus, Ez a kis mennyigű vírus azonban nem okoz sem szimptókákat sem látható növekedésbeni és terméshozásbani csökkenést. Ilyen vonatkozásban a termesztésben lévő "rezisztensnek" tekintett fajták (Orangered, Goldrich, Bergeval stb.) toleránsak vagyis nagyon kevés vírus van bennük, és így a tudományos értelemben nem tekinthetők rezisztensnek. De gyakorlati szempontból ezekre ráragadt, hogy rezisztensek, ami ha nem akarunk kötekedni, akkor elfogadható. Ami nem elfogadható, hogy egyes nemesítők a szabadföldi megfigyeléseik (nem kísérletek!) alapján rezisztensnek vagy toleránsnak titulálják a fajtáikat, nyílvánvalóan azzal a céllal, hogy eladják azokat. Ez tudománytalan, félrevezető és elítélendő.
A szó szoros, tudományos értelmében teljesen rezisztens kajszi nem létezik, legalábbis ilyenről tudományos közlemény még nem jelent meg. De elégedjünk meg azzal, hogy ma már van egy csomó igazán jó fajta amit a becsületes faiskolások rezisztensnek neveznek, de alapjában véve tudományosan toleránsak.
Ennek értelmében a vitát indító hozzászólónak nyugodt szívvel ajánlható fajták: Goldrich, Orangered, Bergarouge, Bergeval, Kuresia stb. Bár ezek a fajták már elég régiek, de van már számos új is és azok között is érdemes keresgélni, jóllehet azoknál a licencdíjat meg kell fizetni."
Én eddig mindig csak hétköznapi fajtákat ültettem (Magyar kajszi, Bergeron stb.) és bár gyorsan vírusosak lettek, de azért 12-15 évig szokták bírni és némelyiknél a jó gyümölcsminőség is sokáig megmarad. Amelyiknél nem, azt kivágom.
Ami fontos, hogy nem akkor kell új fákat telepíteni pótlásként, amikor több fát is kivág az ember, hanem már évekkel előtte. Így nem veszik el több év, mire az újak teremnek. Ha valakinek nincs elég helye a kertben, a csemetéket simán nevelheti vödörben, dézsában, nagy cserépben 2-3 évig, aztán amint megüresedik egy hely, ki lehet ültetni.
A közelmúltban egy szakmai napon megkérdeztem az előadót aki szerintem napra kész mellesleg külföldre járva elég felkészült minden témában kérdem mi újság a kajszival ppv rezisztenciával kapcsolatosan nincs volt a válasz bár most a kiskert.com oldalát lapozgatva 31 fajtát számoltam össze .
Nem akarlak elkeseríteni pseudonomas ,fitoplazma,sharka elleni rezisztenst kell keresned ami nem létezik mondjuk megveszed az anegátot mert azt nagyon preferálják ( ettől függetlenül lehet hogy tényleg jó) mondanom se kell mindenki dicséri még akinek nincs az is ,ha nem is idősebb fáról beszelünk mások mondják , mert már terem nálam is a negyedik évben 15 szemet szedtem le majd 8 évesen beadja a kulcsot akkor hol van számunkra a siker hogy hozzá jutottunk egy jó fajtához.Nagy vonalakban azért elmondhatjuk vannak jó fajták nagy a bőség kosara nekem meg van két 24 éves gönci mindenre rezisztens-toleráns fajtám amit én se tudok megmagyarázni hogy miért 2000 -ben telepített bergeron,pannonia ,gönci közel 90 db fából ez a kettő maradt meg 2012 -ben újra tervezés telepítés most kb 260 db fám volt mert ugye azért mennek ki nagy vonalakban elmondhatom a goldrich nem nagyon megy ki ellentétben a sweet red ,tsunami esetén orangered nagyon meg vagyok vele elégedve tardif de valence aromásabb mint a goldrich pincot is jó nincs vele gondom farbaly vírusos lett az is kiment melette faraly az még meg van ha jól számoltam 12 fajtát tesztelgetek .
Toleránsat én már nem szeretnék ültetni a kertembe. Csakis Sharka-rezisztenset. Abból is elérhető pár fajta idehaza. Veszek pár tövet, aztán reménykedem benne, hogy tényleg rezisztensek.
Na ez az, külföldi oldalakon sehol nem láttam, ahol Sharka-rezisztensnek írták. Max. csak toleránsnak, de sok oldalon még annak se. Ha rezisztens valamire, az egy könnyen ellenőrizhető tény, de az, hogy toleráns, az nagyon relatív fogalom. Bármire rá lehet fogni, hogy tolerás, ami az átlagnál csak egy hajszállal is jobban viseli a vírust. És ha odabiggyesztik ezt az egyetlen szót, az már többszörös eladást jelenthet nekik. De még ha nem is feltételezünk rossz szándékot, ami mondjuk toleráns az USA-ban, az nem biztos, hogy toleráns Franciaországban vagy Magyarországon. Lehet játszani a szavakkal, de úgyis az idő és a tapasztalat dönti el, hogy egy fajta mire és mekkora mértékben toleráns.
Egyszerű a történet meg kell venni a rezisztens fajtát majd leírni hogy mondjuk 200db fából mennyi ment ki ppv-ben v fitoplazmában ami a mi esetünkben teljesen mindegy.
Az ültetvényemben arra alapozva hogy rezisztens v toleráns az most mindegy telepítettem harcot fajtát majd szép lassan kiderült róla a virágzáskori monília érzékenység ppv toleranciáról még csak nem is beszélhetünk a fák teljes pusztulása miatt a gyümölcs elfogadhatatlan minőség romlása is kérdőjelesé teszi és mindezt úgy állítom hogy megfelelő agrotechnika ill gondos növényvédelem mellett termelek.
Tevedesben vagy, a "tudomany" soha nem allit semmit "teljes bizonyossaggal". A tudomanyban az egyik legalapvetobb dolog, hogy minden megcafolhato. Te allithatod azt is, mondjuk, hogy nincs gravitacio, ha hozzateszel egy tudomanyosan megalapozott, ismetelheto es validalhato magyarazatot. Ha igazad van, akkor meg el is lesz fogadva, mint uj konszenzus arrol, hogy a PPVs szilva miert lefele esik feleretten.
Egy lepes a jo iranyba, azonban egy bevezetoben/irodalmi osszefoglaloban levo, forras nelkuli leiras, plane ugy, hogy a munka temaja meg csak nem is erinti a terjedesi modokat, nagyon keves. Plane maga a munnka nelkul. Plusz nagyon kivancsi lennek arra is, hogy "szedessel" hogy tud terjedni, mert meg soha semmit nem lattam errol.
Gyozkodni semmirol nem akarlak, nem erzem dolgomnak. Irtal a forumon valamit, ami az altalam ismert tudomanyos konszenzus alapjan nem igaz, felhivtam ra a figyelmed, alatamasztani tobbszori nekifutasra sem sikerult. Tenyleg nem sertesbol irom, ezt mindenkinek a sajat intellektualis igenye es oszintesege hatarozza meg azt, hogy ha felhivjak ra a figyelmet, hogy valamit nem jol mondott, akkor mit csinal azzal az informacioval. Ez teljesen figgetlen attol, hogy neked, a te helyzetedben, kiskertben, szerinted, van-e ertelme ezen ragodni vagy nincs.
(Egyebkent mint emlitettem jorabban, nagy jelentosege van annak, hogy pollennel terjed-e vagy sem.)
ui: legyszives ne sertegess az ilyenekkel, hogy "legyen igazad!"
A Bergeron csak 1-2 éves csemete, 3 szemet termett idén, és elég kis szeműek voltak a termések.
Ezt sokan ismerik, kicsit fagytűrőbb mint a többi kajszi, de nem sokkal.
Itt a Magyarkajszi a virágfagyok miatt 5-6 évente terem, a Bergarouge meg kb. 3 évente.
Tehát jobban bírja a tavaszi virág fagyokat de nem sokkal.
A 3 évente egyszeri termés nekem gazdaságtalan és nem elég.
Az Adriana 2. éve lesz idén a földben, sokat nőtt. iszonyúan vastagok az ágai és magasságra is sokat nőtt. Teli volt tavasszal virággal, de nem permeteztem le semmi ellen.
A virágok 80%-át leszárította a monilia.
De az ágakba egy mm-ert sem hatolt be.A fa makk egészséges, 1 mm ág sem száradt vissza.
Tehát a moniliával szemben toleráns.
Ha egyet permetezek virágzáskor nagy termést hozott volna.
Így csap pár szem termett rajta.
A termés finom volt, de nem narancs inkább citromsárgás,
édes, íze finom, de pld nem versenyezhet aromában a Magyar Kajszival.
Cserébe ha egy évben egyszer virágzáskor lepermetezed, mindig makkegészséges lesz a fád,
és ha nem viszi el a fagy, termésed is lesz.
Locsolni nem kellett, myrabolán alanyon van, egy szlovák faiskolából származik.
Késői virágzásúnak írták, no ez nem biztos hogy 100%-ban így van.
(Legalábbis a nálam lévő speciális későn virágzó fajtákat pld. Zard ebben meg sem közelíti,
a Magyarkajszit lehet igen, de azzal meg nem mértem még idén össze.)
Az Adriana egy jó kajszi, ajánlom házikertekbe.
Vagy aki pálinkát csinál, annak nagyon jó- esetleg egy kis Magyar Kajszival keverve.
Gyanítom a gyümölcséből amit kóstoltam, meg a fa tulajdonságokleírásaiból
hogy az Ananász kajszi hibridje lehet valami nagyon rezisztens vagy toleráns kajszival.
Jövőre vagy egy két év múlva jobban el tudom majd mondani, mert idén ültettem Ananász kajszi csemetét is, Adrianám meg ugye már 2 éve van.
A Harcot az "csak" toleráns a Sharkára, nem rezisztens. Magyarul megfertőződik és tovább is fertőz. Mivel toleránsnak mondják, ezért feltételezhetően az átlagnál jobban bírja a Sharkát, de személyes tapasztalatom nincs vele. Az idő és tapasztalat fogja eldönteni, hogy mennyire toleráns.
Az, hogy néhány helyen rezisztensnek írják, nem jelent semmit. Rengeteg téves infó van a neten, ezek egy része szándékos is lehet (magyarul hazudnak).
Próbáltam összeállítani egy listát a rezisztens illetve toleráns kajszikról. Nem volt egyszerű, mert rengeteg az egymásnak ellentmondó információ. Ha valami nem stimmel a listámon vagy ki tudod egészíteni, tedd meg. Bárki megosztana tapasztalatot ezekkel a fajtákkal, szívesen fogdom. Nekem egyik sincs a kertemben, csak a kertészeti leírások, magyar és külföldi cikkek alapján kategorizáltam őket, személyes tapasztalatom nincs. Ezáltal biztos vannak benne hibák is erősen hiányos is, mivel rengeteg új fajta van, amikről még nincs elég információ.
2022 -ben is sharka rezisztensnek hirdetett több tanulmányban megjelenő harcot fajta ment ki több db nekem vírus tüneteit mutatva +(1-2 éve hanyatló gyümölcs minőség romlás )és nem fitoplazma által mert a felületi sebeken megjelenő mézgásodás nem fitoplazmára utal.
Az egyetlen jó dolog az, hogyha egy rezisztensnek mondott fajta mondjuk csak toleráns, az viszonylag hamar kiderül. Mondjuk 5 éven belül. Addig persze nyerészkednek rajta a faiskolák, sőt, még utána is egy darabig, mert míg rendesen elterjed a köztudatban, addig 10-15 év is eltelhet.
Házikertben a legjobb megoldás legalább 4-5 különböző fajtát ültetni (helytől függően, fajtánként 1-1 fa) és akkor minden évben lesz friss fogyasztásra és lekvárra való. Néha talán még eladásra is.
Elnézést kérek ha összekeverem azt amit állit a tanulmány például azt is hogy a tsunami talán a legfagyérzékenyebb v milyen virágzásbeli különbségek vannak a fajták között laboratóriumi körülmények között és közben a természetben mást produkál félre ne érts csak példának hoztam fel.Azt senki nem tudja megmagyarázni szintén tudományosan a tsunami fővirágzásban mindenféle fagyvédelem nélkül -7 fokban miért nem fagyott le .Zárásként a laikus aki megveszi a drága oltványát ami lehet rezisztens és kimegy neki nem mindegy mi végzet vele ppv v fitoplazma v mindkettő egyszerre.
