Ki mondta, hogy az ellenzék jöjjön??? Vagy úgy véled te is, hogy a Fidesz az nem is egy létező párt, hanem csak Orbán kapcsolt részei?
Nem gondoltam, hogy egy Orbán nélküli Fidesz számodra elfogadható alternatíva.
amit Orbán forszérozott az nem egyszerűen hiba, hanem súlyosan hülyeség.
Azt hiszen itt lesz a nézeteltérés. Én ugyanis nem gondolom súlyos hülyeségnek. Sejtheted is, hogy miért. Én igenis híve vagyok annak, hogy a lehetőségekkel élve legyen érdekérvényesítésünk az Eu-ban. (Hiszen minden más ország is maximálisan kihasználja a saját lehetőségeit) Ne csak piac, hanem egyenrangú ország legyünk. Ne hozhassanak ide rosszabb minőségű árut, és ne legyenek más feltételek a bankoknál, mint az anyavállalatoknál! Ne tegyék tönkre a működő ipari üzemeket, mert konkurenciát jelent más tagállamoknak. Szóval én nagyot csalódtam az Eu-ban.
Szerintem Orbán nem szélhámos (bár mindenki másról is elmondhatnám ezt a Fideszben...), meg fogsz lepődni, de szerintem bizonyos vonásokban pl. a teljesítménycentrikusságban (megkockáztatom : teljesítmény szorongásban) kifejezetten emlékeztet Bajnaira. (Nemcsak azért, mert mindkettő tikkel) Megfelelés. Bajnai elsősorban az IMF-nek akart megfelelni, amire az adott helyzetben azt hiszem szükség is volt) Orbán az országnak és persze a választóinak.
Persze a módszer nem volt jó,(nem lehet kiugrani a lövészárokból: ide lőjetek felkiáltással) de remélem átértékelik.
Annál is inkább, mert talán nem tévedek, ha azt mondom, nem Magyarország, hanem egész Európa pengeélen táncol.
Ki mondta, hogy az ellenzék jöjjön??? Vagy úgy véled te is, hogy a Fidesz az nem is egy létező párt, hanem csak Orbán kapcsolt részei? Nahát! :-o
A hibás helyzetfelismerés a te sarad, te nem ismerted fel helyesen, hogy az, amit Orbán forszérozott az nem egyszerűen hiba, hanem súlyosan hülyeség. És a hibás helyzetfelismerésedhez lényegében véve az vezetett, amit annyiszor mondogattam neked: hogy ha te értékes véleményt szeretnél ezekről a kérdésekről kialakítani, akkor vétek megspórolni az erudíciót, mert az kegyetlenül visszaüt. Most úgy jártál, mint a súlyosan beteg, aki annyira szeretné a gyógyulást, hogy még a teljesen nyilvánvalóan szélhámostól is elfogadja a Napkristályt és a csodakarperecet, pusztán csak azért, mert annyira vágyja a gyógyulást. Temesd el Orbánt magadban, végezd el a gyászmunkát és nézd meg, hogy mennyivel izgalmasabb lesz az élet az orbáni univerzumon kívül. ;)
2. Mert a hibás helyzetfelmérés,- és olykor annak kezelése,- ellenére is azt gondolom, hogy szeretném, ha csökkenne az adósságunk, szeretném, ha nem csökkene tovább a szuverenitásunk, és nagyon szeretném, ha a mostani "baloldal" egy jó darabig pihenne.
Összezavarsz. De hát pont ezt mondom én is, hogy Orbán iszonyatosan elkúrta, és most minden értelmes embernek azt kellene mondania úton-útfélen, hogy köszönjük, elég. Hogy jöjjön valaki más, aki ért is hozzá. Ha te is így látod, akkor miért nem értesz ebben velem egyet?
A kormány valóban hibázott, mert nem megfelelően mérte fel sem a válság lefolyását, sem saját döntéseire adott válaszreakciókat.Mindezt pedig egy elég rettenetes kommunikációs mázzal öntötte nyakon.
Ja, és milyen remekül is lehet úgy pertraktálni, ha gondolkdás címén kedvünkre ugrálunk ide-oda.
De érteni vélem, bár ezt a játékot nem szeretem, mert nem én kéne érteni véljem, hanem neked kéne elmondanod. Szóval te úgy gondolod, hogy nem Orbán a felelős, hanem - és ugye erre utalhatott a linked - a világ. A mindenki más. Mert hát ez a gonosz világ él, alakul, zajlanak benne folyamatok. Sőt, még az is lehet, hogy az egész szájbacsökött világ úgy rossz, ahogyan van, és éppen döglend, valamint csak és kizárólag egyedül Orbán látja helyesen a helyest, és remek taktikai érzékkel megvárja, amíg elpusztul a világ. És akkor mi leszünk a legjobb. Mindenben. Még focivilágbajnokságot is nyerünk: a Tiszántúl hosszabbításban fogja elhódítani a trófeát a Dél-Dunántúl orra elől. És addig már csak egy egészen rövidet kell guggolni.
ja, hogy most meg hirtelen rájöttél, hogy ez nem az a topik. helyes. Ha nem haragszol én nem kívánok olyan topikba menni ahol ilyesmi témán csámcsodgank és épp azért tettem az észrevételt, mert valamiért poltitikai vitatopikokban a vitapartnereid elleni eszközként akarsz rendszeresen ilyesmikkel próbálkozni.
Az, hogy szerinted a fidesz szavazók milyen betegségben szenvednek no az az, ami nálad egy betegség tünete.
(ha beírjuk a gugliba, hogy személyiségzavar, majd mindenütt azt találjuk, hogy az "nem betegség, hanem állapot", "személyiségszerkezet", a "személyiségzavarban szenvedő beteg kifejezést nem volna szabad használni", stb.)
(nem tudok alkalmas helyet a megtárgyalására. szerinted az, de sajnos ezt nem mindenki osztja. elképesztő, amit műveltek a diagnosztikai kategóriákkal, egyszerűen döbbenetes. gondolok itt főleg az autizmusra (aspergerre főként) ill. a "borderline" személyiségzavarra. döbbenetes )
(Mintha nem tudnád, csak ezzel nem akarsz foglalkozni)
Hol hibázott a kormány? Rosszul mérte fel a lépések kockázatát, a káros mellékhatások bekövetkeztének esélyét, vagy már eleve meg sem szabadott volna lépni az innen nézve vitatott intézkedéseket?
Kettős szorításban kell működnie a kormánynak. A külfölddel szemben van kötöttsége az országnak, ezek az EU-val, a Valutaalappal, az államadósság visszafizetésével kapcsolatos dolgok. De a devizahitelesek és a kkv-szektor problémáival szintén kell valamit kezdeni, a foglalkoztatási gondok megoldásán is kell dolgozni. E két korlát között kell megtalálni a harmóniát.
A kormány valóban hibázott, mert nem megfelelően mérte fel sem a válság lefolyását, sem saját döntéseire adott válaszreakciókat.Mindezt pedig egy elég rettenetes kommunikációs mázzal öntötte nyakon.
Ettől még igaz amit K.Á. mond, mert az adósságrendezés, a hitelek visszafizetése, a hiány tartása és a belső devizahitelek problémáinak megoldása valóban kényszerítő erejű.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy pillanatnyilag az Eu válsága és az Eu tagországainak leminősítése (tegnap láttam egy térképet a hitelminősítői besorolás feltüntetésével, nem egyedül gubbasztunk, 8-10 ország van ebben a kategóriában, és van rosszabb is)kifejezetten kedvez(het) az USA-nak, hiszen felértékeli az ottani befektetéseket. (ott ugyanis csak fenyegetőznek, már egy éve)
Ráadásul az Eu "menekülése" is érdekes fordulatot vett, különösen miután a héten nem vették a német államkötvényeket.
A spanyol-portugál- görög-olasz adósság marad, és különösen Franciország van kényes helyzetben, mivel elsősorban francia bankok hiteleztek (vásároltak kötvényeket.)
Kovács Árpád hosszan fejtegeti, hogy nem akar ő semmit mondani, de ha mégis, akkor nincs itt semmi gond, csak a kommunikáció volt szar. Déja vu, Gyurcsányék is ezt mondták, lapozzunk.
Ezt nem tudom kezelni, és azt sem, hogy ez devalváló, vagy éppen dicsérő szándékkal írtad-e?
Is-is. :)
Ha tényleg komolyan veszed a szereped, akkor tessék azokat a jó kis véleményeket mondjuk a Magyar Nemzetben megírni. Vagy egy látogatottabb blogban. Milyen pálya már az, hogy itt, a polidilin írsz ilyen egymilliomod rangú semmikről, mint ez a Bersényi Iván-féle Népszavás cikk? :)
nekem már nem igazán maradt erőm írni, mondjuk ha meggondoljuk, egyáltalán nem meglepő, hogy ez történik, lsd. emberi természet ill. a rendszer logikája.
a hazai kormányt illetően nem értenénk egyet, szerintem nacionalizmusa és politizálási gyakorlata okán menthetetlen, szerinted nem így van.
Az teljesen igaz állítás, hogy a "globális kapitalizmus", különösen annak jelenlegi formája, elképesztően igazságtalan, taszító, rossz.
A globális kapitalizmusnak a legnagyobb problémája, hogy maga mögött hagyta a szociális piacgazdaságot, ami kb. a '80-as évek közepéig egész jól működött. A SZU széthullásával azonban "vérszemet kaptak" és fokozatosan elkezdték leépíteni a piacgazdaság "szociális" részét, egyre mohóbban és egyre nagyobb konglomerátumokba tömörülve, egyre nagyobb részt szereztek meg a globális piacból. Nekünk a "szabadság ára" az volt, hogy magunk is piaccá váltunk, de sajnos a korábbi eladósodottság következtében meglehetősen kiszolgáltatott piaccá, és a szabadság támogatása is csak addig tartott, amíg bizonyossá nem vált, hogy a SZU egy jó darabig keresni fogja önmaga korábbi nagyhatalmi pozícióját.
Felkészületlenül, tudatlanul és kiszolgáltatottan valósult meg a rendszerváltás, ami még sokkal inkább kiszolgáltatottá tette az országot. A csatlakozás ígéretével húzták a mézesmadzagot, 1996 óta a posztkommunista országok előtt, és bár Magyarország néhány más országgal egyetemben már a '90 es évek végérte teljesítette a legtöbb elvárást (állítom, hogy többet, mint pl. Görögország) "be kellett várnunk" a többieket.
Számomra ez volt az első csalódás az Eu-ban, és bár megszavaztam a csatlakozást, nem jó szájízzel tettem. (azóta pedig egyre inkább szkeptikus vagyok)
vagy más út. ha az előbbi, sajnos sokmindent meg kell tennünk, le kell nyelnünk, el kell viselnünk. Ez NEM kritikátlanságot, szolgaságot jelent, de sajnos mozgásterünk is csak akkor van, ha bizonyos, alapvető elvárásokat teljesítünk,
Tudod a fogalmazásod pontosan tükrözi a lényeget: itt nem egyenrangú partneri a viszony, hanem kiszolgáltatottság. Szivem szerint nem tetszik, de a realitás persze azt mondja, hogy alkalmazkodni kell. Ez így is van, de nem jelenthet teljes kiszolgáltatottságot. (ez egyenlő lenne az önfeladással)
Szerintem itt éppen ez a kettősség látható. Nem igaz, hogy a kormány nem akar megfelelni, hiszen ezért akarja tartani a hiányt, ezért akarja csökkenteni az államadósságot, még azon az áron is, hogy a 16%-os adó hiányt jelent a költségvetésnek. (és persze ötletelnek, hogy honnan pótolhatnák) A megfelelés mellett, azonban szerintem is nagy hibát követett el, amikor borzalmas kommunikációval függesztette fel az IMF tárgyalásokat, így az újboli kapcsolatfelvételből származó égést, bizony be kell nyelnie.
Ez még akkor is igaz, ha a két linkelt cikkből elég jól látható, hogy itt Magyarország csak egy kis szelete azoknak a politikai -gazdasági játszmáknak, amik nagyban zajlanak, és kiszámíthatatlan az eredményük.
az értelmiség szerepe engem nem érint, mert nem vagyok értelmiségi, mindenesetre az ő befolyásuk is elég korlátozott, szinte semmi.
amit megtehetnének, az a tisztességesség, a kérlelhetetlen kritikusság, a rengeteg sok hamis állítás, hibás gondolatmenet legalább egy töredékének helyreigazítása, megcáfolása, oldal és ideológifüggetlenül. ill. felszólalás mind a rettenetes nacionalizmus, mind az egyesek által ünnepelt, jobb híján "neoliberális"nak nevezett elmélet és gyakorlat ellen.
és nagyon alaposan átgondolt mondanivaló nélkül pedig jobb tennék, ha hallgatnának.
