Speciális nevelési igényű gyerekekről (sok esetben sérült) van szó, nem arról, hogy mondjuk extra angolt tanuljanak. Épp az a lényeg, hogy az ilyen óvodák, iskolák nélkül nem lehet őket felzárkóztatni a többi közé. Érdekes, hogy Az ítélet papja 28-as hozzászólásán nagyvonalúan átlendültél. Más alapítványok állami támogatása nem zavar, ugye? Ja, persze, te már felnevelted a gyerekeidet (gondolom, magániskolában, saját zsebből, egy forint állami pénz igénybevétele nélkül), a másé meg kit érdekel? Hulljon a férgese, és kész.
Illetve az is jó lenne, ha bizonyos fejlesztéseket nem csak akkor tudna igénybevenni a polgár gyermeke, ha súlyos pénzeket csenget ki. Az egyik olvtársnak igaza van abban, hogy nem kötelező az óvoda ... bizony! De kérdés, hogy mi a jobb, ha a sérült gyerekkel otthon maradok, amiért ugye segélyt kapok, rohangálok vele a különböző fejlesztésekre, esetleg nem is a jókra, hisz nem vagyok szakember, vagy elviszem az óvodába, bölcsődébe, ahol felkészült szakemberek eldöntik, milyen fejlesztések kellenek, el is viszik oda, miközben én dolgozom? Nos?
Majd ezeket az iskolákat is átadják az egyházaknak, amelyek a mostanival ellentétben 100%-os állami támogatást élveznek és elmondhatják, lám mi milyen jól tudjuk ezeket működtetni.
Nekem nem járt ingyen, és nem is ezt kifogásoltam ... pusztán azt mondtam, hogy társadalmilag sokkal fontosabbnak érzem a sajátos nevelési igénű gyerekek minél korábbi fejlesztését, mint az egyházi iskolák extra állami támogatását ... de látom, a szövegértés nem erősséged
Ez rendben is lenne, ha az eghyházi intézményekre is ugyanez vonatkozna ... de nem így van, pedig szerintem egy autista gyerek fejlesztése sokkal inkább társadalmi érdek, mint minden vasárnap kötelezően misére szólítani a polgárokat
Szerintem meg normális, hogy van egy alapnormatíva, és az azon felüli összeget az önkormányzatnak, az egyhának és az alapítványnak is saját összetarhált bevételeiből kell kiegészítenie.
A gyermek - ha a törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni
Minden magyar iskola megkapja a gyermekek után járó központi állami normatívát, ami az SNI-gyerekek után (különböző szempontok szerint differenciáltan) emelt összegű, de ez nem elég az iskolafenntartásra. Ezért az önkormányzatok kiegészítik a forrásokat. A nem önkormányzati fenntartású iskoláknál ez a kiegészítő normatíva különbözőképpen „jön össze”. Az egyházi iskolák biztos helyzetben vannak, az államtól kapják meg ezt az összeget (a kiegészítő normatívák országos átlagát), az alapítványi, magániskolák azonban nem kapnak ilyen pluszpénzt. Igaz, szedhetnek tandíjat, ha tudnak.
Látszik, hogy szerencsére fingod sincs arról, hogy egy sérült gyerek fejlesztése annál hatékonyabb, minél korábban kezdik. Tehát az, aki lehetővé teszi egy sérült gyerek számára azt, hogy 6-7 éves korára normál iskolába járjon, bizony nagyon fontos társadalmi feladatot lát el ... szerintem sokkal fontosabbat, mint hogy megtanítsa az imakönyvben szereplő összes imádságot.
Ja, és biztos nincs óvodás korú gyereked sem, mert akkor tudnád, hogy a nagycsoport iskolaelőkészítő év és kötelező
Budapesten 2001-ben egyetlen (lehe hogy kett, de a másik is alapítványi volt) olyan óvoda működött, ahol súlyos kommunikációs problémákkal küzdő gyerekek fejlesztését csinálták. Ezek a gyerekek általában oxigénhiányos születés vagy születéskori agyvérzés miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Mire az óvodából kikerültek, a többségük - a fiam csoportjából pl. mindenki, normál általános iskolába mehetett ... ezt én közérdekű munkának nevezem
Az én legnagyobb gyerekem járt ilyen alapítványi óvodába (Beszélj velem alapítvány), egyébként teljesen egészségesen, 1 évet. Azoknak a gyerekeknek a szülei - és mi is - súlyos pénzeket fizettek alapítványi hozzájárulásként azért a szolgáltatásért, ami egy szerencsésebb kortársuknak az önkormányzatilag támogatott ebédbefizetés összegéért jár. És nez nem egészen saját döntés, ti. legtöbbjüket fel sem vették normál óvodába
Ezt nemigen hiszem ... közoktatási feladatok ellátását végző alapítványok által működtetett oktatási intézmény minden esetben megkapja az állami normatívát "fejpénzt"
Ennek fényében remélem, a magyar költségvetés hasonlóan cselekszik mjd az egyházi intézményekkel is - a fennmaradó részt pedig át lehet adni a topiknyitóban szereplő intézmények számára
Kin? Ez egy olyan ország lett, ahol szinte mindenen. Nem a kin kínja itt a lényeges kérdés, hanem, hogy mi mindenen? Rettenet nagyok ám az ún. rejtett tartalékaink. Ez van. 2002-ben sikeresen átjátszottuk a hatalmat a báránybőrbe bújt 100 farkas bandájától, a mginkább báránybőrbe bújt 10000 farkasnak az ország erőforrásait és tartalékait. Sőt a lehetőségeit is. Én így látom, de nyilván ez roppant szubjektív állaspont. Lehet kritizálni természetesen.
Nem ismerem a tényleges helyzetet, csak elvi felvetés részemről:
Az állam/önmormányzat kifizet ugyanannyit, mint saját intézményének, ugyanakkor be tud vonni alapítványi forrást a normál működtetésbe. (Plusz haszon, hogy ha kell, akkor simán kihátrál, ahogy mist is teszi, az ott dolgozókkal kapcsolatosan nincs kötelezettsége.)
Kár, hogy nem szerepel a hírben két szám, például: Az egyik, mennyi az alapítványok támogatásának megszüntetésével keletkező megtakarítás, a másik, mennyi a főváros "átzászlózásával" járó kiadás?
