Mindhárman gazdag bojárok voltak Borisz rosztovi fejedelem szolgálatában.
Személyük az első orosz szentek, Borisz és Gleb vértanúságához kapcsolódik (Borisz és Gleb legendája). Borisz rosztovi és Gleb muromi fejedelem Nagy (Szent) Vlagyimir kijevi kagán (nagyfejedelem) fiai voltak. Apjuk 1015. július 15-ei halála után annak testvére, Elátkozott Szvatopluk tétette el őket láb alól. Fivérük, Vlagyimir másik fia magyar földre akart menekülni, de Szvatopluk emberei a Kárpátokban utolérték...
Tudtátok, hogy a híres kijevi Lavra kolostor 3. lakója egy magyar volt, nem is akár ki! Pravoszláv szent lett belőle Moiszej Ugrin néven. Ismerkedjetek meg vele!
A nyírfakéreg szövegekből még egy érdekes dolog kiderül: hogy a sajátos novgorodi tájszólás nem annak köszönhető, hogy az északra felvándorolt keleti szlávok beszédmódja az elszigeteltségben megváltozott, hanem hogy valahonnan máshonnan jött szlávok kiejtése hasonult a keleti szlávokéhoz. A „valahonnan máshonnan” nagyjából azt a helyet jelenti, ahol most ezt írom: Berlin környékéről, a mai Németország keleti, Lengyelország nyugati vidékéről, amely akkor, a középkori német Drang nach Osten megkezdése előtt szláv vidék volt. Innen jött fel az a két szláv törzs, a szlovének és a krivicsek, akik a finnugor csúdokkal együtt megalapították Novgorodot és behívták a viking ruszokat.
Egyébként a szvjato érdekes módon nem a görög hagiosz-szal, hanem a latin sanctus-szal mutat rokonságot, amire a morvák feltehető és a dunai bolgárok dokumentált latin és görög rítus közötti ingadozása lehet a magyarázat. Maga a cirill írás, a PVL-ben fellelhető hagyományok (pl. a duleb-történet), a bizánci rítusú kereszténység mind avaroszláv-bolgár alapokon, az ott létrejött eredmények felhasználásával érkeztek Kijevbe, természetesen Bizánc közvetlen támogatásával. A sanctus-ból különben a lengyelt leszámítva eltűnt a nazális hangzó.
Több mint húsz éve, de a prominens személy kilétét most nem fedhetem fel.
Viszont ha már antinormann dolgok, akkor sokkal érdekesebb Szvjatoszláv kagánnak a neve, mivel a közhiedelemmel ellentétben erre is létezik normann magyarázat, tehát korántsem biztos, hogy Kijevnek ő az első ízig-vérig szláv nevű fejedelme. A szláv magyarázat szerint ugye Свѧто = szent, de mások a közismert Sven, Svend személynévvel hozzák kapcsolatba, amit a bizánci források Σφενδοσθλάβος alakja támasztana alá. A poljugye esetében már láttuk, mennyire megbízhatóak a bizánci feljegyzések e tekintetben - bár azt meg kell hagyni, a Duna menti Moráviába jóval nehezebben tudunk egy skandináv Svendet elképzelni (Szvendoplokosz, Szvjatopolk, Szvatopluk). A svend fiatal férfit, ifjú harcost, suhancot jelentett.
Ez volt az ún. normann–antinormann vita. Önszorgalomból egyébként külön szemináriumot végeztem a Kijevi Rusz történetéből a téma egyik hazai prominensénél.
Ez a történet mindenesetre, ha nagy vonalaiban igaz, egy besenyő–magyar háborúskodás emlékét őrizheti, melyben a magyar Ámosz győzedelmeskedett a Szambatasz városáért, illetve a kijevi területekért folytatott harcban. A DAI nyolc besenyő hatalmi körzetről tud, a magyar P. mester hét besenyő vezérről, akik végül meghódoltak a magyaroknak, és bejöttek velük a Kárpát-medencébe.
Ezt a topikot nem is láttam még, pedig érdekes téma lenne, ahogy a normannok megalapítják az államot, felfejlesztve néhány kereskedelmi állomást a szláv törzsek közt.
adja elő P. mester Kijev meghódításának és kiürítésének történetét: "... A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz, a hét kun vezérhez, és segítségre hívta őket. Akkor ez a hét vezér, akinek a neve: Ed, Edömén, Et, Böngér, Örsúr apja Ócsád, Vajta, Alaptolma apja Ketel ... Álmos vezér meg katonái ... úgy aprították a kunok tar fejét, mint a nyers tököt ... meghódoltak Álmos vezérnek ... Akkor Álmos vezér és a többi fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondanak, továbbá a kun vezérek rokonságukkal meg férfi- és nőcselédeikkel egyetemben kivonultak Kievből ..."
Tegnap ütött szöget a fejembe, hogy az Alaptolma (Uluptulma) előtagja a 'hős' jelentésű, elterjedt török Alplehet, utótagja pedig összefügghet a besenyők Talmácstörzsével. Most látom, hogy Budenz már régen felhívta az előbbire a figyelmet: "Alap-Tolma ...Oluptulma ... első része ugyanaz, ami török Alp ... âlep, hős" (Magyar Nyelvészet 6:53). A fennmaradt besenyő névanyag török jellegével a megfelelő topikban foglalkoztam.
"Az ugri népnév azonban nem minden alkalommal a magyarokra vonatkozik: a PVL pontos kronológia nélküli bevezető részében, a 7. századi eseményekre vonatkozóan, nagyjából a bulgárok Duna mellékére való települését követően az ún. „fehér ugorok” (угри б±лии) – vélhetően onogurok – „szláv földre”, azaz Kárpát-medencébe költözéséről olvashatunk. Ezen szöveg szerzője, megkülönböztetve a „fehér ugoroktól”, „fekete ugoroknak” (чернии угри) nevezi az Oleg (879–912) idején Kijev környékén felbukkanó magyarokat. "
Épp ez a szöveg igazolja, hogy a kieviek az onogurokat és a magyarokat egy népnek nevezték (tudták) kétféle jelzővel ellátva.
És igazuk volt. A 600-as évek onogurjai a türk törzsszövetség magyar nyelvű tagjaiként részesei voltak a honfoglalásnak, és a magyar nép végleges kiformálásának.
PVL 6370. (862.) év (a Lavrentyij-kódexből): http://litopys.org.ua/lavrlet/lavr01.htm — „и тѣми всѣми ѡбладаше Рюрикъ . и бѧста оу него . в҃ . мужа не племени его ни боярина . и та испросистасѧ ко Цр҃югороду с родомъ своимъ . и поидоста по Днѣпру . и идуче мимо и оузрѣста на горѣ градок и оупращаста . [и] рѣста чии се градокъ . ѡни же рѣша бъıла суть .г҃. братья . Кии . Щекъ . Хоривъ . иже сдѣлаша градоко-сь и изгибоша и мъı сѣдимъ . платѧче дань родомъ их Козаромъ . Аколъдо же . и Диръ . ѡстаста въ градѣ семь . и многи Варѧги скуписта . и начаста владѣт Польскою землею . Рюрику же кнѧжаста в Новѣгородѣ”
’És mindezek felett uralkodott Rjurik. És volt nála két férfi, nem az ő törzséből, de előkelő származású nemesek. És azok engedélyt kértek Carigradba [menni] a nemzetségükkel. És leutaztak a Dnyeperen. És arrafelé járván észre is vettek egy hegyen egy kis vár[os]t, és kérdezősködtek. [És] mondták: Kié ez a kis vár[os]? Ők [= a kérdezettek] mondták: volt három fivér, Kij, Scsek, Horiv, akik megalkották ezt a vár[os]t, és meghaltak, és mi [itt] tartózkodunk adót fizetve a nemzetségüknek [és] a kazároknak. A[sz]kold pedig, és Dir ottmaradt abban a vár[os]ban, és sok varéget összegyűjtöttek, és elkezdték uralni a poljanok földjét. Rjurik pedig fejedelemként uralkodott Novgorodban.’
"Kiev ... Sabaria (Szombat, Szambatasz) néven hivaték"
DAI, 9. fejezet: "A külső Rosziából Konstantinápolyba jövő fatörzscsónakok Novgorodból valók, ahol Szvjatoszláv, Igornak, Roszia fejedelmének fia székelt, de vannak Szmolenszk városából, Ljubecsből, Csernyigovból és Visegrádból is. Ezek ugyanis mind a Dnyeper folyón jönnek le, és Kijev városában, melyet Szambatásznak neveznek, gyűlnek össze. A szlávok, akik adófizetőik – az úgynevezett krivicsek, lenzanínok és egyéb szklavín területek – télvíz idején hegyeikben vágják a fatörzscsónakokat, és elkészítvén azokat, amikor kinyílik az idő, és a fagy felenged, a közelben levő tavakra vontatják. Minthogy ezek a Dnyeper folyóba szakadnak, ezek a szlávok átjutnak azokból ebbe a folyóba, elérkeznek Kijevbe, kivontatják fatörzscsónakjaikat a felszerelőhelyre, és eladják azokat a rhoszoknak."