Ha a Sióra gondoltok, az tényleg Szekszárdnál csatlakozik a Dunához, de hogy folnya arról nem lehet beszélni, jellemzően áll. Vagy lenne egy külön csatorna Balatonfűzfőtől? aligha hiszem
"Általánosságban elmondható volt, hogy a budapesti szennyeződés öntisztulás útján lebomlott Bp alatt kb 80 fkm-ig (fkm=folyamkilométer), azaz kb Dunaföldvár alatt a víz kb ugyanolyan jellemzőkkel bírt, mint a szennyvízbevezetés előtt."
En mondjuk Paksot olvastam,hogy kb ott eri el a fovaros feletti jellemzoket,de nem olyan lenyeges.
Amugy meg a viz szinen is latszik a kulonbseg ha valaki Harta magassagaban megy ki a Dunahoz ,vagy a Csepel sziget menten. Ugyanigy vnam vagy volt Szegednel is ,egeszen mas a viz a Maros torok felett es egeszen mas Szeged alatt. Szegeden is elkeszult a tisztito ami 90 ota vajudott ,de vegre kesz lett
A tisztítás mértékét a vízben oldott szerve anyag és lebegő részecskék mennyisége adja meg- az adott technológia mellett enenk közelítenie kell az ivóvíz hasonló adataihoz.
Ennek semmi köze a Duna vízsebességéhez...A folyónak van egy úgynevezett öntisztuló képessége, ez sok mindentől függ, az adott szakaszon lévő szennyvízterheléstől, hőmérséklettől, oxigénbeviteltől, stb. Általánosságban elmondható volt, hogy a budapesti szennyeződés öntisztulás útján lebomlott Bp alatt kb 80 fkm-ig (fkm=folyamkilométer), azaz kb Dunaföldvár alatt a víz kb ugyanolyan jellemzőkkel bírt, mint a szennyvízbevezetés előtt. Ez a távolság most sokkal kevesebb lesz, és ez a jó.
"Aztán ezt hogy csinálta, Balatonfűzfőről Paksig, hogyan jutott el a víz? "
Sehogy. A balatonkornyeki ilyen vizeket a sioba vezetik ,ugy jut el a dunaba es a Sio torkolata joval Paks alatt van Bogyiszlo magassagaban. Paksnal a Budapesti Vegyimuvek szennyezeset tudja kimutatni,meg ami jon a Vagbol ,a Garambol stb
Lehet persze különbséget tenni sokféle szempontból. De ha mindkettő belefolyik végül a Dunába, akkor mindkettő benne is van. Aztán vagy lebomlik vagy nem.
Állítólag meg tudta mondani a paksi mintákból, hogy balatonfűzfőn éppen ( -x nap, míg odaér) mit gyártanak.
Ez vagy igaz, vagy sem. Mindenesetre nem árt különbséget tenni a kommunális szennyvíz és az ipari közt.
A kommunális szennyvíz szennyezői, vagy legalábbis azok jelentős része (természetes anyagok), viszonylag gyorsan átalakulnak, míg egyes ipari szennyezők igen lassan esetenként gyakorlatilag egyáltalán nem tűnnek el természetes úton. Itt a célirányos tisztításon kívül csak a kiülepedés és a hígulás jelent "megoldást".
így látatlanban megkockáztatom, hogy azonos (tekintettel arra, hogy egy 33MW-os biogáz erőmű is benne van az árban, márpedig annak kell a kivont szerves anyag) .
.de majd ha lesz több időm, rákeresek, mi a mértékegysége, vagy hogy határozzák meg a tisztítás mértékét?
Amúgy a fő mértékegység, amiben jelentős különbség van a két beruházás között, az a BATKA értéke. Nálunk ez 350, ott meg 85. (BATKA = Birka Adófizetők Tehetségtelen és Korrupt vezetésünk általi átbAszhatósági mutatója)
1946. április 1-jén megalakult a Budapest Székesfővárosi Csatornázási Művek, a mai Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság elődje.
Részvénytársasággá alakulás időpontja: 1993. december 1.
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. legnagyobb tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. A közszolgáltató társaságok privatizációja során a Fővárosi Közgyűlés a társaság alaptőkéjének 25%+1 szavazatú tulajdonhányadát megtestesítő részvénycsomagot átadott 25 évre a Berliner Wasser Betriebe (B.W.B.) és a Compagnie Générale des Eaux (C.G.E.) cégek által alkotott konzorciumnak. A szerződés az új partnerek nyereségérdekeltségét, a profitot – a hazai gyakorlatban egyedülálló módon – nem a forgalomnövekedéshez vagy áremelésekhez, hanem a társaság hatékonyabb működéséhez, az elért költségcsökkentéshez kötötte. Az 1997. november 19-én aláírt szerződés meghatározott üzemeltetési és szakmai irányítási jogok gyakorlásának átengedéséről is rendelkezett. A Részvényvásárlási Szerződésben rögzített lehetőséget felhasználva a C.G.E. és a B.W.B. 1998 végén létrehozta a Csatorna Üzemeltetési Holding Részvénytársaságot. 2000. június 6-án a B.W.B. az általa birtokolt részvények tulajdonjogát átruházta a Berlinwasser Holding AG-re. Időközben a C.G.E. neve megváltozott és 2002. március 26-án a részvényeit átadta a Vivendi Environnement társaságnak, amelynek új neve Veolia Environnement S.A..
A francia tulajdonos jogait a Veolia Víz Zrt. gyakorolja.
el tudom képzelni, hogy a franciák náluk is próbálkoztak, csak épp latin-amerikában már elég rossz hírük van, nálunk az viszont nem számít, sőt.
kiváncsian várom, mit kezd majd tarlós leendő főpolgármester úr a helyzettel. bár ha kiderül, hogy a megemelkedő csatornadíjakból mennyit osztanak vissza a franciák, lehet, hogy majd megmagyarázzák, hogy ez jó nekünk és europeneer-ek vagyunk és fizessük büszkén az árát.
jogos. mentségemre szolgáljon, hogy én csak fizetem a számlát és most annak is örültem, hogy a csatornadíjat megtaláltam rajta, ami ugye nem ezen a néven szerepel.
Nézzünk egy hasonlóan fejlett (csóró?) országot mint a miénk: Mexikó. csak kicsit nagyobb fővárossal: Mexico City.
Épül ott is egy vadiúj szennyvíztisztitó (meg kellett oldani azt a problémát, hogy a főváros szennyvizének 90%-a tisztitatlanul folyt a szomszégos Hidalgo államba, nézzük az építendő szennyviztisztitó adatait:
Kapacitás: 2 000 000 m3 / nap (ez a fővárosuk szennyvizének 60%-a)
egy mexikói és spanyol vállalatokból (ICA and IDEAL, Mitsui subsidiary Atlatec és Acciona Agua) alakult ATVM nevű konzorcium nyerte meg a munkát, nézzük az árát:
ATVM’s winning bid assumes an engineering, procurement and construction (EPC) cost of MXN10 billion ($791.4 million), and proposes a treatment tariff of MXN1.71/m3 ($0.13/m3),
Tehát 791 millió USD a szennyviztelep építése. (csak mellesleg: a későbbi üzemelés, tisztitás költsége: pedig 0.13 USD/m3 lesz = 26 Ft / m3)
ez mai árfolyamon: 170 milliárd Ft
Foglaljuk össze:
Budapesti Központi Szennyvíztisztitó 350 000 m3/nap kapacitás (1,4 millió lakost szolgál ki) 122 milliárd Ft = 350 MFt / ezer m3/nap tisztítókapacitás
Atotolnico (Mexico City) 2 000 000 m3/nap kapacitás (5,5 millió lakost szolgál ki) 170 milliárd Ft. = 85 MFt / ezer m3/nap tisztítókapacitás
Kb. 20 évvel ezelött dolgoztam egy kémiai kutatóintézetben. Az egyik analitikus srác többek között a paksi erőműnek dolgozott. Állítólag meg tudta mondani a paksi mintákból, hogy balatonfűzfőn éppen ( -x nap, míg odaér) mit gyártanak.
Hááát, szerintem nem egészen így van. A budapesti parti szűrésű kutak többsége északon van. Azaz azok elsősorban Bécs (Győr, Komárom,Esztergom) szennyvízét hivatottak kiszürni. A mostani beruházásnak elsősorban Belgrádban örülnek.
Ami megtérülés lehet: a csepeli ivóvízbázis vizét jelenleg ivóvízkezelő művek tisztítják. Ezekre (pár tíz év múlva, mire a dunaparti szűrő réteg kitisztul) nem lesz már szükség. Persze, ha előbb építették volna meg a szennyvíztisztítót, akkor az ivóvíztisztítókat nem is kellet volna megépíteni... most mennek párhuzamosan.
