Szijjártó apja megúszta a kartellbotrányt.
A sztrádaépítési kartellügy bírságát is meghaladó mértékű, több mint 7 milliárd forintos kényszerű fizetségre kárhoztatott versenykorlátozó piaci magatartás miatt négy vasútépítő céget nemrég a versenyhivatal. Egy ötödik vállalkozás is részt vett a kartellezésben, ám az a jogsértés feltárásában nyújtott elévülhetetlen érdemeiért cserébe mentességet kapott: a Kft.-t Szijjártó Péter kormányfői szóvivő édesapja vezeti.
Az a lényeg, hogy Sz.I. a templomban elmondott két Üdvözlégyet, meg három Hiszekegyet és a Székely himnuszt is elénekelte. Ezzel teljes bűnbocsánatot nyert.
Valszeg megkapta a fiúcska a fülest és így lehetett megspórolni a büntit... A Szíjjártó család kormányokon átívelően üzletel/mutyizik állami cégekkel...
Informátori díjat, vagy engedékenységet lehet kérni de együtt a kettőt nem. Az engedékenységi politika kiterjedhet a teljes bírságmentességre, illetve a büntetőjogi szankciók aloli felmentésre.
Csak azé kérdem, mer ma derült ki, hogy Simor fizetését még Orbánék állapították meg annak idején, csak akkor egy darabig Járainak hítták, akinek a fizetésével 6 éven át nem volt gondjuk...
Mi a bajod? Ha valamelyik kartelltag leleplez egy ilyen szövetséget az mentességet kap függetlenül attól van-e köze Szíjjártóhoz. Még a komcsik alakították így a szabályozást.
Egy ötödik vállalkozás is részt vett a kartellezésben, ám az a jogsértés feltárásában nyújtott elévülhetetlen érdemeiért cserébe mentességet kapott: a Kft.-t Szijjártó Péter kormányfői szóvivő .
a bírság alól...attól még benne volt...mi nem világos a szövegben?
Az általa vezetett győri Vasútépítők Kft. a '90-es évek második felében indult igazán fejlődésnek. A Fidesz-kormány idején egy nemzetközi pályázaton elnyert munka keretében ők építették meg a győri Audi teljes iparvágány-hálózatát. Ugyancsak az Orbán-kabinet idején jutott komoly megrendelésekhez a kft. a GYSEV-től és a MÁV-tól. A cég honlapján ki is emeli: míg forgalmuk az alapítás évében, 1991-ben csak 120 millió forint volt, 2004-ben már 1,2 milliárd. Szijjártó István azonban lapunknak hangsúlyozta: majd minden megrendelésüket közbeszerzési és más versenypályázaton nyerték el, üzleti előnye fia pozíciójából és befolyásából soha nem származott. Érdekesség, hogy cége többször kapott vasútépítési munkákra megbízásokat a MOTIM Rt.-től is 1996-1997 között, mikor annak igazgatósági elnöke Gyurcsány Ferenc volt.
"Köszönöm az érdeklődést, de ebben az ügyben nem kívánok nyilatkozni" - hárította el kérdéseinket Szijjártó István, a győri Vasútépítők Kft. ügyvezető igazgatója. Pedig a miniszterelnöki szóvivő Szijjártó Péter édesapja alighanem a kulcsfigurája a hazai versenyhivatali eljárások történetének eddigi legnagyobb összegű kartellbírságához vezető ügynek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) június elején szabott ki rekordösszegű, összesen több mint 7 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot négy vasútépítő cégre. A határozat szerint a társaságok vasúti pályafelújításokra- és átépítésekre 2004-2005-ben kiírt összesen 24 milliárd forintnyi és további tervezett közbeszerzések kapcsán előzetesen megállapodtak a piac majdani felosztásáról, annak elveiről, olykor a tenderek győzteseiről is.
A "gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának megsértése" miatt így a Colas-csoporthoz tartozó Colas Zrt. 1,5 milliárd, a Swietelsky-csoporthoz tartozó Mávépcell Kft. 2,1 milliárd, a jelenleg felszámolás alatt álló MÁV MTM Rt. 178 millió, a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. 3,4 milliárd forintot köteles fizetni. Egyetlen céget nem bírságoltak meg: a Szijjártó vezette Vasútépítőket. A GVH közlése szerint azért, mert bár ez a vállalkozás is részt vett a kartellezésben, "olyan bizonyítékokat szolgáltatott, amely elengedhetetlen volt a jogsértés feltárásához", ezért mentesült minden jogkövetkezmény alól.
A nagyszabású GVH-razzia még 2007 novemberében, egy hajnali rajtaütéssel kezdődött, melyet aztán újabbak követtek. A vizsgálat kezdetben 17 cég ellen folyt, köztük olyan nagyágyúk is voltak, mint a Hídépítő, a Hochtief, a Közgép, a Strabag vagy a Vegyépszer. Később azonban 12 vállalkozás ellen megszüntették az eljárást, mert nem volt elegendő bizonyíték ellenük a kartellezésben való részvételre - köztük a Vasútépítők Kft.-t 2003-ban részben felvásárló Wiebe-cégcsoport magyar leánya, a Wiebe Hungária ellen sem.
Valahol érthető Szijjártó István hallgatása az ügyben. Az általa vezetett "bűnbánó" Vasútépítők Kft. "vallomása" volt ugyanis az, amely lebuktatta a többi céget - méghozzá elsőként. A magyar versenyjogi törvény szerint - amely tavaly "honosította" az Európai Unióban először 1996-ban alkalmazott úgynevezett engedékenységi politika mintáját - ugyanis csak azon cégnek vagy cégvezetőnek van módja kérni a bírság teljes elengedését illetve a kartellért járó más közjogi szankciók, például a közbeszerzésből való kizárás alóli mentességet, amely illetve aki elsőként tárja fel a jogellenes magatartást és arról információt szolgáltat - elismerve eközben saját bűnösségét.
Az elsőként "jelentkező" információinak ráadásul érdeminek kell lenniük. Olyan konkrétaknak és mélységűeknek, amelyek a versenyhivatalnak jogi alapot adnak egy rajtaütésszerű vizsgálathoz - mint amilyen a 2007. novemberi razzia is volt. Egy folyosói pletykára, bizonytalan "fülesre" alapozva márpedig nem kap a GVH vizsgálati engedélyt, mert az ilyesmihez a Fővárosi Bíróság (FB) gazdasági kollégiumának jóváhagyása kell, az pedig csak megfelelő bizonyítékok megléte esetén járul hozzá a váratlan helyszíni vizsgálathoz, dokumentumok, adathordozók lemásolásához. Ilyen "megfelelő" bizonyíték lehet például a kartellező cég(ek) vezetőinek, beosztottjainak (elektronikus)levélváltása, netán feljegyzések a titkos megbeszélésekről, hangfelvételek vagy tanúnyilatkozatok.
