https://divany.hu/eletem/2020/05/30/csiklo-orgazmus/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
... a csikló nemhogy nem borsónyi méretű és alakú, de inkább harangszerű, és csaknem tíz centire benyúlik a női testbe. Emellett pedig kapcsolatban van csaknem az összes altesti szervvel?
... Az orvostudomány atyjaként is emlegetett Hippokratész figyelmét már felkeltette a női külső nemi szervnek ez a különleges területe, majd egy másik nagy gyógyító, Galénosz is kitüntető figyelmet fordított a női szaporítószervekre. Legalábbis azok bizonyos részeire. Bár Galénosz úttörő volt abban, hogy valahogyan párhuzamba állítsa a női és férfi nemi szerveket, a csikló és a pénisz ma már nagyon is világos hasonlóságára nem jött rá. A női külső és belső nemi szerveket a pénisz inverzének írta le, melyben a hüvely a pénisznek, a petefészkek pedig a herezacskóknak feleltethetők meg. Annyira a hüvelyre és a belső nemi szervekre fókuszált, hogy a csiklóról teljesen meg is feledkezett. Ennek a hozzáállásnak sajnos nagy hatása volt a későbbi korok orvostudományára is: egészen a 16. századig nem sok újat tudott meg az emberiség a csiklóról, és hosszú évszázadokig úgy gondolt rá, mint fejletlen és jobbára hasznavehetetlen szervre.
Az első áttörést a felfedezések kora, a 16-17. század hozta el. Ebben az időszakban az emberi test iránt is élénk tudományos érdeklődés bontakozott ki, gyakoriak lettek a boncolások, amelyek már jóval közelebb vittek az emberi test felépítésének megértéséhez. Realdo Colombo már fontos szervként hivatkozott a csiklóra, a romantikus Amor Veneris (Vénusz szerelme) nevet adta neki, és fel is fedezte, milyen funkciója van ennek a szervnek. Az első valósághű rajzok ugyanakkor csak jóval később, az 1800-as évek közepén készültek el egy német anatómus, Georg Kobelt jóvoltából.
... Az 1990-es években egy ausztrál kutató, bizonyos Helen O’Connell gondolta úgy, hogy ideje továbblépni. Ő és kutatótársai voltak az elsők, akik izgalmi állapotban lévő csiklókról készítettek MRI-felvételeket. A felvételek és a hozzájuk tartozó kutatások, melyeknek eredményeit 2005-ben publikálták, alapjaiban változtatták meg a csiklóval kapcsolatos addigi tudásunkat.
Kiderült, hogy a csikló legalább tízszer nagyobb, mint azt a legtöbben gondolni szokták, és nagyon szoros összeköttetésben van a medencefenék izmaival, a hüvellyel, a húgyhólyaggal is. Olyannyira, hogy talán helyesebb nem is csiklóként, hanem csiklókomplexumként hivatkozni erre a területre. Ráadásul a korábban G-pontként ismert, a „hüvely hátsó falánál lévő” pont is a csiklóhoz kapcsolható, vagyis a „velőtrázó”, „eget rengető” G-pontos orgazmusokért is a csiklónak lehet köszönetet mondani.
Azt már régóta tudjuk, hogy a nők nagyobb részének nincs csak úgy vaginális orgazmusa: 18 százalékukra jellemző csak az, hogy el tudnak menni pusztán a közösüléstől. A csikló felépítésének jobb megismerésével az is kiderült, hogy valójában minden orgazmus csiklóeredetű. Mindegy, hol érezzük, az érzés, ugyanonnan jön. O’Connell és munkatársai azóta sem állnak meg: nemzetközi ismeretterjesztő munkát végeznek annak érdekében, hogy nők és férfiak is jobban megismerjék ezt a testrészt.
