Elég együgyű módon határoznád meg a választójogi cenzust. Nem a számok ismeretével van gond (a számokat nagyon is ismeri az "okosító", seftelgető átlagember) hanem olyan ismeret hiányáról, ami alapján - szarkeverő firkászok demagóg csúsztatásai ellenére - meg tudja állapítani egy ember, hogy melyik politikai erő milyen érdeket képvisel. Inkább társadalomtudományi ismerethiány tombol.
A tisztan bazisdemokracia csak egy bizonyos meretig mukodik egy kozossegen belul ,kb egy nagycsalad szintjeig:-)) De ott meg nincs demokracia a legtobb esetben hanem kemeny hierarchia.
De vegyes szisztemak mukodnak ahol a hatalom es a dontesi jogkorok amennyire csak lehet decentralizalva vannak,vannak helyi kiskozossegi dolgok ahol lehet donteseket hozni a bazisdemokracia alapjan,de van egymeret amin felul mukodeskeptelen es ott a kepviseleti demokracia a mukodokepes.
Egyebkent sokan nem tudjak, hogy az USA-ban a helyi onkormanyzatok rengeteg nepszavazast tartanak csak nem kulon,hanem amikor esedekes egy kepviselo, szenator vagy bekebiro, sheriff valasztas akkor hozzacsapnak egy tucatnyi nepszavazasi kerdest is, hogy pl epuljon uj kozkonyvtar, vegyenek-e uj kalapot a sheriffnek, hajlandok-e tobb adot fizetni,hogy epuljon uj csatorna es a legkulonbozobb kerdesek,legyen ember aki vegigsilabizalja. Igy aztan a legtobb esetben anelkul,hogy elolvasnk bejelolik az elso valaszt
Ez az alak pedig rettenetesen sunyi és kifejezetten aljas szándékú (konkrétan ezért tartják az ilyet). A felületes, félre- vagy alulinformált olvasót szinte észrevétlenül behúzza az erdőbe, ahonnan már csak egy lépés, hogy újra ellenforradalomnak legyen kötelező nevezni '56-ot. Most nem állunk messze ettől - a jövő évi esetleges új kormányak sürgősen fel kell ébresztenie a közfelfogást, hogy a sunyin támadó neomarxista kulturális terror írmagját is kiirtsa a "mainstream" közbeszédből.
Amit Ungváry az írásaival a közéletben tesz, az egy nyilvánvaló szellemi huliganizmus (és következményeiben ártóbb bármelyik budapesti kukaborogatásnál).
Meg a bázisdemokráciát nem kell szó szerint érteni
Nem kell szó szerint érteni? Akkor elképzelhető, hogy müködik.
Egyébként a görögöknél szerintem nem müködött. Tartott vagy száz évig, az egyik türannost váltotta a másik, majd összeomlott. A svájciaknál kétségtelenül müködik valami ilyesmi, de úgy tudom csak lokális ügyekben.
"A bázisdemokrácia ugyanis nem müxik. Ez történelmi tapasztalat."
Túl könnyű érv ezen az alapon elvetni. (De még ez sem igaz: a görögöknél is működött, meg a svájciaknál is működik.)
Meg a bázisdemokráciát nem kell szó szerint érteni - hogy ti. "minden kérdésről a nép dönt". Akik ellene érvelnek, ezt a "tulajdonságát" támadják a bázisdemokráciának - meglehetősen demagóg és populista módon. Lehet(ne) ezt működőképesen is csinálni, csak az elitnek el kéne a dolgon gondolkodni (és nem letámadni a népi kezdeményezéseket, ha azokat nem ők találják ki).
De amint az emberek képesek lesznek megkülönböztetni 100 milliót 100 milliárdtól, a tömegdemokrácia teljesen jó és működő dolog lesz.
Szerintem meg:
amint az emberek képesek lesznek megkülönböztetni 100 milliót 100 milliárdtól, rögvest belátják, hogy nem tömegdemokráciára van szükségük, hanem jól kell választaniuk, mindemellett olyan szabályokat kell tudni betartatniuk a képviselőikkel, hogy azoknak ne érje meg nem őket képviselni.
A tömegdemokrácia azért nem alakulhat ki és azért sem működhet, mert a tömegek nem akarnak művelődni, nem akarják érteni nagyságrendileg sem a gazdaságot és az országot. Egy átlagos ember nem képes megkülönböztetni a 100 milliót a 100 milliárdtól. Számára ez tökéletesen azonos nagyságrend és ha egyáltalán beszél róluk, zagyván összecsúsznak a számok. A demokrácia kiterjesztése ezért ostoba és káros dolog. De amint az emberek önlelkükből és a tudást szomjazva képesek lesznek megkülönböztetni 100 milliót 100 milliárdtól, a tömegdemokrácia teljesen jó és működő dolog lesz.
Ebben speciel igazuk van. A bázisdemokrácia ugyanis nem müxik. Ez történelmi tapasztalat. Az alapvető probléma nem itt van. Hanem, hogy nálunk az elit-tudatuak által kialakított demokrácia sem müködött jól. De azért jól működőnek hazudták. Meg hazudják most is. Ettől persze az recseg-ropog. Összedől majd, és a romjain remélhetőleg egy élhetőbb demokrácia alakul ki. Már amennyiben megakadályozható, hogy újra ők határozzák meg a fazonját.
A politikai versengés (a pluralizmus) demokráciájának Magyarországon nem voltak erős gyökerei. A lakosság többsége a plebejus egyenlőség eszményén alapuló társadalomra volt fogékony.
...
A tényleges hatalom '56-ban a frissen megalakított helyi (üzemi és települési), a forradalom második felétől kezdve pedig az ezekre épülő területi (megyei) munkástanácsok kezében volt. Legitimitásuk az állampolgárok közvetlen részvételén alapult. Ezek a testületek népgyűléseken, közfelkiáltással, vagy ilyesféle módokon alakultak meg, és mindvégig közvetlen kapcsolat jellemezte őket az általuk képviselt tömegekkel...Akkor, ott volt ebben valami természetes és szükségszerű, de csíraformában olyasmit is hordozott, ami más körülmények között akár végzetes is lehet.
...
A közvetlen demokrácia eszméje öntévesztés. Sehol a világon nem valósult meg tiszta formában. Az emberi jogok alkotmányos garanciája és a hatalmi ágak megosztása nélkül minden demokrácia, így a közvetlen is káoszba vezet. Az emiatt keletkező rettenet pedig eszményi alapja a megváltást ígérő diktatúráknak.
...
A plebejus társadalmi tudat minden jel szerint nem tudta megóvni az egykor a bázisdemokráciához vonzódó munkástanácsok és a későbbi "Kádár népét" attól, hogy azonosuljon a jobboldal 1945-ig visszaeső részének, részben pedig a neonyilasoknak a demagógiájával.
Azokról van itt szó, akik, miközben elitélik a diktatórikus rezsimeket, és azokkal szemben a demokráciát éltetik, a demokrácia tömegek által való megjelenítését - az ő szóhasználatukban: a "bázisdemokráciát" - mereven, lenézően és gúnyosan elutasítják.
