Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke az [origo]-nak elmondta: két alapvető oka van annak, hogy az ESA-hoz való csatlakozásunk folyamata lassabb a kívánatosnál. Az egyik anyagi természetű, hiszen az éves tagdíj jelentős összeg, így annak ellenére, hogy 2006-ban kormányzati döntés született a csatlakozásról, az akkori pénzügyi helyzetben az ilyen típusú döntéseket halasztották. Mégsem ez a késlekedés kizárólagos oka, hiszen a befizetett összeg teljes egészében visszapályázható. Stratégiai döntés volt azonban, hogy a pályázati pénzek ne elsősorban az űrkutatási alapkutatásokba áramoljanak, hanem az alkalmazott területekre, azaz a hazai űriparba. "Magyarország jövőképe szempontjából ez a helyes irány, ehhez azonban a hazai űriparnak fel kell zárkóznia, a hazai űripart fel kell futtatni. Ez egy lassabb csatlakozást tesz lehetővé, hosszabb távon azonban gazdaságilag is hasznosabb, hiszen az űripar mint high-tech szektor, mint húzóágazat más iparágakra is fellendítő hatást gyakorolhat" - hangsúlyozta Kovács Kálmán, aki a teljes jogú ESA-tagságunkat 2-3 év múlva tartja reálisnak.
[origo]
Magyar ember is eljuthat majd a Holdra Simon Tamás2008. 05. 23., 8:04Utolsó módosítás: 2008. 05. 23., 13:16
Jövőnk záloga, hogy ott legyünk az űriparban - 10:24
[Hallgassa meg] Hallgassa meg Az űripar a világban mindenhol jó üzlet, csak itthon nem értik ezt sokan. Ahhoz, hogy hazánk is részese lehessen a legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparágnak, akkor be kell bizonyítani, hogy képes önállóan műholdat építeni, különben esélytelenek vagyunk – mondta a klubrádió Reggeli gyors c. műsorában. A legnagyobb magyar űripari cég vezetője. Solymosi János azt mondta: ahhoz, hogy hazánk műholdat tudjon építeni földi vezérlő állomásra, és háttértár technológiára van szükség. Mint mondta: a szakma már dolgozik rajta, ám az államnak is fel kell ismernie, hogy ez húzóágazat lehet, mely lendíthet a gazdaságon. Solymosi László azt mondta: azért fontos, hogy Magyarország is bekapcsolódjon ebbe az iparban, mert az itthon megtermelt profit bekerül az EU közös kasszájába, és nem mindegy, hogy mennyi jut ebből vissza. Az ország jövőbeli életminőségének záloga, hogy ott legyen az ország a hightech iparban – fogalmazott. (Klubrádió)
