Szabad az út a nyílt forráskódú szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése előtt a költségvetési intézmények, valamint a közoktatás és a felsőoktatás számára - jelentette be Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos csütörtökön.
Most már csak az a kérdés mikor jelenik meg a közlönyben, hogy mindenkinek ilyen nyomtatót kell venni. Mert ha nem, kiszáll az APEH ellenőrizni hogy hol a hiba :D
A nyílt szabványt nem igazán számítógépes kérdésnek érzem, hanem demokrácia kérdésnek. Ha a nyomtatványokat egy bizonyos cégtől kell venni, az se nyomdaipari téma szerintem.
A nyomtatványra már nem emlékszem, azt hiszem mindegyiket dupla méretben nyomtatta, miközben az előző verziókkal nem volt gond. Az APEH fórumán rákeresve, csak azt találtam hogy másnál is volt ilyen, és az APEH informatikus szakembere szerint HP nyomtatót kell venni ( A miénk Konica). ???? A megoldás az volt, hogy a nyomtató beállításainál át kellett állítani a felbontást A dot értékre nem emlékszem, de egy fokozattal csökkenteni kellett.
Ezt én értem, de ha csak erről lenne szó, akkor ezt a topicot nem itt nyitottad volna, hanem számítógépes fórumcsoportban. Eredetileg csak az ingyenes szoft 12 milliárdért kérdésre adtam volna valamiféle magyarázatot, a többi csak úgy jött.
Én nem érzem off-nak. Az Index cikk csak az apropó amiről eszembe jutott ami régen nyomja a bögyömet. :-) Ha nyílt szabványokat vezetnének be, nem csak tisztább viszonyok lennének hanem az ilyen verziónyűgök is csökkennének. És amikor a nyílt szabványok használatáról volt szó, az a bizonyos szoftvermulti képviselője következetesen összemosta a nyílt szoftverekkel, és a megbízhatósággal a dolgot. Mi lenne, ha pl. az iskoláknak, vagy a hivataloknak óriáscsomagban megvásárolt programnak, kötelezően nyílt szabványúnak kellene lennie az alapértelmezett (!) formátumának ?
Te is tudod, hogy nem erről van szó! Olyan formátumokat kell, nem, lehet, hanem _kell_ használni amelyek specifikációja nyílt, az író/olvasó program megírható hozzá bárki által. Nem office 7 word-del kell dokumentációt közreadni, hanem pdf, vagy richtext-ben. Ne adj isten xml-ben.
Túl szép lenne, ha elfogadtatnék egy olyan formátumot közigazgatási használatra amit csak én ismerek és mindenki aki részt kara venni az e ügyintézésben tőlem kéne megvegye millókért. Ugye nonszensz! No ezt interpoláld...
"minden dupla méretben" Elmondod, melyik nyomtatvánnyal és hogy oldottad meg? Nekem sem régebben, sem most nem volt gondom a nyomtatással hálózati hp laserjetre, igaz hogy az abevnál lassabb. Van most pár napja a pdf állomány mentése, azt fogom használni majd akkó' nyomtatom ki a pdf-et ha kell.
Ezt mondom én is. Nem tudom kitermelni a folyamatos frissítést. Van olyan szoftverem, amelyik 3 verzióval elmarad a legújabbtól. H frissebb szoftal készült fájlt kapok, szemlesütve kell kérnem, hogy butítsák vissza. De hát ez itt off.
Mindenki olyan szoftvert használ amilyet akar. Ha a hivatalos formátumok szabványosak. Lehet fejleszteni, de nem havonta és nem magasról téve a kompatibilitásra. Lehet hogy a közhivatal jutányosan megkapja a legfrissebb verziót de nincs mindenki ilyen "szerencsés" helyzetben. Van ahol ki kell termelni a költségeket, nem szavazás útján keletkezik a bevétel.
Én olyan szoftverekkel dolgozom, amelyek együtt milliós költséget jelentenek. És képzeld el, nem tudok velük mindent megnyitni? Elmennek a picsába! Hogy jönnek ők ahhoz, hogy félévenként újabb és újabb dolgokat fejlesszenek? Hogy jönnek ők ahhoz, hogy nagyobb tudású programjaikat eladják? Hogy jönnek ahhoz a vevők, hogy ilyent vásároljak? Én ezeket nem tudom megnyitni a Windows 1.1-em alatt.
A szoftver ingyenes, de nem tudsz hozzájutni ingyen. A legfapadosabb megoldás: hivatalonként letöltenek egy-egy Linux disztribúciót. Sávszélességtől függően ez fél órától akár fél nap is lehet. Az a gép erre az időre csak korlátozottan használható más célra. Ha a rajta folyó munka hálózati (különösen internetes) kapcsolatot is igényel, alig-alig használható, mert lassú lesz. Ennek a gépnek van működési költsége. Ha ez megvan, akkor még kb. 10-20 perc kiírni DVD-re, újabb 20-30 perc a telepítés. Átlag hivatali dolgozó nem fog vele elboldogulni, kell egy olyan ember aki jól fel tudja telepíteni a cuccot és be is tudja megfelelően állítani. Ő sem ingyen dolgozik. Ennél olcsóbban megúszni nem lehet. Egy-egy hivatalon belül csak egy letöltéssel kell számolni, de a telepítés minden egyes gépre külön-külön igényli az rendszergazdát, s ezen idő alatt munkát sem lehet rajta végez. Ha a telepítés és működés közben valami gond van, senkihez nem tudsz fordulni. Ha a „rendszergazda” valóban számítástechnikával foglalkozó szakember, akkor 8000-16 000 Ft óradíjjal bátran számíthatsz. Ha ő alkalmazott, nyilván kevesebb. Ha nem szakember, csak rá van lőcsölve, akkor a siker esetleges. Az ingyenes szoftvercsomagot boltban is be lehet szerezni. Egy-egy disztribúció 20-26e Ft. Ezért kapsz 5 db CD, részletes kézikönyveket és egy hónapos segítségkérési lehetőséget. A telepítés költsége persze ez esetben is megmarad.
Közbevetőleg jegyzem meg, hogy idegbajt tudok kapni amikor a különféle hivatalos leveleket a legfrissebb "jutányosan" nagy volumenben lízingelt szoftverek formátumában küldik el, amit az én 3-4 éve vásárolt programjaim nem tudnak megnyitni. Legutóbb egy email csatolmányhoz külön nyomozást kellett indítanom amíg kiderítettem, hony melyik MS programhoz tartozik. Mert más program természetesen nem tudta megnyitni. Ja és kb. 2 órám ment el amíg rájöttem, hogy az ABEV-java miért nyomtat minden dupla méretben a frissítés után. Jönnek nekem két órányi munkabérrel.
Röviden: az ingyenes szofvert is be kell szerezni, fel kell telepíteni, be kell üzemelni. Ebből a pénzből kb. 40-45 000 helyre lehet felpakolni Linux distribuciót. Nem tudom hány önkormányzat van összesen. 3600-al számolva kb. 12 gép jön ki ebből, de csak a doboz, a feltelepítést végző bére nincs benne. Ez soknak tűnhet, hiszen 1 csomag is elég lenne egy-egy hivatalban, de nemcsak az önkormányzatok vannak. Én nem érzem olyan nagyon vadnak ezt a számot.
Nem igazán erre gondoltam. Azt hogy ez a 12 milliárd pontosan mire kell gőzöm sincs. Nyilván lehet lenyúlás is de értelmesen is fel lehet használni. Szerintem ennél több megy el a "bebetonozott" szoftverszerződésekkel, vagy a verseny hiányával. Pl. tudomásom szerint az SGML-t ( a HTML, XML elődjét ) azért tervezték, hogy az USA nagy kormányzati és ipari projektjeinek dokumentációja több évtizedig is olvasható legyen. Nem utolsósorban, pedig bárki írhatott szoftvert a helyi rendőrség, önkormányzat vagy más hivatal részére. A programok bármilyen környezetben futhattak ha teljesíti a követelményeket. Mondjuk más cég szállíthatta a New York-i és más a Texas-i klienst. Ha előírjuk a formátumot, lehet versenyeztetni és a legolcsóbb nyerhet amivel hosszú távon sokkal többet lehet megtakarítani. Arról a "mellékhatásról" nem is beszélve, hogy nem a balkáni vircsaft nyer teret.
12 mrd az sok? ha azt vesszuk hogy csak a venyellenorzo rendszer elso verzioja volt ugy 2 mrd amit 0 masodpercig uzemeltettek, es csak arra volt jo a project hogy ne lehessen mivel venyellenorizni akkor meg az utana kovetkezo nemszmoltamhany evben....
A lényeg a spórolás lenne. Ha ugyanannyit költenek, csak most másra (pláne ingyenesre!), akkor annak mi értelme? Én laikus úgy gondolnám, a homogenizálás + nagy volumen kedvező pozíció, a sokféleség meg sok extra költség.
Nekem is gyanús, hogy ingyenes programokra elkülönítenek 12 milliárdot (több mint 4 ezer szocpol...), ez már elég cinikusan pofátlan lenyúlásnak tűnik.
Az "ingyenes szoftver" nyilván pongyola megfogalmazás, de a teljesen zárt, védett szoftver és a nyílt szoftverek között sok lépcső van. Adott feladatra elég lehet egy kisebb megbízhatóságú (esetlegesen) vagy kevesebb szolgáltatást nyújtó olcsóbb vagy ingyenes program is. Amennyiben képes előállítani a szabványnak megfelelő dokumentumot. Ha mondjuk nyílt és szabványos a formátum, bárki írhat olyan programot ami teljesíti a követelményeket, és eladhatja mondjuk a helyi önkormányzatnak. Ettől az ő programja még lehet zárt és jogvédett. Vagy az önkormányzat úgy dönt, hogy nekik tökéletesen megfelel a fellelhető ingyenes szoftver. Ez esetben nyilván kell egy "szerv" aki ellenőrzi, hogy a program szabványos dokumentumot állít-e elő. Amennyiben igen, semmi akadálya a költséghatékony megoldásnak.
Van igazság abban amit irsz. A nyilt forráskód kissé túl misztifikálódott.
A számitástechnika ifjabb korában amikor egy gépi kódú program áll max. 1-2 ezer sorból , vagy soxor kevesebbb[l simán vissza lehetett fejteni disassemblerrel.
Ahogy a szoftverek egyre bonyolultabbá, komplexebbeké válnak ugyanúgy jelentéktelenedik a forráskód birtoklása. Akkora erőfeszités, és időráforditás kell idegenek a rendszerekbe való beavatkozáshoz, hogy eggyre kevesebb értelme van.
Ma még vannak megszállottak, akik bogarásszák a nyilt forráskódokat, de ahogy tovább nől a bonyolultság egyre kevésbé lesz rentábilis.
Ez a cikk eszembe juttatott valamit, ami már a Microsoft-beszerzések körül is feltűnt. Mégpedig az, hogy igyekeznek összemosni a két dolgot. Pontosabban úgy tűnt, hogy a nyílt forráskódú szoftverek gyakori hiányosságait kihasználva próbálják meggátolni a nyílt szabványok bevezetését, ezáltal garantálva a "röghözkötést". Magam részéről úgy vélem a verseny legjobb módja, a nyílt szabványok bevezetése lenne. Ezután mindenki választhat ízlése és pénztárcája szerint, hogy egy esetlegesen bizonytalan támogatású és működésű ingyenes szoftvert használ, vagy egy fizetős verziót, ahol jogosan reklamálhat ha a pénzéért nem azt kapja amit ígértek. De a létrehozott dokumentumot minkét esetben akármikor meg lehet nyitni, egy mások által készített programmal is.
